A tudomány szabadságának koporsóját a magánszektor bélelte ki, és a populizmus verheti bele az utolsó szöget. Az Eötvös csoport Fábri György kommunikációkutató tudományfilozófust és Havas Attila innovációpolitikát kutató közgazdászt hívta meg március 6-i nyílt vitájára.
A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési határozata szerint az akadémiai kutatóhálózat nem pályázik az új tudományfinanszírozási rendszerben, amíg érdemi egyeztetés nem történik az akadémiai intézmények sorsáról. A kutatók fizetése áprilisig elvileg biztosított, a kutatások sorsa bizonytalan.
Kedden kora délután mintegy másfél ezer akadémiai dolgozó tüntetett az MTA székháza előtt, hogy aztán élőláncot alkotva demonstrálják: kitartanak a kutatás szabadsága mellett.
A professzorok grémiuma új alternatívát is javasolt, ám az az akadémiai dolgozók érdekképviseleti fóruma szerint ugyanúgy bedarálná az MTA kutatóhálózatát, mint a kormányzati átalakítás.
Az MTA Természettudományi Kutatóközpont, a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársai is csatlakoztak az akadémiai hálózat kormányzati átalakítása ellen tiltakozókhoz. Közben léptek a Lendület kutatócsoportok vezetői is, 566 értelmiségi pedig nyílt levelet írt.
Az ELTE BTK Történeti Intézete szolidáris a Magyar Tudományos Akadémiai dolgozóival.
Az MTA kutatóintézet-hálózatának több, mint fele csatlakozott a pályázatokon alapuló finanszírozást elutasító dolgozói nyilatkozathoz. A február 4-én tartott háttérbeszélgetésen a természet- és társadalomtudósok ellenvéleményt fogalmaztak meg a kormányzati átalakítási intézkedésekkel szemben.
A magyar tárgyalóbizottságnak nem sikerült megegyeznie a világ egyik legnagyobb tudományos kiadójával, az Elsevierrel, ezért a cég kihúzta a dugót, és a hazai kutatók január 11-től nem férnek hozzá az ott közölt cikkekhez, az adatbázisokhoz és a szoftverekhez.
Az akadémia köztestületének decemberi tiltakozása után most az MTA tagjaiból és doktoraiból összeállt Stádium 28 Kör tiltakozik az akadémiai források minisztériumi hatáskörbe utalása ellen.
Szabad oktatás, MTA-botrány, gonosz Facebook, elfuserált GDPR, őrült Elon Musk, vészesen melegedő Föld – íme a témák, amelyek meghatározták a 2018-as évet a Qubiten.
Az akadémia elnöke a rendkívüli közgyűlés zárszavában mondta el: csak akkor mondana le, ha úgy érezné, hogy nem sikerült megvédenie az MTA kutatóhálózatát. Lovász attól tart, hogy a kiszámíthatatlanság miatt a legtehetségesebb fiatal kutatók hagyják el az országot.
Somogyi Péter neurobiológus, az Oxfordi Egyetem professzora fiatalabb magyar kutatókat idézve szólalt fel az akadémia csütörtöki rendkívüli közgyűlésén. A helyzet az 1948-ban felállított, Gerő Ernő vezette Magyar Tudományos Tanácsot juttatta eszébe.
Hétfőn egyeztetett az MTA elnöke és az innovációs miniszter, de a jelek szerint ez nem sikerült jól, mert Palkovics el sem ment az akadémia mai rendkívüli közgyűlésére, pedig meghívták. Lovász ismertette az MTA feltételeit az intézményrendszer átalakításához.
Földi mérésekkel és elméleti elemzésekkel szálltak be a magyar kutatók a 2020-as európai Mars-misszióba. Október végén a dél-spanyolországi Tabernas-sivatagban kísérletezett az MTA CSFK főmunkatársa.
Félidőhöz ért az MTA oktatás-módszertani programja, az eredményekről konferencián adtak számot a pedagóguscsoportok. Ott volt az oktatási államtitkár is, aki azt mondta, jó lenne, ha olyanok mennének tanárnak, akik „nemcsak kereseti lehetőségnek tekintik” ezt a pályát.
Az október 20-án, magyar idő szerint hajnali 03:45-kor elstartoló Ariane 5 rakétával útjára indított BepiColombo hét év múlva éri el a Naphoz legközelebb keringő bolygót.
A Föld erőforrásai végesek, így több-bolygós, sőt többcsillagos fajjá kell válnia az embernek Kiss László, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának igazgatója szerint. Fontosak az intézet kisbolygós, csillagos és exobolygós kutatásai, de az igazgató ufókongresszuson is járt már, kíváncsiságból.
Egyfolytában neteznek a magyar kamaszok, nő az ezzel járó veszélyeknek való kitettségük is, de jól megtervezett képzéssel hatékonyan növelhető az internetezők tudatossága. Fontos, hogy ez ne csak a gyerekekre, hanem szocializációs környezetükre is irányuljon. Elvégre a szülőkben még mindig jobban bíznak a gyerekek, mint a vloggerekben.
A CEU hálózatkutatója, az MTA rendes tagja nyílt levélben tudatta a Magyar Tudomány Ünnepe szervezőivel, hogy lemondja előadását, miután az akadémia több kutatót eltiltott a szereplésről.
