A közvélemény szerint egy 53 éves férfi még egyáltalán nem túl idős ahhoz, hogy gyereke szülessen, és folyamatosan nő a 40 felett szülő nők aránya. A nők többsége már nem óvszerrel, hanem tablettával védekezik, és a reprodukcióra vonatkozó ismeretek fő forrása nem az orvos, hanem az internet – derül ki az MTA kutatócsoportjának friss felméréséből.
A Svájcban élő magyar idegkutató, az MTA külső tagja, vak emberek látásának helyreállításáért nyerte el a Nobel-díj presztízsű nemzetközi díjat. Még egy magyar kapott most Wolf-díjat, Kurtág György zeneszerző.
Egy meglehetősen drága, a Magyar Kutatási Hálózat vezetői által szervezett nemzetközi workshop előtt tüntettek hazai kutatók a méltóbb bérekért és emberibb bánásmódért. Közben odabent a kutatóhelyeik átszervezését latolgatták.
Az Útikalauz a tényekhez című Youtube-sorozat készítőinek szándéka szerint az idősebb korosztályoknak is segít eligazodni a hazugságokkal teli mindennapokban.
Az esetről Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont igazgatója számolt be – jobb híján szintén a közösségi oldalon.
Nemcsak a termelők és a fogyasztók hibásak a rengeteg műanyaghulladék miatt, hanem maga a rendszer is, amiben olcsóbb műanyagot gyártani, mint átállni a körforgásos gazdálkodásra.
A magyar tudósok többet publikálnak a piacon alig 10-15 éve megjelent, megkérdőjelezhető minőségűnek vélt folyóiratokban, mint a nagy múltú tudományos lapokban. Az MTA erre válaszul Norvégiából kölcsönzött egy listát a kerülendő lapokról.
Kiszámíthatatlan finanszírozás, hatalomkoncentrációra való törekvés, a kutatói munka teljes félreértése – így ír az MTA-tól elvett kutatóhálózat újabb átszervezéséről Péter László, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnöke.
Sam Altman, az OpenAI nemrég kirúgott vezére szerint a ChatGPT mögött álló modellek további áttörés nélkül nem vezetnek el az általános mesterséges intelligenciához vagy a szuperintelligenciához. Az MTA múlt heti konferenciáján részt vevő filozófusok is amellett érveltek, hogy jelenlegi formájában az AI nem érhet fel az emberi gondolkodáshoz.
Vezető magyar tudósok és kutatók közreműködésével a napokban rendezte az első konferenciát a Tudományos Számítások Intézete Egyesület, ami a természet- és a társadalomtudományokat köti össze az alkalmazott számításokon keresztül.
Folyógyilkos duzzasztóktól a változó világrenden át a hamis Petőfi-képekig több száz előadás és program várja a nagyérdeműt a november 3-án kezdődő jubileumi rendezvénysorozaton.
A fizikus az MTA-nak adott interjújában beszélt kutatásai gyakorlati alkalmazásáról és arról is, mi motiválta arra, hogy a pénzjutalmat az ukrajnai háború által sújtott embereknek ajánlja fel.
Ötleteit részben a kor labortechnikai lehetőségeinek korlátai miatt általában nem fogadták kitörő lelkesedéssel, így kutatói életének jelentős részében nem engedhette meg magának, hogy tisztán a mechanizmust kutassa – írja Karikó Katalinról az MTA.
Az Akadémia a Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. által vezetett konzorciumot választotta ki az 5 ajánlattevő cég közül, velük kezdik meg a munkát idén nyáron.
Átfogó képet adtak az MTA kutatói arról, hogy a klímaváltozás milyen hatással lesz a környezetre, a városokra, az egészségre és a mezőgazdaságra. Idén és jövőre már olyan rekordhőséget várnak, ami végre cselekvésre ösztönözhet.