Lassan a kontinens összes országában pánikot okoznak az ágyi poloskák. Honnan jönnek, mi a tervük, és mit tehetünk ellenük? Aki válaszol: Szentiványi Tamara biológus.
Ijesztő térképen Európa nagyvárosai 2050-ben.
A francia fővárosban 2030-ra évente több mint 30 olyan fülledt, trópusi éjszaka várható, amikor 20 fok fölött marad a hőmérséklet. A város polgármesteri hivatal kérésünkre elárulta, milyen tervei vannak az extrém hőség kezelésére.
50 sírt találtak a Port-Royal pályaudvar közvetlen szomszédságában.
A világ egyik leggazdagabb embere, François Pinault a párizsi árutőzsde épületében rendezte be kortárs művészeti magánmúzeumát. A Pinault-gyűjtemény első tárlatának apropóján megvizsgáljuk, hogy mire szeretnek költeni a milliárdosok, ha műveltek, és hogy milyen típusú kiadásokkal lehet kiérdemelni a művelt jelzőt.
Párizs híres kifordított épülete máig megosztja az építészeket és a közvéleményt: van, aki a hatvanas évek utópisztikus vízióinak megvalósulását látja benne, mások azt is felháborítónak tartják, hogy egyáltalán megépült.
A középkor pusztító járványai rosszat tettek a városok etnikai és vallási sokszínűségének, de átformálták azt is, ahogyan a városokra gondolunk. A katasztrófák kezelésében akadtak sikeres és kevésbé sikeres települések, de a pestis, a kolera és társaik elválaszthatatlanul összeforrtak a városiassággal.
Egy félbemaradt forgatás második világháborús díszletei között karanténozik két utca a Montmartre-on.
Az erős rovarmérgek betiltása óta egyre nagyobb ütemben terjedő ágyi poloskák inváziója úgy megrendítette a francia fővárost, hogy már telefonos segítségnyújtásra is van lehetőség.
Párizsban 42,6 Celsius-fokot mértek csütörtökön, de Hollandia és Németország is 41 fok feletti kánikulával küzd. A hőség képekben.
A francia alsóház épp most fogadott el egy törvénytervezetet, amelynek értelmében szükség esetén el lehet térni a megszokott műemlékvédelemi procedúrától, tervezési és engedélyeztetési eljárásoktól, környezetvédelmi és preventív archeológiai szabályoktól. Itt az ideje újraolvasnunk Victor Hugót, különös tekintettel a „kokett”, érzéketlen helyreállításokra vonatkozó passzusaira.
Bár a francia forradalom idején a dühödt tömeg még a királyok kőszobrait is lefejezte, a székesegyház kisebb károkkal megúszta az alapkőletétel óta eltelt 856 évet. Aztán jött a tűz.
Miközben számos európai ország, így Magyarország is törvényekkel lehetetlenítette el a taxisoknak konkureciát állító közösségi fuvarozókat, a finnek az észt példa nyomán teljes gőzzel liberalizálják a nagyvárosi személyszállítást. Az utasok és a sofőrök is jól járnak.