Addig szerencsétlenkedünk, míg mind megsülünk
Lassan tízéves a párizsi egyezmény, de hiába rendeznek évente klímacsúcsot, az áttörő megállapodás mindig elmarad, a leginkább szennyező nagyhatalmak pedig már részt sem vesznek rajta.
klímaválság
Ha maga a repülés nem zöld, a reptéri gyorsvasút sem lehet zöld
Az október végén újra belengetett repülőtéri vasút közvetlen környezeti előnyét feltehetően jócskán meghaladják a beruházás közvetett hátrányai.
Az elmúlt 25 év legnagyobb olajlelőhelyére bukkant a British Petroleum Brazília partjainál
A BP a megújulók helyett ismét a fosszilis energiahordozókban látja a jövőt, és most nagyon örül ennek a felfedezésnek.
Esőcsinálás, napfénytakarás – titokzatos háttérhatalmak vagy a Föld érdekeit szolgálják a legvadabb klímavédelmi technológiák?
A tudomány nehezen tudja tartani a lépést a konteógyárakkal: elméletben már léteznek a módszerek a klímaváltozás lassítására, ám a legóvatosabb kísérleteknek is rendre keresztbe tesznek azok, akik félnek a természetbe való beavatkozástól. Videóban mutatjuk be, mit kell tudni a rejtélyes geomérnökségről.
Egy ladánybenei méhész 90 kilométerre vándorolt méheinek otthont keresni, de ott is csak szárazságot talált
A Homokhátságban nincs elég virágpor, ezért Kisjuhász Krisztián egy csongrádi árterületen nézett a méheknek vándortanyát. Száraz tómeder és totális aszály fogadta, így továbbáll.
Észre sem vettük, és elárasztották az utakat a böhöm nagy autók
Amerikából gyűrűzött be Európába az SUV-k divatja, és a családi egyterűek háttérbe szorulásával lassan nem marad más választás, mint egy batár. Amire ráadásul a kisebb autók is hasonlítani akarnak: a Swiftek országából mi is a Vitarák országa lettünk.
Folyóink már érzik a tragikus nyarat: a Tisza vízállása rekordalacsony, de a Dunán is drámai a helyzet
Szolnoknál -291 centimétert jelez a vízmérce, ami idáig egyszer fordult csak elő: a bibliai léptékű 2022-es aszály idején. A téli csapadék hiánya tavasszal a Duna vízszintjén is meglátszott, és egyelőre a nyár sem kecsegtet sok jóval.
Katasztrófa a parajdi sóbányában: fel kell készülni arra, hogy egyre gyakoribbak lesznek az extrém esőzések
Az Erdély egyik legkedveltebb turistalátványosságát sújtó tragédia kiadós esővel indult, ami százszorosára növelte a Korond-patak vízhozamát. A gesztusokon és a katasztrófa nemzeti üggyé emelésén túl nem látszik, hogy milyen hosszú távú hatása lesz a tragédiának Románia környezetvédelmi irányvonalára.
Már nemcsak a déli országokban kell erdőtüzektől tartani, hanem nálunk is
Közép-Európa is egyre inkább kockázati zónává válik az erdőtüzek szempontjából. Egy nemzetközi kutatási projekt most a kockázatcsökkentés módszereit is összegyűjtötte.
Donald Trump hirtelen kirúgott 400 tudóst, akik a legfontosabb amerikai klímajelentésen dolgoztak
Az NCA-tanulmányok készítését még 1990-ben rendelték el, és azóta az amerikai klímavédelem központi dokumentumának számít. Ha Trumpon múlik, a 2028-ra ígért hatodik jelentés már nem készül el.
Nem az a kérdés, hogy az invazív szúnyogok nálunk is elterjesztik-e a dengue-lázat, hanem az, hogy mikor
Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk harmadik epizódjában négy magyar ökológus segítségével mutatjuk be az inváziós rovarok által jelentett egészségügyi és mezőgazdasági kockázatot, és azt, hogy miként lehetne ellenük a mostaninál hatékonyabban védekezni.
A víz hiánya összehozta, visszatérte pedig közösséggé kovácsolta a Homokhátság elszánt vízőrzőit
Balázs Zsolt legújabb fotóriportjában azt dokumentálta, miként fogott össze 2024 decemberében egy maroknyi kétségbeesett helyi gazdálkodó, hogy véghez vigye a lehetetlennek tűnő vállalkozást, és vizet fakasszon a kiszáradó Homokhátságon.
Orbán Viktornak címzett nyílt levélben sürgeti a hibás vízgazdálkodás teljes átalakítását a Vízválasztó Mozgalom
Az érintett szakterületek és tudományágak képviselőit tömörítő szervezet szerint a rendszerszerűvé vált vízhiány miatt azonnali és hatékony kormányzati intézkedések szükségesek.
Szerencsejátékká tette a vajdasági gazdálkodást a klímaváltozás
Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk második epizódjában az érintettek szemszögéből mutatjuk be, hogyan formálja át a klímaváltozás a végeláthatatlan síkságairól és termékeny földjéről ismert Vajdaságot, és miként nehezíti meg az ott tevékenykedő gazdák életét.
Az EU által támogatott vízvisszatartással inkább megállítható az ország kiszáradása, mint a Homokhátság elárasztásával
1700 milliárd forintot költene a kormány arra, hogy a Dunából és a Tiszából kiszivattyúzott vízzel árassza el a félsivatagos Homokhátságot. Pedig létezik jobb megoldás, ráadásul az unió támogatást is ad rá.