Természetes körülmények között ma már csak Közép-Afrika és Délkelet-Ázsia trópusi területén élnek emberszabású majmok, de korántsem volt ez mindig így.

A bajországi Hammerschmiede agyagbányájából előkerült fosszíliák azt bizonyítják, hogy a földtörténeti miocén idején Európában is éltek korai emberfélék – írja az IFLScience. A paleontológiai lelőhelyen nemrégiben szenzációs leletekre bukkantak a Tübbingeni Egyetem antropológusai. Mint arról a PLoS One folyóiratban megjelent tanulmányukban beszámolnak, a 11,6 millió éves rétegben talált fog- és térdkalács-fosszíliák alapján egy eddig ismeretlen hominidát azonosítottak. A fiziológiai jegyek szerint a taxonómia jegyzékben Buronius manfredschmia néven lajstromozott faj a valaha élt legkisebb emberszabású. A kutatók állítása szerint a 10 kilogrammos testtömegű, házi macska méretű majomfaj tökéletesen alkalmazkodott az akkor uralkodó tropikus erdők lombkorona-szintjéhez.

Pár éve ugyanerről a lelőhelyről a mai emberszabásúakhoz hasonló méretű, a maradványai szerint a talajszinten táplálkozva felegyenesedésre is képes Danuvius guggenmosi fosszíliái is előkerültek. A két faj a mai gibbonokhoz és orangutánokhoz hasonlóan osztozhatott a közös élőhely erőforrásain a kölcsönös előnyökön alapuló békés együtt élés miocén példájával szolgálva a paleontológiai szakirodalomnak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ősemberfogat találtak egy családi ház előszobájában

Dippold Ádám tudomány 2024. április 26.

A leletet egy fogorvos fedezte fel a padlóburkolat kövében, a Törökországból származó járólapban található állkapocs- és fogmaradványok pontos korát paleontológusok vizsgálják majd.

Egy harmadik emberi alfajt azonosított egy kutatócsoport

Kun Zsuzsi tudomány 2023. augusztus 7.

Egy 300 ezer évesre becsült lelet alapján jutottak arra a következtetésre, hogy az állkapocs, a koponyacsont és a lábcsontok egy harmadik, eddig nem azonosított emberi alfaj létezését bizonyíthatják.

Átrajzolja az emberré válás evolúciós törzsfáját a 3,8 millió évvel ezelőtt élt előd koponyája

Vajna Tamás tudomány 2019. augusztus 29.

Az eddig fellelt legősibb emberelőd maradványai alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy fajunk törzsfejlődése nem volt egyenes vonalú. Az Australopithecus anamensis bizonyíték arra, hogy az emberfélék nem egymásból alakultak ki, az evolúció több, egymással párhuzamosan megjelenő fajjal is próbálkozott.