A Stádium 28 Kör, az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és az Oktatói Hálózat közös állásfoglalása szerint méltatlan az a levél, amelyben az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke három napos határidővel kérte be a kutatóhelyek „rövid, tömör” beszámolóit.
Az MTA 58 százalékos többséggel megválasztott új elnöke szeretné, ha minden minisztériumban létrejönne a tudományos ügyekért felelős részleg. Freund Tamás nem adta fel a reményt, hogy az erővel elvett kutatóhálózatok visszatérhetnek az akadémiához. A most megválasztott vezetőség szerint új korszak kezdődik az akadémia életében.
Freund Tamás 251, Pléh Csaba 169 szavazatot kapott.
Az Orbán-barát neurobiológust választották az MTA elnökévé az erre jogosult akadémikusok és köztestületi tagok. A 24 órás online szavazás eredményeit kedden kora este hirdették ki.
Kudarcosnak és lehangolónak írták le az MTA-elnökválasztást megelőző hétfői vitát a Qubit forrásai, de egy beszéd azért szembesítette Freund Tamás elnökjelöltet azzal, amit a fiatalokat mételyező társadalomtudósokról írt Orbán Viktornak. Kedden késő délután kiderül, ki lesz az akadémia következő elnöke.
A járvány miatt a tudósok távjelenlétében megrendezett első, július 1-i fordulót félbe kellett szakítani, mert az MTA szerverei nem bírták a terhelést. Ma e-választási rendszerben, az online ülés lezárása után szavaznak a Lovász Lászlót váltó új elnökre. Freund évek óta bírálja a kormánnyal szemben kritikus társadalomtudósokat, Pléh a demokratikus működésben hisz.
Berekesztették az MTA 193. rendes közgyűlését, amit rendhagyó módon online akartak tartani, de a technika közbeszólt. Az okokat még vizsgálják, az ülés július 6-án folytatódik.
Az akadémia a jövő héten közzéteszi az elnökjelöltek programbemutatóiról készült felvételeket, közölte az intézmény szombaton.
A levegő szerepéről, a maszkviselésről, a távolságtartás szabályairól szóló tudományos eredményeket összegez Makara Gábor neuroendokrinológus. Mert a COVID-19 ellen továbbra is védekezni kell.
A Magyar Tudományos Akadémia nyílt levélben fogalmazta meg ajánlásait a járványügyi helyzet hosszú távú kezelésére.
Az MTA közoktatási testületét vezető kognitív tudós szerint a pedagógusok kiválóan vizsgáztak a koronavírus miatt kialakult nehéz helyzetben, amikor a túlközpontosított oktatás egycsapásra decentralizálttá vált. Olyan innovatív megoldásokkal álltak elő, amelyekre a járvány után is építeni kellene.
A kutatók által készített, szabadon terjeszthető, közérthető online kiadványban sorra veszik szinte az összes kérdést, ami egy laikus magyar állampolgárban felmerülhet a járványról.
A brit tudományos folyóirat megkereste a múzeum igazgatóját, Bernert Zsoltot és az ügyben illetékes minisztériumot is, de ők nem kívánták kommentálni az eseményeket.
A Magyar Tudományos Akadémia hivatalos folyóirata, a Magyar Tudomány Lovász László MTA-elnök megkeresése után úgy döntött, hogy nem közli Somogyi Péter világhírű oxfordi agykutató beszédének szövegét, ami erősen bírálja a magyar miniszterelnök és a kormány tudományhoz való hozzáállását. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Tavaly 16 kutatócsoport osztozhatott 540 millió forinton, az idei kiírás szerint most fele annyian pályázhatnak 300 millió forintra.
Az MTA doktora cím megigénylését segítő pályázat a gyereküket egyedül nevelők mellett a 14 év alatti gyermeket nevelő női kutatókat is célozza.
Az akadémiának kollektív véleménye nincs a módosított alaptantervről, de szívesen közvetít, ha van rá igény.
Két éve érvelnek a Széchényi István alapította múzeum költöztetése ellen. Lovász László a miniszterrel levelezett, de hiába. A mai ülésen az MTA elnöksége súlyos aggályát fejezte ki.
