A szorongás és a depresszió növelheti a mélyvénás trombózis kockázatát

A mélyvénás trombózis esetén vérrög képződik egy mélyvénában, általában a lábakban, ez pedig a véráramlás korlátozásával és a vénákban megnövekedő nyomással okozhat károsodást. Nagyobb veszélyt jelent, ha a vérrög egy része vagy egésze elszabadul, majd a tüdőbe jut, ahol elzárhatja a véráramlást, légszomjat, mellkasi fájdalmat és akár halált is okozhat.

Az összefüggést az emberek mentális egészsége és az ilyenfajta vérrögök kialakulásának kockázata között már vizsgálták az elmúlt évtized során. Azonban annak pontos meghatározása, hogy a kettő hogyan függ össze, eddig nem sikerült.

A LiveScience most egy új tanulmányt ismertet, amely nem pusztán azt vizsgálja, hogy milyen mértékű szorongás vagy depresszió növeli meg a trombózis kockázatát, hanem azt is, hogy milyen módon függnek össze ezek. A szóban forgó tanulmány az American Journal of Hematologyban jelent meg.

A kutatók visszamenőlegesen csaknem 119 000 ember adatait vizsgálták, az adatok között szerepeltek a stresszel kapcsolatos agyi aktivitás PET mérései is, amelyek feltárják az agy különböző részeinek aktivitási szintjét és energiafelhasználását.

A kutatók összehasonlították az amigdala, vagyis az agynak az érzelmi reakciók feldolgozásában és raktározásában szerepet játszó részének aktivitását a prefrontális kéregével. Ez segít szabályozni az amigdala működését, és így az érzelmi reakciókat. A kutatók így kaptak képet a stresszel kapcsolatos idegi aktivitásról. Az adatok között szerepeltek a gyulladást jelző, nagy érzékenységű C-reaktív protein ( egy májban termelt fehérje, amelyet a szervezet gyulladásos folyamatokra válaszul termel) és a szívfrekvencia-variabilitás mérései is: minél magasabb a pulzusszám-variabilitás, a szervezet annál jobban képes megbirkózni a stresszhelyzetekkel.

A teljes vizsgált csoportból 106 450 főnél diagnosztizáltak szorongást, míg 108 790 főnél depressziót; e csoportok között átfedés is van, mivel többeknél mindkét állapot fennállt.

Az átlagosan három és fél éves követési idő alatt 1780 vizsgálati résztvevőnél fordult elő trombózis. Azoknál, akiknek a kórtörténetében szorongás vagy depresszió szerepelt, 53 százalékkal, illetve 48 százalékkal nagyobb valószínűséggel fordult elő, mint azoknál, akiknek egyik betegség sem szerepelt a kórtörténetében. Hasonló tendenciák voltak megfigyelhetők a mindkét betegségben szenvedők körében.

Három lehetséges mechanizmus köti össze a szorongást és a depressziót a trombózissal: a stresszel kapcsoaltos idegi aktivitás magasabb szintje, magasabb gyulladásszint és csökkent szívfrekvencia-variabilitás. Úgy tűnik, hogy minél több stresszt él át valaki, annál nagyobb a mélyvénás trombózis kockázata.