Az eddig gondoltnál több millió évvel korábban, közel 18 millió éve már létezhetett a nyugat-antarktiszi jégtakaró, amely, ha nem vigyázunk, a globális felmelegedés miatt lényegében összeomolhat.
Viktor Barricklow lenyűgöző videóban kalauzolja körbe a nézőket az isten háta mögötti Amundsen–Scott állomáson, ahol mínusz 60 fok van, és fél évig tart a sötétség.
Az öt balatonnyi nyíltvízi terület azon a vastag, idős jéggel borított vidéken alakult ki, amelyről a sarkkutatók azt tartják, hogy a felmelegedés előrehaladtával itt olvadhat el utoljára az arktiszi jég. Mint kiderült, ez a térség sem olyan ellenálló, mint amilyennek hitték.
A geomitológusok igyekeznek összegyűjteni a történelmi özönvizekről szóló történeteket, és azokat az írásbeliség előtti kor embere által megfigyelt természeti jelenségekként olvasni, hogy az elődök tapasztalatai a mostani klímaváltozás idején is értelmezhetővé és használhatóvá váljanak. Az ősi történetek a mai kor emberének is segíthetnek abban, hogy vízparti városaink ne jussanak Atlantisz sorsára.
Az évszázad végére a császárpingvin-kolóniák 98 százalékát fenyegetheti a kihalás veszélye, ha nem történik változás az üvegházhatású gázok kibocsátásában.
A gigantikus mennyiségű, 8,5 milliárd tonnányi olvadt jég dán tudósok szerint 5,1 centiméternyi vízzel boríthatná be Florida mintegy 170 ezer négyzetkilométernyi területét.
A talált vírusok közül mindössze négyet ismer a tudomány, legalább 28 féle új vírust tártak fel a kutatók. Ezeket azért kell még most elkezdeni vizsgálni, mert a klímaváltozás hatására előbb-utóbb maguk szabadulnak majd a felszínre.
Műholdfelvételeken észlelték az Amery jégpolcon kialakult, 2019 júniusában felszívódott tó eltűnését. Ha ezek az esetek megismétlődnek, egymást erősítve fokozhatják a hidrofrakciót a déli kontinensen.
Egy friss kutatás szerint akkor, ha a globális felmelegedés a most megfigyelt ütemben folytatódik, 2060-ra az antarktiszi jégsapkában jóvátehetetlen károsodás keletkezik, amit évszázadok alatt sem lehet majd helyrehozni. A forgatókönyv alapján 17-21 centiméteres tengerszint-emelkedésre lehet számítani 2100-ra, a párizsi klímacélok betartásával viszont csak 6-11 centis emelkedéssel számolnak a kutatók.
A könnyű neutrínók tanulmányozását segíti, ha tiszta víz és jég van a teleszkóp környezetében, ezért került a fél köbkilométeres, gömb alakú modulokból álló eszköz a világ legmélyebb tavának mélyére.
A ritka természeti jelenség egy meleg vizű forrás fölött alakult ki. A levegőbe fröcskölt forró víz a hideg hatására jégkristályként fagy meg, és tovább növeli a kúp eredeti méretét.
A különleges, szivacsszerű egyedek egy mélytengeri sziklán telepedtek meg az antarktiszi selfjég alatt. A kutatók nem teljesen értik, a lények hogyan szereznek táplálékot, ugyanis 250 kilométeres utat kellene megtenniük, hogy kijussanak a nyílt tengerre.
A méréseket jelenleg végző európai CryoSat-2 és az amerikai IceSat-2 tervezett működési ideje lejárt, illetve rövidesen lejár, a következő megfigyelő műhold indítását pedig csak 2027-ben tervezik.
A legtöbb tudós az évszázad közepére teszi a sarkvidéki jég teljes elolvadását a nyári időszakokban, de egy brit kutatócsoport legújabb klímamodellje szerint ez már 15 év múlva bekövetkezhet. Az előrejelzést a 127 ezer évvel ezelőtti, interglaciális időszak klímájának vizsgálata alapján készítették.
A jégtáblák fokozatos eltűnésével gyakorlatilag elolvad a jegesmedvék vadászterülete, így egyre hosszabb ideig kénytelenek kihúzni élelem nélkül. Egy kanadai kutatócsoport szerint nyolcvan év múlva csak néhány példány lesz belőlük a Földön.
Az 1970-es évektől készült Landsat műholdfelvételeken jól látszik, milyen ütemben olvad a jég ott, ahol nem kellett volna elolvadnia.
Egy különleges időjárási jelenség hatására jéggömbök borítottak el a tengerpartot a Botteni-öbölben.
A gleccserkutatók szerint ez most épp nem írható a klímaváltozás számlájára, de a hajósok jobban járnak, ha rajta tartják a szemüket.
Az Egyesült Államok a hidegháború csúcspontján Grönlandon is létesített egy titkos támaszpontot. A Jégféreg projektben nukleáris reaktort is telepítettek a jégpáncél alá. A hadsereg 1967-ben feladta a bázist, a szemetet meg hátrahagyta, hadd lepje be a hó és a jég. Csakhogy a jég most elolvad.
A naptól védett kráterekben, -233 Celsius-fokos környezetben vígan elvannak a jégtömegek, a Kaliforniai Egyetem kutatói szerint akár több tízmillió tonnányi is.
Grönland északnyugati részén jóval melegebb volt a szokásosnál a múlt héten, a szánhúzó kutyák így lábközépig gázoltak a Jeges-tenger olvadékvizében.
Az északi féltekén több mint félmillárd ember életét változtathatja meg, hogy télen egyre ritkábban és kevésbé fagynak be a tavak. Egy új tanulmány szerint a jég örökre eltűnhet több tízezer tóról, és a hidrológiai következmények a vízi infrastruktúrára is katasztrofális hatással vannak.
A kutatók eddig a partmenti gleccserekre koncentráltak, pedig a belső területekről az óceánba folydogáló olvadékvizek is óriási problémát jelentenek. A folyamat visszafordíthatatlannak tűnik.
Rengeteg műholdkép áttanulmányozásából vontak le következtetéseket a NASA szakértői. Az óceán mélyéről feláramló melegebb víz Kelet-Antarktikán sem kíméli a gleccsereket.
A Spanyolország méretű parti jégtömb dala nemcsak jól hangzik, hanem azt is lehetővé teszi, hogy pontosabban előrejelezzék, milyen ütemben olvad a sarki jég.
Az Antarktisz és Grönland jegét falakkal kellene kitámasztani, állítja egy friss tanulmány. Egy ilyen projekt az emberiség történelmének egyik legnagyobb építőmérnöki bravúrja lenne.
A Hold pólusain felszíni vízjég jelenlétét igazolja egy friss kutatás, amely az eddigieknél közvetlenebb bizonyítékokkal szolgál. Egy magyar kutató, Földi Tivadar már évtizedekkel ezelőtt megjósolta a felfedezést.
A hétvégén jégcsipkébe öltözött a Balaton, péntekig nem enged a fagy. Nehéz elképzelni, hogy tavaly ilyenkor 20 fok fölötti hőmérsékleteket is mértünk.