Így néz ki belülről, amikor egy űrkabin visszatér a Földre
A Varda Space Industries alig több mint 3 éve, 2020 novemberében alakult a SpaceX egyik exmérnökének vezetésével, azzal a céllal, hogy olyan anyagokat (pl. gyógyszereket, számítógépes chipeket) állítsanak elő a világűr mikrogravitációjában, amelyek gyártása földi környezetben nehézkes.
A technológia működőképességét a Winnebago–1 nevű kis méretű, mindössze 90 centiméter széles űrkabin (vagy kapszula) felbocsátásával igyekeztek bizonyítani: a 2023 júniusában fellőtt eszközben a ritonavir nevű, a HIV- és hepatitisz C-vírusok ellenszerének tartott gyógyszer kristályait hozták létre az alacsony Föld körüli pályát jellemző mikrogravitációban.
„Ha megszabadulunk a gravitációtól, olyan gyógyszereket hozhatunk létre, amilyeneket a Földön nem tudnánk. A gravitáció egyfajta paraméter. Ha egy sütőre hőfőkszabályzót teszünk, receptek és elkészíthető ételek új világa nyílik meg előttünk. Ehhez hasonlóan ha megváltoztatjuk a gravitációt, akkor a gyógyszerformák kémiai folyamatait is meg tudjuk változtatni” – mondta a módszerről Will Bruey, a Varda vezérigazgatója.
A W–1 végül nyolc hónappal az indítása után, 2024. február 21-én tért vissza a Földre, és a hazaérkezéséről lenyűgöző, hangos videófelvétel is készült, a műholdról való lecsatlakozásától az atmoszférán keresztül történő tüzes száguldásán át az ejtőernyős landolásig.
(A teljes, közel 28 perces videót ide kattintva lehet megnézni.)
A Varda szerint a kapszula a légkörben Mach 25-ös hiperszonikus sebességgel haladt, vagyis másodpercenként körülbelül 8500 métert tett meg.
A Utah állambeli leszállási helyszínről a cég kaliforniai központjába szállították az űrkabint, ahol az eszközt ért hatásokat vizsgálják majd, míg a fedélzetről begyűjtött ritonavir-mintákat az Improved Pharma nevű gyógyszeripari vállalatnak küldték elemzésre.