A munkavállalói jogok kiterjesztésében úttörő német IG Metall 2018-ban elérte, hogy a heti munkaidő 28 órára csökkenhessen. A Lendület programon belül most ennek az intézkedésnek a hatásait, illetve esetleges magyarországi megvalósíthatóságát elemzik.
Kutatási területe a 20. század első felének magyar és európai történelme volt, az MTA saját halottjának tekinti.
November 23-áig Budapest ad otthont a Tudományos Világfórumnak, amelynek ötlete 1999-ben ugyancsak a magyar fővárosban született. Az MTA-n a világ minden tájáról összegyűlt tudósok a tudomány felelősségéről, etikájáról, szabadságáról beszélgetnek. A német tudományos akadémia volt elnöke csütörtök este a CEU-ról üzent a magyar kutatóknak.
Újra van szerződés a holland Elsevierrel, mégpedig open access megállapodás, amelynek értelmében a tagintézményeknél affiliációval rendelkező szerzők minden további publikációs díj nélkül jelentethetnek meg nyílt hozzáférésű cikkeket folyóiratokban.
Az agykutató több szavazatot szerzett, mint az összes többi jelölt együttvéve, de olyan kevesen szavaztak, hogy a bizottság felülvizsgálatra visszadobta a legtöbb szavazatot szerzett tudósok listáját az akadémiai osztályoknak.
Freund Tamás Orbán Viktornak írt levelében minősített egyes társadalomtudósokat, később ezért a maga módján bocsánatot kért. Az MTA bölcsészet- és társadalomtudományi osztályainak elnökei most reagáltak.
Az Orbán Viktornak címzett levelében a fiatalságot mételyező kutatócsoportokról író Freund Tamás az atv.hu-nak erősítette meg, hogy vállalja a jelöltséget az MTA elnöki posztjára, de állítása szerint nem záratna be kutatóintézeteket.
Lovász László MTA-elnök ciklusa hamarosan véget ér, új vezető kerül a tudományos akadémia élére. A posztra esélyesnek tartott Freund Tamás agykutató tavaly decemberben a miniszterelnöknek írt levélben kelt ki Palkovics László innovációs miniszter és az akadémia társadalomkutatói ellen.
Fülöp Lívia,molekuláris kémikus és Bunford Nóra, klinikai szakpszichológus nyerte el a csak magyar kutatónőknek kiosztható, összesen 4 millió forintos díjat.
A MTA Nemzeti Víztudományi Programjának vezetői ismertetik az augusztus végi algainvázió tényeit, de a jelenség okait ők sem ismerik. Az invázió szerintük a döntéshozók számára is érthetővé teszi, hogy nem halogatható tovább a Balaton eddigieknél átfogóbb és összetettebb kutatásának megfelelő állami finanszírozása.
Hétfőn kezdődött New York-ban az ENSZ idei klímacsúcsa. A Magyar Tudományos Akadémia tematikus összeállítása szerint az emberi eredetű globális felmelegedés megállításához több évtizedre és regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség.
Az utóbbi évtizedben több ízeltlábú faj elterjedése, szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége megváltozott Magyarországon, ráadásul számos inváziós faj is megjelent. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának hétfői konferenciáján kiderült, milyen járványveszélyekkel fenyegetnek a csípőszúnyogok és a kullancsok, pontosabban az általuk hordozott állati és emberi kórokozók.
Átfogó kartográfiai sokszínűségével emelkedett versenytársai fölé a Magyarország természeti környezetét bemutató atlasz.
Maróth Miklós klasszika-filológus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnöke vezeti szeptember elsejétől az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot. Az ELKH felügyeli majd az eddig mintegy ötezer munkatárssal rendelkező kutatóintézetek munkáját.
Az MTA tiltakozása ellenére a köztársasági elnök aláírta azt a törvényt, amely a kutatóhálózatot az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat alá helyezi. Az MTA szerint az új törvény nem segíti, hanem akadályozza az új tudományos eredmények elérését.
A Nature megemlíti, hogy a teljes európai tudományos közösség tiltakozása ellenére született meg a magyar kutatóintézetek átszervezéséről szóló törvény.
