A civilizációs „szennyezés” miatt támadják tavasszal a madarak a tükröződő felületeket
Kora tavasztól menetrendszerűen szaporodnak azok a a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) érkező bejelentések, amelyek az épületek ablakát, autók visszapillantó tükrét akár napokon át támadó, önveszélyes akcióikkal és ürülékszennyezésükkel az embereket felettébb zavaró madarakról számolnak be.
Az idén 50 éves MME hétfői közleménye szerint a jelenség magyarázata a költési időszak kezdetén „felerősödő területféltő magatartása, és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet »tükörkép-szennyező« hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre. A nyugodt víztükörben tükröződő »ellenfél« legyőzhető, mivel a hullámzással a kép teljesen eltűnik és a víz újabb elsimulásáig nem is tér vissza”.
Orbán Zoltán, az MME szóvivője szerint a probléma az, hogy a hormonoktól feltüzelt hímek saját tükörképükkel vívott, sokórás mániákus harca teljesen természetellenes körülmények között zajlik, és mivel a tükörbeli „ellenfél” nem adja fel, a küzdelem végkimerülésig tarthat, a harcias hím pedig nem táplálkozik rendesen, nem tudja a területét megvédeni a valódi riválisoktól. Néhány éve Sásdon egy fehér gólya (Ciconia ciconia) napokig olyan hevesen támadta a tükörképét egy épület ablakaiban, hogy azok közül több is betört.
Az alábbi, az MME szóvivője által készített videóban pedig egy végkimerülésig küzdő balkáni gerle (Streptopelia decaocto) látható.
Az MME honlapján publikált, a jelenséget részletesen körbe járó ismertető szerint a tükröződő felületek eltakarásával, a külső visszapillantó tükrök behajtásával, a tükröződést csökkentő függönyök elhúzásával, vagy madárriasztó „rémzsinórokkal” elejét lehet venni a nagyobb bajnak.