Görög tengerészgyalogosok tesztelték a 3500 éves mükénéi páncélt, és kiderült, hogy működik

A mükénéi kultúra szakértője, Andreas Flouris és társai egy késő bronzkori csatatéri körülményeket modellező algoritmus, az Iliász alapos vizsgálata és 13 önkéntes tengerészgyalogos bevonásával vizsgálta, hogy használható-e az a páncél, amit görög és svéd régészek tártak fel Dendra falu közelében. Az időszámításunk előtti 15. századból származó, teljes testet fedő páncélból több egyelőre nem került elő, ezért a régészek is csak találgatták, hogy mire volt jó.

A korábbiakban több kutató is úgy gondolta, hogy a dendrai páncél alkalmatlan lehetett a valódi harci használatra, gyalogosra pedig végképp, ezért legfeljebb a harci szekéren történő felhasználását tartották elképzelhetőnek. Az első, 1942-es feltárásnál még az is kétséges volt, hogy a sisak tulajdonképpen sisak-e, ezt a későbbi, a teljes páncélzatot felszínre hozó vizsgálatok végül igazolták.

A felhasználásáról viszont csak a mostani vizsgálatból lehetett többet megtudni. Flouris és társai megpróbálták modellezni egy mükénéi harcos körülményeit, ide értve az akkori étrendet és hőmérsékletet is, illetve legyártották a dendrai páncél tökéletes másolatait is. A tengerészgyalogosok ezután 11 órás harci szimulációban vettek részt korabeli fegyverekkel felszerelve, ebben a korabeli harci szituációkat is megpróbálták modellezni – méghozzá az Iliász alapján.

Kényelmes és védelmet is ad

Kiderült, hogy a páncélokban a modern katonák is kényelmesen tudnak mozogni, és kellő védelmet nyújtanak a bronzkori fegyverek ellen. A tesztben a résztvevők 4400 kalória körül fogyasztottak, illetve a szimulációt a szokásos görögországi nyári hőmérsékleten, 30-36 fokon végezték, miközben folyamatosan figyelték a katonák pulzusát, testhőmérsékletét és izomműködését.

Annak ellenére, hogy a páncél igen kényelmetlennek tűnik, a tesztből kiderült, hogy megfelelő kondival viselhető és hasznos eszköz is – de mint Homérosz leírásából is kitűnik, a mükénéi harcosoktól elvárható is volt a megfelelő edzettség. A dendrai páncél alapján az azt viselő katona 1,7 méter magas lehetett, valamivel magasabb, mint a korabeli átlag, így a tesztben ilyen önkéntes tengerészgyalogosokon tesztelték a használatát.

A kutatók bőven merítettek az Iliászból, ami azt is jelenti, hogy a műben szereplő leírások meglepően megbízhatónak bizonyultak annak ellenére, hogy Homérosz műve jóval későbbi, mint a dendrai páncél – ezért lehet, hogy az Iliászban foglaltaknak is jóval nagyobb hitelt lenne érdemes tulajdonítani, mint amennyit szoktak.