Ha melegebb van, a fák gyorsabban nőnek, és ha gyorsabban nőnek, hamarabb el is pusztulnak, ami veszélyezteti az erdők széntároló képességét – derült ki egy átfogó vizsgálatból. Egyre több kutatás utal arra, hogy a faültetés sem csodaszer, ha a klímaváltozás lassításáról van szó.
Szénizotópos módszerrel határozta meg egy nemzetközi kutatócsoport a légköri metán eredetét: az emberi tényező nagyobb, mint gondolták. A metán hússzor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.
Elterjedt gyakorlat, hogy a légitársaságok ott tankolnak, ahol nekik jobban megéri, és ennek érdekében jóval nagyobb súllyal repülnek rövid utakon. Így még tovább nő a légi közlekedés amúgy is tetemes kibocsátása, ráadásul ellenőrizhetetlenül.
A legijesztőbb és a legbiztatóbb trendek felsorolásával figyelmeztetnek arra, hogy még nem késő megmenteni a bolygót, de sürgősen cselekedni kell.
Egy brit kutatócsoport megvizsgálta, mi történne, ha Wales és Anglia átállna az organikus mezőgazdaságra. Számításaik szerint hiába vannak vitathatatlan előnyei a biogazdálkodásnak, jelentősen nőne a szektor összkibocsátása, mert a megfelelő élelmezéshez újabb, ma szénraktárként funkcionáló területeket kellene bevonni a termelésbe. De mi lenne, ha a táplálkozási szokásokat sikerülne átalakítani?
Hatmillió turista, hétmillió liter sör, félmillió csirke és negyedmillió kolbászka: a müncheni Oktoberfest metánkibocsátását még úgy is meg tudták mérni, hogy a szervezők nem engedték be a fesztiválra a kutatókat.
A készülék egy nagyobb hűtőgépre hasonlít, városi környezetre tervezték, és a szén-dioxid megkötése után még felhasználható bioüzemanyagot is kiad magából.
A globális autóipar üvegházgáz-kibocsátása 2018-ban nagyobb volt, mint az Európai Unióé, derül ki a Greenpeace friss tanulmányából. Csak a Volkswagen-csoport több szén-dioxiddal terhelte tavaly a légkört, mint egész Ausztrália.
Bár a kutatók szerint a klímaváltozás hatásainak megállításához, de akár mérsékléséhez is azonnali és radikális intézkedésekre lenne szükség, a száraz adatok azt mutatják, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása nemhogy megtorpant volna az elmúlt időben, hanem rendületlenül emelkedik.
Az állam vezetői titokban megegyeztek a BMW-vel, a Forddal, a Hondával és a Volkswagennel arról, hogy ha a szövetségi kormány tényleg elveszi az önrendelkezési jogot Kaliforniától, a gyártók önként vállalják a jelenlegi kibocsátási normák fenntartását.
Vajon a klímaváltozás megfékezése érdekében inkább egyéni kibocsátásunkat csökkentsük, vagy a világ kormányaira és nagyvállalataira gyakoroljunk nyomást közösségi cselekvésen, aktivizmuson keresztül?
A haszonállatok bélgázából és böfögéséből több káros anyag kerül a légkörbe, mint az összes közlekedési eszközből. Egy nemzetközi kutatócsoport a szarvasmarhák mikrobiomjának radikális átalakításával csökkentené az állatok által kibocsátott metán mennyiségét.
Bár az amerikai hadsereg az elmúlt 10 évben javított a helyzeten, még mindig nagyobb kibocsátó, mint Magyarország és más iparosodott országok.
Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség értékelte a Nemzeti Energia- és Klímatervek közlekedésre vonatkozó részeit. Az első helyen álló Hollandia 73, az utolsó helyezett Magyarország 13 pontot kapott: a mi tervünk nemhogy szóba se hozza a csökkentést, de egyenesen 30 százalékos emelkedéssel számol az ágazatban.
Mit kezdjünk azzal a felelősséggel, hogy újabb szén-dioxid-kibocsátó lényt hoztunk a világra? Több lehetőségünk van, de az egyéni lépések mellett politikai és technológiai fordulatra is szükség lenne.
Az állattartás jóval kevésbé gyorsítja a klímaváltozást, mint azt a húsfogyasztás ellen ágálók állítják, derítette ki a Kaliforniai Egyetem állattudomány-professzora.
Az egy dolog, hogy az újonnan kifejlesztett csodapolimer képes újjáépíteni magát, de mindehhez szén-dioxidot használ, így tulajdonképpen még a környezetnek is jót tesz.