55 embert akartak megölni a 2300 éve feldarabolt athéni átokcsirkével

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Egy régészcsoport 2006-ban egy feldarabolt csirke maradványaival töltött, 2300 éves kerámiaedényre bukkant Athénban. A feltárást Marcie Handler, a Cincinnati Egyetem doktorandusza vezette. Jessica Lamont, a Yale Egyetem régészprofesszora nemrég hozzálátott az edényen látható felirat elemzéséhez; az eredményeiről cikket publikált a Hesperia folyóiratban.

Lamont szerint az ókori edényt – amit az Agora kereskedelmi központjának feltárása során találtak meg egy pénzérme társaságában –  55 ember megbénítására és megátkozására használhatták fel. Az edényben egy csirke levágott fejét és lábait találták meg; az átkot szentesítő személy egy nagy vasszöget is átfúrt az edényen.

A felfedezés újabb bizonyítéka lehet annak, hogy az ókori görögök a hétköznapi életben is megpróbálták használni a mágia eszközeit.Fotó: Athen Agora / Live Science

„Az edény külső felületét eredetileg szöveg borította; annak idején 55 személy nevét írták rá. Ebből mára csak néhány tucat szétszórt betű maradt, és ezek is csak halvány tollvonásoknak látszanak.”

– írta a cikkben Lamont. Szerinte a szög és a csirkedarabok is az átok szerves részei lehettek:

„Ősi átkok társaságában gyakran találunk szögeket, amik erős gátló erővel bírnak: szimbolikusan mozgásképtelenné teszik az áldozatot, illetve visszafogják annak képességeit.”

A csirke legfeljebb hét hónapos lehetett, amikor megölték. Az ősi átoktárgy készítői alighanem a csirke kiszolgáltatottságát és önvédelemre való képtelenségét akarták átörökíteni az áldozatokra. 

A csirkefej és a csirkelábak levágásával az átok alkotói alighanem azt próbálták megtestesíteni, ahogy megfosztják a megátkozott személy az inkriminált tesztrészek használatától.Fotó: Athen Agora / Live Science

„A rituális kompozíció a klasszikus athéni átkok közé tartozik, amiknek az a céljuk, hogy gátolják vagy megakadályozzák a megnevezett személyt a fizikai vagy szellemi képességei használatában. Az edényt több égett gödör közelében találták, amikben további állatáldozatok maradványaira bukkantunk; ezek ugyancsak fokozhatták az átok erejét.”

– írta Lamont.

Kik átkoztak kiket?

A Live Science hírportál kérdésére Lamont elmondta, hogy az edényen látható kézírás legalább két különböző személyhez tartozik – vagyis nem egyvalaki írta fel a korsóra a neveket. Lamont szerint az átkokat olyan személyek írták, akik jól ismerték az erőteljes átkok természetét.

Az 55 névből mára csak néhány tucat írásjel maradt, és azok is csak halványan láthatók.Fotó: Athen Agora / Live Science

Hogy ki és miért átkozhatott ki kicsodát, azt 2300 évvel az események után nehéz megmondani, de a szakértők gyanítják, hogy egy jogi eset húzódhatott az átok mögött. A nevek számából arra következtetnek, hogy egy folyamatban lévő peres ügyről lehetett szó, az átok készítői pedig minden lehetséges ellenfelet megnevezhettek, beleértve a másik peres fél tanúit, családját és támogatóit is. Az ókori Athénban a tárgyalások nemcsak gyakoriak voltak, de nagy nyilvánosságot is kaptak.

Egy másik lehetséges magyarázat, hogy az átok a 2300 évvel ezelőtti athéni viszályhoz köthető. Miután Nagy Sándor időszámításunk előtt 323-ban meghalt, a birodalma összeomlott, hatalma maradékáért pedig tábornokok és tisztviselők ölték egymást. A történelmi feljegyzések szerint akkoriban több frakció is harcolt Athén irányításáért.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: