A fenyegetések miatt a kutatók elvándorolnak majd, és nem lesz, aki a jövő nemzedékeit oktassa. A kormány intézkedései hosszú távon tönkreteszik a nagyszerű hagyományokkal rendelkező magyar kutatást és oktatást – írja a kutatóhálózat szétdarabolásáról az MTA doktora.
Az Akadémia elnöksége keddi ülésén újból elítélte a kutatóhálózat szétzilálását, de jelezte, továbbra is kész átvenni a négy kutatóközpontot. Az állam viszont így lemondhat az MTA-vagyon 80 milliárd forintos üzletéről.
Az ELTE Szenátusa ma összeül, de nem szavazhat a négy egykori akadémiai kutatóközpont átvételéről. A HUN-REN Irányító Testületének három tagja lemondott, a székházról már a kapucsengőt is leszerelték a tüntetők miatt. 1123 dolgozó, a kutatói infrastruktúra és az ingatlanvagyon a tét, miközben senki sem érti, miért történik ez az egész.
Az Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett nyílt levélben közel száz nemzetközileg ismert és elismert magyar természet- és társadalomtudós fejezi ki aggodalmát.
Miután kedden kiderült, hogy a HUN-REN megkezdte az egyeztetéseket arról, hogy az ELTE gondozásába adja négy, bölcsészet- és humántudományi központját, az MTA is megszólalt az ügyben.
Az Alkotmánybíróság azután kaszálta el a klímatörvényt, hogy kikérte az Akadémia véleményét.
A bölcsészet-, társadalom-, nyelv- és közgazdaságtudományi központok is az ELTE fennhatósága alá kerülnének. Egyes kutatók szerint „ez egy felszalámizás, az első lépés a megszüntetés irányába”.
Az elmúlt hetekben több kritikának álcázott támadás érte a Magyar Tudományos Akadémiát. A legutóbbira a történész-akadémikus válaszolt az intézmény honlapján.
Schmidt Mária áprilisi kirohanása után kedden egy másik kormányközeli figura, Lánczi András is nekiesett a Magyar Tudományos Akadémiának. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a Stádium 28 Kör és Pléh Csaba, az MTA korábbi elnökjelöltje véleményét kérdeztük az egyre hevesebb támadásokról.
Sokáig elveszettnek gondolták a Kolozsvári Tudományegyetem Földrajzi Intézetének világhírű földrajztudósa, Cholnoky Jenő fotóit és térkép gyűjteményét. A 2001-ben előkerült, páratlanul értékes anyag egy részét most Budapesten állították ki.
Feltakart Schmidt Máriához, aki sztálinista képződménynek nevezte a Magyar Tudományos Akadémiát. Lánczi szerint a mai MTA alapjait 1949-ben rakták le és lényegi változás azóta sem volt az intézményben.
Freund Tamással a Magyar Hang hetilap közölt nagyinterjút.
Kivonulás nem volt, igaz, a miniszterelnök sem jelent meg az MTA ünnepi közgyűlésén. Freund Tamás elnök alig burkoltan üzent a kormánynak, Hankó Balázs miniszter pedig szintén burkoltan azt sejtette, ha az ingatlaneladás lezajlik, akadálytalan lesz a béremelés.
A 200 éves MTA felújított székházában zajló ünnepi közgyűlés nyitóbeszédében Freund Tamás egyértelműen üzent a kormánynak, kijelentve, hogy nem tekintik partnernek az MTA-t, csupán igazodást várnak tőle.