A hosszú, időzónákat átszelő utazások okozta alváshiány félelemmel, szorongással, de akár a szkizofréniára jellemző tünetekkel is járhat. Az életkor, a stressz és saját alvási szokásaink is közrejátszanak – de valóban ennyire veszélyes a jetlag?
A pszichiáter-pszichológus, a hallucinogének és a sámáni tudatállapotok kutatója a mikroboiommal foglalkozó 8. Qubit Live-on kifejtette, miért számít etalonnak a trópusi gyűjtögető-vadászó diéta, és miért lenne érdemes esténként kurkumával fogat mosni.
Eddig is sejtették az összefüggést, de most egy nagy mintás, részletes vizsgálat a mechanizmust is fölfedte.
Egy friss kutatás szerint a pénzügyek okozta stressz az immunrendszerre, az idegrendszerre és a hormonrendszerre is hatással van.
Svéd kutatók két évtizeden át több mint 40 ezer ember egészségét, betegségeit és halálozási adatait követték nyomon. Kiderült, hogy a betegségszorongás-zavarral élők körében rövidebb a várható élettartam, és az öngyilkosság is négyszer valószínűbb.
Számos kutatás kimutatta már, hogy a természetben töltött idő megnyugtatja az embert, de ez vajon akkor is működik, ha az ember csak egy virtuális kertben szedi a virtuális almát? Erre keresi a választ egy friss magyar fejlesztés, a Zenctuary.
A tünetek enyhítéséért a GABA gátló neurotranszmitter szintjének csökkentése felelős, amit gyógyszerek nélkül értek el a Plymouthi Egyetem kutatói.
A noninvazív adagolásnak köszönhetően azokon a pácienseken is tudnának segíteni, akiknek a gyógyszerek nem vagy csak alig használnak.
A több, mint 100 ezer ember étrendje és pszichés állapota közötti összefüggéseket kutató kínai kutatók szerint az akrilamid nevű vegyület lehet a felelős a szorongás és a depresszió magasabb kockázatáért.
Az empátia jeleit korábban már a halaknál is megfigyelték, most pedig rájöttek, hogy valószínűleg ugyanaz a hormon felelős érte náluk is, mint az embereknél: az oxitocin.
Ez a hálózat magyarázhatja, hogy egy-egy pszichiátriai páciens miért felel meg egynél több kórkép diagnosztikus kritériumainak.
Egy finn kutatás eredményei világítottak rá, hogy a szorongás, az álmatlanság és a depresszió, valamint a magas vérnyomás és az asztma elleni gyógyszerek forgalma jelentősen visszaesne, ha az emberek többet lennének a természetben.
Cliff Arnall brit pszichológusnak és egy utazási irodának tulajdonítják azt a 2005-ös képletet, ami meghatározta az év legnyomasztóbb napját, január harmadik hétfőjét. Arnall később bocsánatot kért, amiért még depresszívebbé tette az amúgy sem túl könnyű téli időszakot.
Annak ellenére jobban várják világszerte az ünnepeket, hogy az idén kevesebbet tudnak rá költeni – derül ki egy friss kutatásból, amely szerint 2022-ben az elszállt árak miatt a legnagyobb a szorongás a világon.
A Stanford Egyetem kutatása a mentális egészség romlását is kimutatta, bár az nem világos, hogy van-e kapcsolat az agy öregedése és a szorongás, a depresszió és az egyéb mentális betegségek megnövekedett száma között.