600 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett az első igazi technológiai forradalom

A huszonegyedik század kultúránk és technológiánk egy több ezer év alatt felhalmozott és újraértelmezett kulturális tudásanyag eredménye – de vajon mikor kezdtek el legkorábbi őseink kapcsolatokat teremteni és mások tudására építeni, ami megkülönböztetett minket a többi főemlőstől?

A kumulatív kulturális evolúció, vagyis a technológiai fejlesztések és módosítások folyamatos, generációk során történő felhalmozódása tette lehetővé, hogy az emberek alkalmazkodni tudjanak a különböző környezetekhez és kihívásokhoz. Egy, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában megjelent friss tanulmány szerint az emberek körülbelül 600 ezer évvel ezelőtt kezdhették gyorsan felhalmozni a technológiai tudást a társas tanulás révén.

„Fajunk, a Homo sapiens sikeresen alkalmazkodott olyan ökológiai körülményekhez – a trópusi erdőktől a sarkvidéki tundráig –, amelyek különböző típusú problémák megoldását igénylik. A kumulatív kultúra kulcsfontosságú, mert lehetővé teszi az emberi populációknak, hogy a korábbi generációk megoldásaira építsenek, azokat újrakombinálják, és nagyon gyorsan új, összetett problémamegoldási módszereket dolgozzanak ki” – mondta a kutatást vezető Charles Perrault, az Arizonai Állami Egyetem evolúciós antropológusa. „Ennek eredményeként a kultúráink – a technológiai problémáktól és megoldásoktól kezdve az intézményrendszereinkig – túlságosan összetettek ahhoz, hogy azokat az egyének egyedül feltalálják.”

Hogy megállapítsák, mikor kezdődött ez a technológiai fordulat, a kutatók a kőszerszám-készítési technikák bonyolultságának változásait vizsgálták az elmúlt 3,3 millió év régészeti leletanyagában. A kumulatív kultúra nélkül elérhető kőszerszám-technológiák komplexitásának kiindulópontjaként például a csimpánzok által használt szerszámkészítési módszereket, valamint az első emberi pattintási kísérleteket vették.

Mint kiderült, körülbelül 3,3 milliótól 1,8 millió évvel ezelőttig, az Australopithecus és a Homo habilis korában a szerszámok összetettségének mértéke (vagyis a szerszámkészítési folyamat lépéseinek száma) alacsony volt, 1,8 milliótól 600 ezer évvel ezelőttig már kezdték megközelíteni, majd átlépni a komplexitás határértékét, míg 600 ezer évvel ezelőtt gyorsan nőni kezdett a gyártási lépések száma.

Az antropológusok szerint a szerszámokkal megsegített táplálékszerzés adhatott lendületet a kumulatív kulturális evolúció legelején. A 2-3 millió évvel ezelőtt élt elődeink valószínűleg olyan szerszámokat igénylő táplálékszerzési stratégiákra támaszkodtak, hogy hozzáférjenek az állatok húsához, csontvelőjéhez és szerveihez, ami az agyméretben és az élettartamban bekövetkező, illetve biológiai változásokhoz is vezettek, és megteremtették a kumulatív kultúra alapjait.

A kb. egymillió évvel ezelőtt kezdődő középső pleisztocén korszak már a tűz, a tűzrakó helyek és a háztartási helyiségek kontrollált használatának következetes bizonyítékait is mutatja, amelyek valószínűleg a kumulatív kultúra fejlődésének alapvető összetevői. Ekkor más összetett technológiák is kialakultak, elég a fából készült építményekre, vagy a fa, csont és kő elemekből épült szerszámokra gondolni.