Egyre később vállalnak gyereket a magyarok

Magyarországon a gyermekvállalás kiemelt szerepet játszik a családpolitikában, amelynek fő célja a születésszám növelése. Sok szó esik arról, hogy hány gyermek születik egy adott hónapban és hogyan alakulnak a termékenységi arányszámok, de kevesebb figyelem jut a reprodukcióval kapcsolatos egyéb kérdésekre, mint például a fogamzásgátlás használatára, a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos attitűdökre és a reprodukciós ismeretek feltárására. Ezek az attitűdök és gyakorlatok befolyásolhatják, hogy a kívánt gyerekek megszülessenek, illetve a nem kívánt terhességek elkerülhetők legyenek.

Milyen életkorban vállalnak a magyarok gyereket, és milyen attitűdök fűződnek ehhez?

A KSH havonkénti élveszülési adataiból látható, hogy az utóbbi hónapokban csökkent a születésszám. Az adatokból azonban az is kiderül, hogy az elmúlt két évtizedben nőtt azok aránya, akik 40 éves koruk felett vállalnak először gyermeket. Míg 2000-ben az elsőszülöttek mindössze 0,3 százalékát hozta világra 40 feletti nő, addig ez az arány 2010-re több mint megháromszorozódott (1 százalék), 2021-ben pedig az elsőszülöttek 3,6 százalékát már 40 év feletti nő hozta világra. Ha nem csak az elsőszülötteket vesszük figyelembe, a 2021-es adatok alapján összesen 4731 nő vállalt gyereket 40 éves kor felett, ez pedig a magyarországi élveszülések több mint 5 százaléka. Ezzel összhangban Magyarországon az 1980-as évek óta töretlenül növekszik a gyermekvállalás átlagos életkora.

Ezzel párhuzamosan egyre inkább kitolódik az az életkor is, amiről a felnőtt lakosság úgy gondolja, hogy még nem túl késő a gyermekvállaláshoz.

Mint a fenti ábrán látható, az apák esetében sokkal inkább kitolódott az életkor, amelytől kezdve túl későinek számít a gyermekvállalás, mint az anyáknál (a nők esetében a gyermekvállalási életkor növekedésének biológiai korlátai sokkal jelentősebbek, mint a férfiaknál).

A késői gyermekvállalás egyre inkább elfogadottá válik, és ezzel párhuzamosan a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos eljárások iránti támogatás is növekszik: az említett 2024-es adatfelvétel alapján például a megkérdezettek 92 százaléka elfogadhatónak tartja a lombikeljárást, és 83 százalékuk támogatja a donor petesejt vagy sperma használatát. Ugyanakkor a támogató attitűd nem feltétlenül jelenti azt, hogy meddőség esetén igénybe is vennék azt.

A fenti ábrán látható, hogy válaszadók 55 százaléka venne igénybe orvosi segítséget meddőség esetén, és az összes válaszadó 46 százaléka mondta azt, hogy akár lombikeljárásban is részt venne. A kérdezettek 27 százaléka az örökbefogadást választaná inkább, és 17 százalékuk maradna gyermektelen ilyen helyzetben. Fontos megjegyezni, hogy a nem tudatos gyermektelenség negatívan hathat az egyén és a párok jólétére, és társadalmi szempontból is számos negatív következménye lehet annak, ha nem születnek meg a kívánt gyermekek, ezért fontos, hogy az érintettek kellő mennyiségű információval rendelkezzenek a reprodukcióról.

Nemcsak a gyermekvállalás elhalasztása okozhat egyéni és társadalmi problémákat, hanem a túl korai gyermekvállalás is. 2023-ban ezer 15-19 éves fiatal nő közül átlagosan 16,5 szült gyermeket, ami jelentős csökkenést jelent, hiszen 2001-ben még 20 felett volt ez az arány. Ugyanakkor annak megítélése, hogy mikor túl fiatal valaki a szülővé váláshoz, kisebb mértékben változott az elmúlt 16 évben, azonban ebből a szempontból is egyre megengedőbb a társadalom. Míg 2008-ban átlagosan 19,6 év alatt gondolták, hogy egy nő túl fiatal a szülővé váláshoz, 2024-re ezt átlagosan 18,9 évre csökkent. A férfiak esetében még nagyobb változás figyelhető meg: 2008-ban még átlagosan a 22 év alattiakról gondolták, hogy túl fiatalok az apasághoz, 2024-ben már csak a 20,1 év alattiakról.

A 45 évesnél fiatalabb nők többsége tablettával védekezik

A 45 éves vagy fiatalabb válaszadóink közül, akik egyébként nem terveznek gyermeket vállalni egy éven belül, 20,4 százalék számolt be arról, hogy semmilyen módon nem védekezik a nem kívánt terhesség ellen. Amikor pedig arra kérdeztünk rá, hogy előfordult-e már, hogy nem védekeztek egy-egy alkalmi szexuális kapcsolat során, a válaszadók 46 százaléka válaszolt igennel.