Hiába küzdött egy éven át a Magyar Tudományos Akadémia, a sorsát nem kerülhette el. Az Országgyűlés kormánypárti többsége kedden megszavazta az akadémiai kutatóhálózat és az akadémiai vagyon térítésmentes rekvirálását. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma délután tiltakozik.
A hálózatkutató szerint a kormányfüggő, kétpólusú támogatási modell már most sem ideális, de arra végképp nem látni garanciát, hogy a Palkovics-tervvel meg tudnák őrizni a kutatási szabadságot.
Sem a tárgyalások, sem a tüntetések nem váltották be a Magyar Tudományos Akadémia reményeit: a kormány hajthatatlan a kutatóhálózat államosítása ügyében. Lovász László, az akadémia elnöke szerdán nemzetközi sajtótájékoztatón számolt be a helyzetről.
A 400-420 ezerre becsült trianoni menekült közül egyelőre 15 ezret vittek fel az adatbázisba. Az ország megcsonkítása miatt menekülők többsége állami, vármegyei, városi tisztviselő, illetve állami vállalatok alkalmazottja volt.
Az Index megszerezte a Palkovics-tervet, aminek alapján augusztus 1-től gyakorlatilag államosítják a Magyar Tudományos Akadémiát.
A felmelegedő és túlnépesedő bolygón a megoldást csak a növénytermesztés jelentheti, de a növények is nagyon megszenvedik a klímaváltozást. A gabonafélék hozamát drasztikusan növelni kellene.
Egy az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában kifejlesztett baktérium teljes örökítőanyagát cserélték szintetikusra cambridge-i kutatók.
Az már önmagában szokatlan, hogy a helyi kérdések országos szinten dőlnek el. De még ennél is fontosabb szempont, hogy az országos törvénykezést a helyi érintettek csak nagyon korlátozottan tudják befolyásolni, írja az MTA munkatársa a budapesti bulinegyedben kialakult viszonyokról.
A Magyar Tudományos Akadémia 191. ma kezdődött közgyűlése nem fogadta el, hogy a kormány kiszervezze alóla a kutatóhálózatát. Az akadémikusok csak abba mentek bele, hogy egy új, egyharmad részben a kormány delegáltjaiból álló testület irányítsa az intézeteket.
Az MTA május 6-án kezdődő 191. közgyűlésén eldőlhet az akadémiai kutatóhálózat jövője.
Az MTA vezetősége a múlt héten bejelentte: tudomásul veszi az innovációs miniszter ultimátumát. Fábri György tudományfilozófus szerint ez maga után vonhatja, hogy elengedik a bölcsészkutatók kezét. Prószéky Gábor nyelvészprofesszor szerint ugyanakkor a tudomásul vétel nem jelent elfogadást.
Az MTA fizikusai aggódtak, hogy a tudományfinanszírozás alapköltségeit nyirbálnák meg miatta, így elsöprő többséggel leszavazták, hogy a Mátrában épüljön meg az évszázad tudományos berendezése. A gravitációshullám-detektor megépítését ugyanakkor elengedhetetlennek látják, és szívesen részt vennének a munkálatokban, csak máshol.
A tudomány szabadságának koporsóját a magánszektor bélelte ki, és a populizmus verheti bele az utolsó szöget. Az Eötvös csoport Fábri György kommunikációkutató tudományfilozófust és Havas Attila innovációpolitikát kutató közgazdászt hívta meg március 6-i nyílt vitájára.
A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési határozata szerint az akadémiai kutatóhálózat nem pályázik az új tudományfinanszírozási rendszerben, amíg érdemi egyeztetés nem történik az akadémiai intézmények sorsáról. A kutatók fizetése áprilisig elvileg biztosított, a kutatások sorsa bizonytalan.
Kedden kora délután mintegy másfél ezer akadémiai dolgozó tüntetett az MTA székháza előtt, hogy aztán élőláncot alkotva demonstrálják: kitartanak a kutatás szabadsága mellett.
A professzorok grémiuma új alternatívát is javasolt, ám az az akadémiai dolgozók érdekképviseleti fóruma szerint ugyanúgy bedarálná az MTA kutatóhálózatát, mint a kormányzati átalakítás.