A Kínai Tudományos Akadémia paleontológuscsoportja a Xi'an Jiaotong Egyetem, a Yorki Egyetem, a Kínai Tudományos Akadémia és az Emberi Evolúció Nemzeti Kutatóközpontjának munkatársai közösen vizsgálták meg a Kelet-Kínában, Hualongdongban feltárt emberi maradványokat, amik egy harmadik, máig nem azonosított emberi alfaj létezését bizonyíthatják.

Morfológiai és geometriai vizsgálatok igazolták, először az állkapocscsont alapján, hogy a 300 ezer éves emberi maradványok egy eddig nem azonosított emberi alfajhoz tartozhatnak, írja a Phys.org. A kutatócsoport szerint az állkapocscsont egyedi jellegzetességei mind a modern ember, mind a késő pleisztocén hominidákéra (emberfélékére) hasonlítanak.

Ugyanakkor a tanulmány szerzői megállapították, hogy a feltárt csontok alapján úgy fest, az alfajnak jellemzően lapos volt az álla, vagyis inkább az ősi fajokkal állhat közelebbi rokonságban. A legszorosabb rokonságot egyelőre Homo erectussal mutatja a leletek alapján rekonstruált emberelőd. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy az alfaj a modern ember és az ősi emberszabásúak egyfajta hibridje lehetett.

A tanulmány szerzői megjegyzik azt is, hogy hasonló, a modern emberben is megfigyelhető vonásokat korábban még nem írtak le kelet-ázsiai hominidáknál, tehát a felfedezés érdekessége, hogy alátámasztja, ezek már 300 ezer évvel ezelőtt elkezdtek megjelenni.

A koponyacsontok vizsgálata során a hasonlóságokat és a különbségeket figyelembe véve zárták ki, hogy egy Denisovan vagy Homo erectus maradványait találták meg, ebből pedig az következik, amit a tanulmányban ki is fejtenek: létezhetett egy harmadik alfaj, ami közelebb áll a Homo sapienshez és evolúciós kapcsolatot ápol a pleisztocén kori homininekkel.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Átrajzolja az emberré válás evolúciós törzsfáját a 3,8 millió évvel ezelőtt élt előd koponyája

Vajna Tamás tudomány 2019. augusztus 29.

Az eddig fellelt legősibb emberelőd maradványai alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy fajunk törzsfejlődése nem volt egyenes vonalú. Az Australopithecus anamensis bizonyíték arra, hogy az emberfélék nem egymásból alakultak ki, az evolúció több, egymással párhuzamosan megjelenő fajjal is próbálkozott.

A neandervölgyiektől örökölhettük a hosszabb, vékonyabb orrméretet

Bodnár Zsolt tudomány 2023. május 9.

Míg a modern ember ajkainak alakja a gyenyiszovai elődöktől származhat, az orrunkat az Afrikából hidegebb éghajlatra költöző ősemberek és a neandervölgyiek keveredése alakíthatta.

Egy új kutatás szerint nem igaz, hogy az ősemberek mindent azonnal behabzsoltak

Bodnár Zsolt tudomány 2019. október 10.

Egy Tel-Aviv-közeli barlangban talált csontok arra utalnak, hogy már több százezer évvel ezelőtt gondoltak arra az emberek elődjei, hogy raktározni kell az ételt.