Mi a helyzet Csőrösi Komával, az Erdélytől Tibetig ünnepelt legendával?
Balázs Géza nyelvész a pesti nyelvről szóló 2013-as cikkében a flaszterhumor egyik ékes példájaként említi Csőrösi Komát, amit a népnyelv nem is annyira a neves pesti orientalistára alkalmazott, hanem a Kőrösi Csoma Sándor nevét viselő gimnáziumra. Ez egyrészt jól mutatja a pesti leleményt (nem mindegy, hogy cselló vagy lócsel, hogy vörös szalag vagy szőrös valag, nem is beszélve a kecsesen ringó fecskéről), másrészt pedig azt is, hogy Kőrösi Csoma Sándor mintha egy kicsit lekerült volna a térképről. Aki ismeri, ismeri; van múzeum, gimnázium, egyesület, sőt több út is viseli a nevét (nem is beszélve a kőbányai művházról), de nem akkora szuperhős, mint mondjuk Petőfi.
Hét lépés, hét meglepő adat
Ezen akart változtatni Laskovity J. Ervin újságíró, amikor megalkotta a Csomatudomány egyszeregyét, egy hét lépésből álló videósorozatot, amit a Youtube-on lehet megtekinteni. A rövid, legfeljebb öt-hat perces részekben a hírneves magyar őshazakutató életútjának állomásait veszi végig, ehhez pedig a mesterséges intelligenciát is segítségül hívja ott, ahol máshogy nehéz lenne videón ábrázolni azt, amiről szó van. Ehhez egyebek mellett a Runway kép- és videógenerálót használta, hogy kitöltse az űrt, és a kronologikus történetmesélés helyett inkább tematikus blokkokra osztotta a történetet.
Laskovity fő célja ezzel az volt, hogy közelebb hozza a diákokhoz Kőrösi Csomát: könnyen lehet, hogy egy izgalmas sztori egy mai formátumban jobban felkelti a fiatalok érdeklődését, mint egy izgalmas sztori régi köntösben (ha hülye szóviccekre van idejük a fiataloknak, ennyi erővel akár tanulhatnának is valamit, ugye). Az anyag összeállításához a szerző elsősorban Kubassek János, Baktay Ervin és Bernard Le Calloc’h műveire támaszkodott.
Világjárónak született
Na de mi derül ki belőle? Első lépésben az, hogy Csoma tulajdonképpen a Himalájára termett, és amennyire a földrajzi kötöttségei engedték, nagyjából oda is született: a hideg és a szél megvolt Kőrösön (ami ma már a Csomakőrös nevet viseli), ráadásul a miliő is stimmelt ahhoz, hogy Kőrösi Csomából világvándor legyen: a település szitakészítő lakói egész a Balkánig elmerészkedtek, aki pedig mer nagyot álmodni, annak már csak egy ugrás innen a Himalája.
Hun van az őshaza?
Csoma iskolaéveiben az egyik legfontosabb kérdés az őshazáé volt: az, hogy a magyarok valóban a hunoktól származnak-e, és ha igen, akkor vajon honnan jöhettek. A Göttingeni Egyetemen töltött évei alatt az egyik tanára hatására arra jutott, hogy a magyarok voltaképpen ujgurok, az őshaza pedig Dzsungáriában található, ott, ahol még mindig ujgurok élnek.
Nem volt humora
A harmadik lépésben Csoma jelleméről van szó: ebből kiderül, hogy miközben Európában bogarasnak tartották, pont azokkal az erényekkel rendelkezett, amelyeket Indiában például nagyra becsülnek. A kortársak visszaemlékezései szerint a humorérzék nem tartozott ezek közé, igaz, enélkül is bejárhatta a fél világot.
Katonaszökevény volt
Amikor Csoma világgá ment, székely férfiként katonaköteles volt, de nem állt katonának. Az útlevele csak Oláhországra volt érvényes, oda is csak nyolc hétig, ehhez képest meg sem állt Belső-Ázsiáig. Megfelelő dokumentumok híján kész rejtély, hogy hogy sikerült neki, de végül megoldotta: a halál is az indiai Dardzsilingban érte 1842-ben.
Büdös volt
1823-ban, amikor a tibeti Zanglába érkezett, nagyon is élt – és jóval a halála után is arról emlékeztek meg a helyiek, hogy még a zord tibeti télben sem volt szüksége fűtésre. Szüksége talán lett volna, de inkább lemondott róla: a tibeti nyelv tanulmányozása miatt nem engedhette meg magának, hogy a jaktrágya füstje lepje be a házat. Ez sajnos azzal is járt, hogy hónapokon át bundában ült a kunyhójában – úgy hírlik, hogy mire kitavaszodott, a tibetiek bűze akár öt méterről is érezhető volt, de ez még mindig jobb, mint megfagyni.
Nem volt angol
Csoma haláláig több mint egy tucatnyi nyelvet sajátított el – azért is indult vándorútnak, hogy törökül tanuljon. Végül az angol William Moorcroft megbízásából látott neki a tibeti-angol szótár összeállításának, amihez nem csak az jött jól, hogy nyelvzseni volt, hanem az is, hogy nem volt angol, így a kormánymegbízott Moorcroft reményei szerint a tibetiek is jobban megbíztak benne.
Nem vett be gyógyszert
Csoma a hegyekből Dardzsiling irányába indult tovább, de valószínű, hogy megaludt az út közben fekvő mocsaras területen – amiről köztudott volt, hogy nappal kell rajta átkelni. Ez nem csak babonaság volt, a maláriát terjesztő szúnyogok ugyanis éjszaka aktívabbak. Lhászába készült, de Dardzsilingben leterítette a betegség, és hiába tanácsolta neki az ottani ismerőse, Benjamin Campbell, hogy vegyen be orvosságot, nem tette, mert soha nem vett be gyógyszert. Néhány nappal később belehalt a maláriába.
