Soha nem látott magasságba emelkedett 2023-ban az üvegházhatású gázok szintje
A három legfontosabb üvegházhatású gáz szintje tavaly ismét rekord magasságot ért el, erősítették meg amerikai kutatók, ismét rámutatva, hogy a klímaválság egyre növekvő kihívást jelent - írja a Guardian.
Az emberi tevékenység által kibocsátott üvegházhatású gázok közül a legfontosabb és legelterjedtebb szén-dioxid globális koncentrációja 2023-ban átlagosan 419 ppm-re (milliónkénti részecske) emelkedett a légkörben, a metáné 1922 ppb-re (részecske/milliárd). A dinitrogén-oxid, a harmadik legjelentősebb felmelegedést okozó kibocsátás szintje enyhén, 336 ppb-re emelkedett.
A Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) szerint a növekedés nem egészen éri el az elmúlt években tapasztalt kiugrásokat, de még így is jelentős változást jelent a légkör összetételében, az alig egy évtizeddel ezelőttihez képest is.
A fosszilis tüzelőanyagok elégetése, az állattenyésztés és az erdőirtás következtében a légkör CO2-szintje ma több mint 50 százalékkal magasabb, mint az ipari forradalom korszaka előtt volt. A többek között az olaj- és gázkitermelésből, valamint az állattenyésztésből származó metán légköri koncentrációja az elmúlt években még drámaibb mértékben emelkedett, és jelenleg 160 százalékkal nagyobb, mint az iparosodás előtti időkben.
A NOAA szerint az üvegházhatású gázok szintjének emelkedése a fosszilis tüzelőanyagok folyamatos használatának, valamint az erdőtüzek hatásának tudható be – ezek szén-dioxiddal teli füstöt bocsátanak a levegőbe. A dinitrogén-oxid szintje a nitrogéntrágya széles körű használata és az intenzív mezőgazdasági termelésmódok miatt emelkedett.
Az üvegházhatású gázok növekvő jelenléte a globális hőmérséklet emelkedéséért felelős – a tavalyi volt a valaha mért legmelegebb év világszerte –, valamint ehhez kapcsolódó hatásokat okoz, például árvizeket, aszályokat, hőhullámokat és erdőtüzeket.
A NOAA szerint a szén-dioxid szintje a 4 millió évvel ezelőttihez hasonlítható, egy olyan korszakhoz, amikor a tengerszint mintegy 22 méterrel magasabban volt, mint ma, az átlaghőmérséklet sokkal melegebb volt, és nagy kiterjedésű erdők foglaltak el ma befagyott területeket.
Mivel a CO2-szint hatásai késleltetve jelentkeznek, a kibocsátás pedig több száz évig a légkörben marad, az éghajlati válság időskálája óriási. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a kormányoknak minél előbb nullára kell redukálniuk a kibocsátást, majd el kell kezdeniük a szén-dioxid eltávolítását a légkörből, hogy a jövőbeni hőmérséklet-emelkedést csökkenteni tudjuk.