Makay Zsuzsanna demográfus egy 2009-es adatfelmérés alapján azt találta, hogy Magyarországon a legelterjedtebb fogamzásgátlási módszer az óvszer, ezt követi a fogamzásgátló tabletta és a spirál a párkapcsolatban élő 20 és 49 éves nők körében. A 2024-es vizsgálatban ettől eltérő eredményeket találtunk: a párkapcsolatban élő, 45 év alatti nők arról számoltak be, hogy a legtöbben (38,4%) fogamzásgátló tablettát alkalmaznak egy nem kívánt terhesség ellen.

Magyarországon semmilyen fogamzásgátlást sem támogat a társadalombiztosítás, így az eszköz hatékonysága mellett az ár is fontos szerepet játszhat a megfelelő módszer kiválasztásában. Kérdőíves kutatásunkból kiderült, hogy a kérdezettek mindössze 15 százaléka gondolja úgy, hogy az államnak nem kell finanszíroznia a fogamzásgátlószerek használatát. Ezzel szemben 45 százalékuk mindenki számára finanszírozná, míg 40 százalékuk különböző csoportok számára tenné ingyenessé, például a kiskorúaknak, a 25 év alattiaknak, vagy rászorultság alapján.

Kisebb arányban használnak óvszert azok, akik nehezen jönnek ki a jövedelmükből, és ők felülreprezentáltak a természetes módszert és a méhen belüli eszközt használók körében. Azok, akik kényelmesen kijönnek a jövedelmükből, valamivel kisebb arányban használnak fogamzásgátló tablettát, mint a rosszabb jövedelmi körülmények között élők. Ez utóbbi azzal függhet össze, hogy félnek a fogamzásgátló tabletta következményeitől.

Honnan tudjuk, amit tudunk?

Az utóbbi évtizedekben az internet egyre meghatározóbb szerepet játszik az egészségügyi információk elérésében. Ez különösen igaz olyan érzékeny és személyes témák esetében, mint a fogamzásgátlás és a mesterséges megtermékenyítés, mivel számos fiatal és felnőtt nő nem feltétlenül érzi kényelmesnek, hogy ilyen jellegű kérdésekkel orvoshoz forduljon. Az online platformok, köztük az egészségügyi honlapok, fórumok és közösségimédia-csoportok lehetőséget nyújtanak az anonim információszerzésre és a tapasztalatcserére.

A 2024-es kutatás során megkérdeztük a résztvevőket, hogy honnan szerzik ismereteiket. A 18 év feletti teljes lakosságra reprezentatív minta alapján a meddőségi eljárásokat illetően az internet áll az első helyen, míg a fogamzásgátlás tekintetében a negyedik helyen. Ha azonban csak a 40 év alattiakat vizsgáljuk, a válaszadók több mint fele mind a fogamzásgátlás, mind a mesterséges megtermékenyítés tekintetében megjelölte az internetet mint tájékozódási pontot.

Az interneten elérhető fogamzásgátlási információk mennyisége és minősége jelentősen befolyásolja a felhasználók tudását és választásait. A fiatalabbak körében különösen népszerű a közösségi média: a Twitter, az Instagram, a YouTube és a TikTok. Egy 2023-ban készült kutatás a TikTokon és a YouTube-on elérhető, a bőr alá ültethető fogamzásgátló implantátumokról szóló videókat vizsgálta. A pillanatfelvétel módszert alkalmazva összesen 100 angol nyelvű videót vettek figyelembe, amelyeket két nőgyógyász értékelt.

A vizsgálatba bevont videókból 56 százalékát független felhasználók, míg 44 százalékát egészségügyi szakemberek töltötték fel. A videók 49 százalék tartalmazott eljárási információkat (például az eszköz behelyezéséről és eltávolításáról). A kutatók megállapították, hogy az egészségügyi szakemberek által feltöltött videók jobb minőségűek és megbízhatóbbak voltak, ezek a videók mégis kevesebb megtekintést és kedvelést kaptak. A két platform közül a TikTokon található videók szignifikánsan rövidebbek voltak, több megtekintést kaptak, és több lájkot és kommentet gyűjtöttek. Azt is megfigyelték, hogy az internetezők inkább a felhasználói beszámolókat választották és követték, mint az egészségügyi szakemberektől származó információkat. Ezért is fontos, hogy az iskolai oktatásban szó essék a reprodukcióról, hiszen így a fiatalok tényszerű ismeretekhez juthatnak, szemben az interneten elérhető, sokszor kevésbé megbízható információkkal.

A szerző az MTA, HUN-REN TK Reprodukciós Döntéseket Vizsgáló Lendület Kutatócsoport vezetője.

Források:

• KSH (2023): Ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületés, teljes termékenységi arányszám vármegye és régió szerint.
• Magyar Statisztikai Évkönyv, 2021.
• Makay Zs. (2014): Fogamzásgátlási módszerek alkalmazása párkapcsolatban élő nők körében. In Spéder Zsolt (szerk.): A család vonzásában. Tanulmányok Pongrácz Tiborné tiszteletére. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest. 127-156.
• Sütcüoğlu, B. M., & Güler, M. (2024). Social Media Videos on Contraceptive Implants: An Assessment of Video Quality and Reliability. Journal of Pediatric and Adolescent Gynecology, 37(1), 39-44.