Az ünnepre szervezett előadások közül kettőt nem enged megtartani az MTA, az egyik ezek közül a nők szerepével foglalkozik a nyílt forráskódú programozásban. Az előadás alapjául szolgáló tanulmány egyik szerzője, Vedres Balázs szerint lehet, hogy az akadémia túl gendergyanúsnak találta a témát.
Az MTA főttikárhelyettese, Barnabás Beáta Mária nem engedélyezte A nők és a férfiak sikeressége a számítástechnikában és A közösségi média jogi oldala című előadások megtartását.
A fiatalokat leginkább az elhivatottság, a felfedezés izgalma vonzza a tudományos pálya felé, ugyanakkor éppen a pályakezdő, 35 év alatti kutatók látják a legbizonytalanabbnak a jövőjüket, derül ki az MTA friss felméréséből.
Az MTA sugárzásdózis-mérőit viszi magával az Orion űrhajó a Hold körüli, egyelőre ember nélküli küldetésre. A szerkezetnek szerepe lesz a későbbi, emberes Mars-küldetések előkészítésében is.
A kiskorú gyermeket nevelő kutatónők, illetve az egyedülálló, gyereket nevelő kutatók október 15-ig pályázhatnak az életútsegítő ösztöndíjra.
Lovász László MTA-elnök a napokban szembesült azzal, hogy a költségvetési támogatás központosítása mellett a kormány az akadémia szervezeti struktúráját is darabokra szedné. A minisztérium szerint az intézmény közleménye hazudik. Az MTA még idén rendkívüli közgyűlést hív össze.
Nemrég derült ki, hogy a szinapszisok működését nemcsak a genetika, hanem a gondolatok és az emlékezet is befolyásolja. Hogy ez miként történik, azt kutathatja Nusser Zoltán, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének munkatársa.
A csoportos drónvezérlés megalkotásához biológiai motivációjú algoritmusokat és az evolúció elvét használták az ELTE és az MTA kutatói.
Az MTA elnöke hosszú esszében magyarázza, miért fontos a tudományterületek belső logikájából fakadó alapkutatások állami finanszírozása. A magyar kormány a múlt héten lesöpörte az asztalról az akadémia vezetőségének a kutatások finanszírozására vonatkozó alternatív javaslatait.
Az MTA Wigner fizikai intézete kutatóinak cseh és német kollégáikkal elsőként sikerült olyan szimulációs eszközt kifejleszteniük, amely egy kvantumos bolyongást végző részecske viselkedésének összes alapvető aspektusát képes szimulálni.
A CEU-ellenes hadjárattól az MTA költségvetési vitájának legújabb fejezetéig mindenről beszámol kritikus írásában a legrangosabb tudományos folyóirat szerkesztősége.
„Kismértékű közeledés történt” az MTA és kormány tárgyalásain, de a lényeg változatlan. Közben az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége nyílt levélben fordult a magyar miniszterhez, kiállva a tudomány autonómiája és pénzügyi függetlensége mellett.
Az egy hete zajló csatározásnak a Magyar Tudományos Akadémia autonómiája, közvetve a tudomány szabadsága a tétje. Ki döntsön arról, hogy mit kutat egy magyar kutató? Palkovics László, vagy a magyar kutató?
A Magyar Tudományos Akadémiával való előzetes konzultáció nélkül zajlott a 2019-es költségvetés és az intézmény jogállásáról szóló törvény módosításának előkészítése, ezért az MTA azt kéri a magyar kormánytól, hogy ezek a törvényjavaslatok ebben a formában ne kerüljenek az Országgyűlés elé.
Olyan nagy keménységű kristályos anyagot hozott létre egy magyar-kínai kutatócsoport, amely a kísérletnél használt gyémánt nyomáscella felületét is behorpasztotta.
Halálos bűn volt átkot kérni a Római Birodalomban, Aquincumban mégis megreszkírozták, a hunoknak pedig még ennél is különösebb hagyományaik voltak. Hátborzongató kalandok az idei Régészet Napján.
A friss Erdős Pál-díjas matematikus, Csóka Endre elmeséli, hogyan jutott a társasjátékoktól a gráfelméletig, miért jó a szegregált oktatás, lehet-e politizálniuk a kutatóknak, és hogy mateknemzet-e Magyarország.
Az Akadémia közoktatási bizottsága nem ért egyet a kormányzati köznevelési irányelvekkel. Állásfoglalásuk szerint a közoktatásnak nem a hadra fogható munkaerő kitermelése a feladata.
A gimnáziumokba egyre nehezebb bejutni, a szakközép- és szakiskolákban óriási a lemorzsolódás, és az oktatási rendszer továbbra sem képes csökkenteni a velünk született hátrányokat. Lehangoló adatokat közölt az MTA a magyar közoktatás mélyrepülésről.
Az MTA, a BME és az ELTE piaci szereplőkkel együtt alakította meg azt a konzorciumot, amely a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program keretében 4 évig gazdálkodhat az összeggel – a projekt egyik fő célja egy kvantumtitkosító rendszer megépítése.
A Harvard Medical School és a Magyar Tudományos Akadémia közös genomikai kutatásából kiderült, hogy a jégkori vadászó-gyűjtögetők és az Európába elsőként bevándorló földművesek már kapcsolatokat alakítottak ki egymással.