A bocsok első két évében létfontosságú, hogy a leghidegebb hónapokban barlang védje őket. Eddig keveset tudtunk a barlang körüli életükről, előbújásukat pedig nem sikerült megfigyelni.
Sorra kerülnek elő a több száz vagy ezer éve jégbe fagyott nyilak, ruhák, szerszámok, lovaknak szánt hócipők és rejtélyes viking tárgyak.
A fehértörzsű fenyőkre 3100 méteres magasságban bukkantak rá kutatók, 180 méterrel a mostani erdőhatár felett. A felfedezés arra utal, hogy a területen a globális felmelegedéssel radikálisan megváltozik az alpesi táj.
A gigantikus jégmintában található ősi légbuborékok segítségével a bolygó 1,2 millió éves környezetére is ráláthatnak a méteres darabokra vágott jeget vizsgáló kutatók.
Harminc állam mintegy 60 millió lakosát érinti a Blair vihar vonulása, amely a szokásosnál 15 fokkal hidegebb idővel, rengeteg hóval és jeges zivatarokkal tör végig Észak-Amerikán. A tettes: a sarki örvény és a sarkvidéki felmelegedés.
A klímaváltozásnak szerepe van az antarktiszi jégtakaró töredezésében és a jéghegyek kialakulásában, de nem biztos, hogy úgy, ahogyan eddig hittük.
Többezer tonna jeget rendeltek a párizsi olimpia helyszínére, amit nem italokba, hanem merülőmedencékbe töltenének a gyorsabb regenerálódás érdekében.
Ahogy gyorsul a gleccserek olvadása, úgy kerül elő egyre több lelet a jég alól – a régészek már appot is fejlesztettek, amin keresztül a túrázók bejelenthetik, ha épp egy középkori kardba botlottak hegymászás közben.
Hét országnak, köztük három európainak van területi igénye az Antarktiszon, de ezeket az 1959-ben aláírt egyezmény befagyasztotta, és garantálta, hogy a déli kontinensen zavartalanul folyhasson a globális felmelegedés miatt ma kulcsfontosságú tudományos kutatás.
Azt eddig is tudtuk, hogy folyóknak létezniük kellett akkor, amikor az Antarktisz egyes részei jégmentesek voltak, de most az egyiknek a kiterjedését és idejét is feltárták.
Az alakzatoknak a szén-dioxidhoz van közük, de a vad elméletek megfékezésében nem segít, hogy az Inca City nevű dél-marsi régióban figyelték meg őket.
Friss kutatás mutat rá, hogy a 7 méternyi tengerszintnek megfelelő jégtakaró 1,7-2,3 fokos felmelegedés esetén elolvadna, de csak akkor, ha az évszázad vége után nem stabilizáljuk a Föld éghajlatát.
2022 kezdete óta 10 százalékkal csökkent Svájc gleccsereinek össztérfogata, és az olvadás miatt kialakuló sziklás lejtőkön az omlás veszélye is fennáll.
Az olvadó jég alól mintegy 150 különböző lelet került elő.
120 ezer éve nem volt olyan meleg a Földön, mint most: Svájcban a turisták hó helyett köveket fotóznak. Az Észak-Atlanti-óceán hőmérséklete több mint egy fokkal lépi túl a történeti átlagot, és az erősödő El Niño jövőre még nagyobb forróságot hozhat.