A Stanford Egyetem kutatása a mentális egészség romlását is kimutatta, bár az nem világos, hogy van-e kapcsolat az agy öregedése és a szorongás, a depresszió és az egyéb mentális betegségek megnövekedett száma között.
A rémálmok kialvatlansághoz, azon keresztül pedig szorongáshoz, illetve más testi és mentális problémákhoz vezethetnek. Két ismert kezelés kombinációja viszont hatékony megoldást jelenthet.
Az összeesküvés-elméletekre nemcsak a tanulatlanabbak vagy a szélsőséges politikai nézeteket vallók fogékonyabbak, hanem azok is, akik állandó gyomorgöccsel mennek dolgozni a munkahelyükön őket érő rendszeres zaklatás miatt.
Ausztrál kutatók szerint ennyi szépséggel kapcsolatos tartalom fogyasztása már elég ahhoz, hogy veszélyt jelentsen az önértékelésre, ami aztán könnyen étkezési zavarhoz vezethet.
A pécsi Vice Lab kutatócsoport szerint a VR-technológia azért segíthet, mert a szorongást kiváltó inger nem a valós térben, hanem szimulált környezetben jelenik meg. A virtuális valóság segítségével végzett terápián akár otthonról is részt lehet venni.
A szorongás és az alkoholizmus egyébként is összefügghet, de egy friss kutatás szerint az agy biokémiai folyamatai is ezt igazolják. Ez új irányt mutathat a probléma kezelésében.
Az USA-ban engedélyezték a banán héjából és porzójából készült termékeket étrend-kiegészítőként, miután állatkísérletekből kiderült, hogy hatása egy népszerű antidepresszánshoz hasonlít, de a memória- és alvásproblémákban is segíthet.
Miközben az emberi élettartam kitolódik, és egyre több idős ember él a Földön, nem törődünk eleget az öregkor lelki vonatkozásaival. Pedig az öregedés közös sorsunk: önmagában is krízis, amiben az ember olyan mélynek élheti meg a magányt, ahogy korábban el sem tudta volna képzelni.
Bognár Emese klinikai szakpszichológus szerint a százból öt magyar iskoláskorút érintő iskolafóbiára létezik gyógyír, főleg, ha a szülők és a pedagógusok is együttműködnek a gyerekekkel és a terapeutákkal.
Nem mentális betegség, de nem is egészen normális állapot, hogy sokan önkéntes remeteségbe vonulnak, és ki sem lépnek a lakásukból, legfeljebb a neten tartják a kapcsolatot a külvilággal. A hikikomori a világjárvány alatt sok helyen hétköznapi valósággá vált: az USA-ban a válaszadók csaknem fele a járvány elmúltával is kerülné a társas érintkezést.
Minden eddiginél kiterjedtebb kutatás készült a COVID-19 mentális egészségre és idegrendszerre gyakorolt hatásairól. Jó hír, hogy az agyi gyulladásos és vérrögképződéses zavarok jóval ritkább szövődmények, mint eddig gondolták. Mentális betegségek azonban minden negyedik fertőzöttnél előfordultak.
A dán állatorvosok körében egyre erősebben tartja magát az a vélekedés, hogy az egykor utcán élő, keletről importált kutyák halmozottan problémásak. A Koppenhágai Egyetem kutatói arra kerestek választ, hogy valóban van-e különbség a Dániában nevelkedett és a sanyarú előéletű import kutyák között.
A tripanofóbia, vagyis a tűszúrás miatt érzett rettegés nem beszédtéma, pedig százból nagyjából négy embert érint. Ők eddig a járvány miatt aggódhattak, most a közelgő védőoltás miatt fognak, és komoly lelki teherként élik meg ezt az időszakot.
Az RBP, azaz a revenge bedtime procrastination, ez a kínai-angol habaréknyelven leírt alvászavar rövid távon keserves, hosszú távon egészségkárosító, de az utóbbi időben még azok is egyre több időt töltenek a kütyüjeikkel, és egyre kevesebbet alvással, akik mindezt jól tudják.
A kis létszámú brit hatástanulmány ígéretes eredményekkel zárult, de a tanulmány szerzői senkit nem bátorítanának arra, hogy szakértői felügyelet nélküli pszilocibinkúrával kezelje a depresszióját.
A kutyákkal valóban lehet modellezni az emberi evolúciót? Miért nem szelídíthetők a farkasok? Hány szót ért meg egy kutya? És kössük-e a tartásukat jogosítványhoz? Miként működik, és mire jó a kutyák agy- és szövetbankja? Kubinyi Enikő etológus, Junior Prima díjas kutyakutató a Qubit podcastjában.
A hosszú bezártság és a szülők feszültsége óhatatlanul hatást gyakorolt a családban élő gyerekekre is. Különösen az óvodásokra, akik a körülöttük zajló események mögötti indokokat még nem képesek kognitív szinten feldolgozni. A gyerekkori szorongásban még nagyobb szerepet játszik a környezet, mint a gének, így a szülők sokat segíthetnek a helyes megküzdési minták átadásával.
A kutatók szerint a közösségi média nagy veszélye, hogy az ember hajlamos úgy gondolni rá, mint a cukorra: kis mennyiségben ártalmatlan. Mára azonban annyira átalakította a személyes kapcsolatokat, hogy a fiatalok egészsége múlik rajta.
Minden nyári szünet elején megjelenik a közösségi oldalak falain a régi bölcsesség, hogy érdemes a gyerekeket unatkozni hagyni, mert az hasznukra válik. Egy felnőtteken végzett amerikai kutatás arra utal, hogy ez nem igaz.