A katonák özvegyei vagy szülei is kérvényezhetik, hogy elhunyt szerettük spermáját a halál beállta után legfeljebb 72 órán belül kinyerjék, és így még gyereke születhessen.
Egy izraeli kutatás több mint 5000 terhes nő esete alapján jutott erre a következtetésre, viszont még a delta variánst vizsgálták, nem a most terjedő omikront.
A családpolitika kimerül az anyagi támogatásokban, míg a szülő nők mentális egészségének megőrzését segítő szociális védőháló hiányzik Magyarországon. A túlterhelt védőnők hatásköre korlátozott, a fizetős szoptatási vagy pszichés tanácsadást nem mindenki engedheti meg magának, így az újdonsült anyák gyakran kénytelenek maguktól, online tájékozódni.
Az átlagos magyar újszülött 3270 grammos és 51,5 centis. Az anyák keveset alszanak, az apák inkább fürdetnek; féléves korukig a csecsemők több mint 94 százaléka jut anyatejhez, és 63 százalékuk cumizik, derül ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézet nagy csecsemőjelentéséből.
Az újszülött lány embrióját akkor fagyasztották le, amikor az anya még csak egy éves volt. Molly a család második ilyen módon születetett gyerekek – nővére 24 éves rekordját döntötte meg.
Egy nemrégiben publikált átfogó holland kutatás szerint egyértelmű az összefüggés a kijárási korlátozások és a koraszülések ritkulása között. Más vizsgálatok ugyanakkor arra mutatnak, hogy a társadalmi izoláció nem mindenütt volt ilyen pozitív hatással a várandós anyákra.
A 32 Celsius-foknál forróbb napok hatására megnő a születés beindításában szerepet játszó oxitocin szintje, és ez akár két héttel csökkenheti a terhességi időszakot. Kérdés, mennyire tud ehhez alkalmazkodni az ember.
Akárhogy ingadozott a születések száma az elmúlt évtizedben Magyarországon, a császármetszések aránya stabilan nőtt, jelenleg több mint 37 százalék. Cipruson már gyakoribb a császár, mint a vaginális szülés, de a csecsemőhalandóság is ott a legalacsonyabb.
Svéd orvoskutatók 14 kórházban 10 ezer várandós nő bevonásával végeztek kutatást, amely az önként vállalt terminustúllépés következményeit vizsgálta. A tragédiák után etikai okokból lezárták a programot.
Svédországban 2012-ben vezették be, hogy a gyerek születése utáni évben, amikor az anya még otthon van, 30 szabadon felhasználható szabadnapot kapjanak az apák. Ennek az intézkedésnek a hatásait vizsgálták amerikai kutatók.
Sok nő tűr csendben, kezeletlenül ahelyett, hogy segítséget kérne a szülés utáni súlyos hangulatzavaraira. Ennek vethet véget egy új amerikai gyógyszer, félő azonban, hogy ára miatt éppen a legveszélyeztetettebbekhez nem fog eljutni.
A WHO által előírt 2,7 helyett évente csak 1,2 százalékkal csökken a 2500 gramm alatti újszülöttek aránya, és ez nagy baj: a születési súly az egyik legfontosabb mutatója a később kialakuló betegségeknek.
A WHO legalább 18, de inkább 24 hónapos szünetet javasol két terhesség között. Egy új kutatás szerint nem kell ilyen sokáig várni, 12 hónapot viszont mindenképp érdemes.