Két évszázadon át senki sem jött rá, hogy Dionüszosz-hívők mámoros körtáncát ábrázolja az 1840-ben talált etruszk bronzlámpás
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
1840-ben az olaszországi Cortona városának határában egy vízelvezető árokból került elő az az etruszk kézművesség jegyeit viselő bronzból készül olajlámpás, amelynek díszítését egészen mostanáig nem sikerült egyértelműen azonosítani – írja a Heritage Daily.
Korábban azt feltételezték, hogy a figurák a folyóisten Akhelóosz ábrázolásai, az Etruscan and Italic Studies folyóiratban most megjelent tanulmány viszont azt állítja, hogy az egyértelmű bizonyítékok arra utalnak, hogy a lámpás az etruszkok által Fufluns néven tisztelt Dionüszosz kultuszának míves kelléke volt.
A mai Umbria, Lazio és Toszkána tartományok területén időszámításunk előtt 900 és 27 között virágzó etruriai civilizáció ikonográfiai és irodalmi forrásai alapján a kutatók a kultusz egyértelmű jegyeit, a kecskelábú szatírokat, a lótestű kentaurokat és a jellegzetes bika motívumokat is kétségeket kizáróan azonosították.
A lámpás az istennnek misztikus körtánccal hódoló híveket, a dionüszoszi thiasust ábrázolja – nyilatkozta a szaklapnak Ronak Albruz, a Melbourne Egyetem kutatója, a tanulmány első szerzője.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
55 embert akartak megölni a 2300 éve feldarabolt athéni átokcsirkével
A Yale Egyetem régészprofesszora szerint a vudubabaként használt átokedénnyel egy athéni peres ügy érintettjeit akarhatták megölni.
Görög istenek fejeire bukkantak az ókori Aizanoi város mai területén
A Kütahya Dumlupınar Egyetem régészei a mai Çavdarhisar területén végeznek ásatásokat, itt találták meg többek között Erósz, Dionüszosz és Héraklész fejét is.