A párizsi olimpia sztárja: a jég

Nyolc éve Rióban a köpölyözés (angolul cupping) hódított, aminek a tudomány jelenlegi állása szerint nincs bizonyított hatása, de esetleg placebónak jó. Nyolc évvel később, Párizsban a jégfürdők, a jégkamrák és a kiroterápia a sztár a sportolók körében, írja a Science Alert.

A jég annyira népszerűvé vált a 2024-es olimpiára, hogy a két és fél hetes sporteseményre nagyjából 16 ezer tonna fagyasztott vizet rendeltek, ami megközelítőleg 2,5 millió euróba került volna a szervezőknek. Ezt végül egyetlen cég sem tudta vállalni, így a sportolóknak 650 tonnával kell beérnie, ami így is 10-szer annyi, mint a tokiói olimpián felhasznált mennyiség.

Túl azon, hogy a jeges vízben megmártózni roppant kellemetlen, valójában a köpölyözéshez hasonlóan nincs bizonyíték arra, hogy pozitív hatásai lennének az alkalmazásának. Pedig Hosszú Katinka is jeges merülőmedencét használt a gyors regeneráció érdekében korábban. Csakhogy az orvosok szerint a jégfürdővel épp ellentétes hatást lehet elérni: meg is nyújthatja az izmok gyógyulásához szükséges időt, vagyis lassíthatja a felépülést egy egy komolyabb edzés vagy a versenyszámok után.

Az olimpián ráadásul nem a jégfürdő az egyetlen szokatlan eszköz, ami a sportolók rendelkezésére áll. Sokan az oszteopátiára bízzák magukat, ami egy holisztikus orvoslási szemlélet, mely szerint nem elég egyetlen szervet, ízületet vagy területet gyógyítani, hanem az egész embert egységként kell kezelni a folyamatban.

A sportolók által használt eszközök ugyan nem veszélyesek, de óriási reklámértéke van a választásuknak, rajtuk keresztül juthatnak el egyes termékek vagy módszerek a hobbisportolókhoz. A legtöbb szakember tehát nem is az általában ellenőrzött és biztonságos körülmények között kezelt profikat félti, hanem attól tart, hogy a hagyományos orvoslás módszereit szorítják majd háttérbe a csodakezelések.