Elon Musk után most Almár Ivánt is beválasztották az űrkutató hírességek csarnokába
Az 1951-ben alakult Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) azért hozta létre az űrkutató hírességek csarnokát (IAF Hall of Fame), hogy elismerje azoknak a tevékenységét, akik jelentős mértékben hozzájárultak az űrtudomány és az űrtechnológia fejlődéséhez.
Az előző évek díjazottjai között megtaláljuk az Apollo–11 űrhajósait vagy Elon Musk nevét is, idén azonban az első magyar tagja is megvan a hírességek csarnokának: Almár Iván, aki április 21-én ünnepli 92. születésnapját. „Életem legnagyobb kitüntetésének tekintem, hogy az IAF méltónak tartott erre az elismerésre” – reagált a hírre Almár, a magyar űrkutatás egyik megteremtője.
Almár Iván 1954-ben szerzett matematika–fizika szakos tanári diplomát az ELTE-n, majd az MTA Csillagvizsgáló Intézetében kezdett dolgozni. 1972 és 1982 között a FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumot vezette alapítóként, majd 1992-ig a Csillagászati Kutatóintézet igazgatóhelyetteseként dolgozott. Közben, 1980-ban megszerezte a fizikai tudományok doktora fokozatot is az űrkutatás területén. A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) elnökeként 1972 és 1997 között dolgozott, mielőtt a társaság örökös tiszteletbeli elnökévé választották, és egy ideig (1982–85) az IAF alelnöki posztját is betöltötte.
Az 1970-es évek második felétől kezdte foglalkoztatni a földönkívüli élet keresése (SETI), amit a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia (IAA) SETI Bizottságának társelnökeként 1986 és 2001 között kutathatott. 2000-ben a másik társelnökkel, Jill Tarterrel kidolgozta a Rio-skálát, hogy az idegen élet és értelem kutatásával kapcsolatos bejelentéseket a nagyközönség számára is érthető módon lehessen kifejezni – ezt a skálát az IAA azóta is használja.
Tudományos munkáján túl leginkább ismeretterjesztő tevékenységei révén ismerheti őt a nagyközönség: az 1969-es Holdra szállás tévéközvetítése óta minden jelentős űresemény kommentátoraként vagy a Mindentudás Egyeteme előadójaként is találkozhattunk vele. Írói tevékenysége az 1957-ben a Gondolat Kaidónál megjelent, Az űrhajózás című kötettől kezdve az általa szerkesztett 2013-as Angol-magyar űrszótárig terjed, de a SETI témakörében is tíz könyvet írt magyar nyelven, pályafutása mintegy 150 tudományos közleménye mellett.
Kilencvenedik születésnapjára, 2022 áprilisában tudományos konferenciát szerveztek, ahol a magyar űrtevékenység évtizedeit idézték fel. Ennek felvételét itt lehet megtekinteni: