A szenzációs leleteket olasz és magyar kutatók vetették alá alapos elemzésnek. A Vatya-kultúra elitjéhez tartozó anya a terhesség 28-32. hetében halt meg. A csepeli urnamezőt a legnagyobb magyarországi bronzkori temetőben tárták fel.
Halmokban állnak a régészeti lelőhelyeken azok a bronzkori öntvények és baltafejek, amelyek a kutatók szerint Közép-Európa első fizetőeszközei között lehettek.
Több száz éven át nyugat- és kelet-mongóliai populációk keveredtek az iráni és közép-ázsiaiakkal a hsziungnu birodalomban, amely az egységes lovas kultúrán alapult.
Genetikusok különböző korokból származó emberi csontok vizsgálata után állapították meg, hogy Közép-Európában 2000 év alatt 7 százalék környékéről 60 százalékra ugrott a laktóz, vagyis a tejcukor megemésztésére képes felnőttek aránya.
A magyar Pro Progressione és horvát, szerb, román múzeumi partnerei által fejlesztett játék, a Journey to the Beginnings négy bronzkori lelőhelyet köt össze, köztük a magyar Százhalombattát. A csapat egy horvát fejlesztésű interaktív programmal indította a lelőhelyek összekötését, ennek végeztével egy klasszikus point and click játékban tesztelhetjük bronzkori műveltségünket.
A bronzkorban és a vaskorban nem volt könnyű az élet Európában, csak minden második gyermek érte meg a felnőttkort. Nem volt mindegy, hogy hogyan és mivel választják el a kisbabákat. Egy új lelet alapján a megfelelő edény mindenesetre megvolt a táplálásukhoz.
Sem a fertőző betegségek, sem az alultápláltság jellemzői jegyeit nem találták meg a 3-4 ezer évvel ezelőtt fehérjediétán élő mongol lovas nomádok maradványaiban. A lovaglás és a verekedés bezzeg hagyott nyomott rajtuk rendesen.
90 százalékos lakosságcserét eredményezett a Brit-szigeteket elérő migrációs hullám a bronzkorban – derül ki egy friss archeogenetikai tanulmányból.