A párizsi olimpia sztárja: a jég
Többezer tonna jeget rendeltek a párizsi olimpia helyszínére, amit nem italokba, hanem merülőmedencékbe töltenének a gyorsabb regenerálódás érdekében.
Többezer tonna jeget rendeltek a párizsi olimpia helyszínére, amit nem italokba, hanem merülőmedencékbe töltenének a gyorsabb regenerálódás érdekében.
Ahogy gyorsul a gleccserek olvadása, úgy kerül elő egyre több lelet a jég alól – a régészek már appot is fejlesztettek, amin keresztül a túrázók bejelenthetik, ha épp egy középkori kardba botlottak hegymászás közben.
Hét országnak, köztük három európainak van területi igénye az Antarktiszon, de ezeket az 1959-ben aláírt egyezmény befagyasztotta, és garantálta, hogy a déli kontinensen zavartalanul folyhasson a globális felmelegedés miatt ma kulcsfontosságú tudományos kutatás.
Azt eddig is tudtuk, hogy folyóknak létezniük kellett akkor, amikor az Antarktisz egyes részei jégmentesek voltak, de most az egyiknek a kiterjedését és idejét is feltárták.
Az alakzatoknak a szén-dioxidhoz van közük, de a vad elméletek megfékezésében nem segít, hogy az Inca City nevű dél-marsi régióban figyelték meg őket.
Friss kutatás mutat rá, hogy a 7 méternyi tengerszintnek megfelelő jégtakaró 1,7-2,3 fokos felmelegedés esetén elolvadna, de csak akkor, ha az évszázad vége után nem stabilizáljuk a Föld éghajlatát.
2022 kezdete óta 10 százalékkal csökkent Svájc gleccsereinek össztérfogata, és az olvadás miatt kialakuló sziklás lejtőkön az omlás veszélye is fennáll.
Az olvadó jég alól mintegy 150 különböző lelet került elő.
120 ezer éve nem volt olyan meleg a Földön, mint most: Svájcban a turisták hó helyett köveket fotóznak. Az Észak-Atlanti-óceán hőmérséklete több mint egy fokkal lépi túl a történeti átlagot, és az erősödő El Niño jövőre még nagyobb forróságot hozhat.
Tavaly 5 császárpingvin kolóniából 4 fiókái pusztultak el a jégolvadás következtében. Ha a pingvinek nem találnak maguknak új élőhelyeket a költési időszakra, az a faj fennmaradását lehetetleníti el.
A megszokottnál 40 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklet, rekordalacsony tengerijég-szint – mindez egy olyan kontinensen, amelynek védelmére egyezményt írtak alá a nagyhatalmak.
Mamutsztyepp, permafroszt és gleccserek olvadékvizét szállító folyók tarkították az országot az utolsó eljegesedési maximum idején, amikor a bolygó szárazföldjeinek 25 százalékát jég borította.
Viszont ez nem azt jelenti, hogy a probléma ne lenne valós. A kutatók inkább a becslések és a modellek finomhangolását javasolják.
Egy új kutatás szerint a 2030-as és 2050-es évek között szeptemberben szinte teljesen jégmentessé válhat az északi-sarkvidéki Jeges-tenger. Ez még gyorsabb regionális felmelegedést hoz, veszélyezteti a területen élő állatokat, és geopolitikai feszültségeket is okozhat.
A svájci gleccserkutató program vezetője a Qubitnek elmondta, hogy csak tavaly az Európa vízgazdálkodásának szempontjából kulcsfontosságú svájci gleccserek jegének további 6 százaléka olvadt el. Hogy megmaradnak-e legalább a nagyobbak, az attól függ, mennyire sikerül mérsékelni a felmelegedést.