A világon eddig kevés klímapolitikai lépés vált be, ezekből viszont sokat tanulhatunk
A világ jelentős lépést tehet a Párizsi Megállapodás klímacéljainak elérése felé, ha csupán arra a 63 esetre összpontosítana, ahol a klímapolitika a legnagyobb hatást fejtette ki – derült ki egy új kutatásból, amelynek eredményeit a Science című folyóiratban tették közzé.
A tanulmány 1500 klímapolitikai intézkedést elemzett és vetett össze a hatékonyság szempontjából, amelyeket az OECD egy új adatbázisában dokumentáltak. A kutatók, akik arra voltak kÍváncsiak, hogy hol, milyen klímaügyi szakpolitikai intézkedések váltak be a világon, az Oxford Martin School Institute for New Economic Thinking által kifejlesztett módszertan segítségével mérték a szakpolitikai beavatkozásokat követő „kibocsátási töréseket”, azaz csökkenést.
Az eredmények kijózanítóak voltak. Negyvenegy ország két évtizedének 1500 megvizsgált szakpolitikai intézkedése közül mindössze 63 bizonyult sikeresnek. Azaz olyannak, amely legalább 0,6 és 1,8 giga tonna közötti CO2 kibocsátás-csökkenést eredményezett.
A szerzők szerint azonban a politikai döntéshozók tanulhatnak ebből a 63 esetből, amikor az éghajlat-politika jelentős csökkentést eredményezett. Az adatokat elérhetővé tették a politikai döntéshozók számára, és elkészítették az adatok ágazatonkénti, országonkénti megjelenítését is.
Főbb megállapításaikat az Oxfordi Egyetem honlapja szemlézi:
1.: Az éghajlat-politika hatékonyabban érvényesül egy mix részeként, azaz a szakpolitikai eszközök inkább intézkedécsomagokban működnek, semmint önállóan.
2.: A fejlett és a fejlődő országoknak eltérő éghajlat-politikai igényei vannak: a fejlett országokban a pénzügyi eszközök a leghatékonyabbak, míg a fejlődő országokban a szabályozás.
3.: A klímacélok elérhetők, kibocsátási szakadék megszüntethető: a hatékony éghajlat-politika tanulságaira összpontosítva a párizsi klímacélok eléréséhez szükséges jelenlegi kibocsátási rés 26 -41 százalékkal csökkenne.
Az országonkénti elemzés azt mutatta például, hogy az Egyesült Királyság sikeresen lépett előre a villamosenergia-ágazatban, miután 2013 közepén bevezették a szén-dioxid-kibocsátási minimum árat az Egyesült Királyság energiatermelői számára. Ekkor két, egymást követő CO2-kibocsátási törést is érzékeltek. A tanulmány azonban nem talált más brit ágazatokban olyan jelentősebb kibocsátás-csökkentést, amely a szakpolitikai beavatkozást követően történt volna. Az USA-nak is sikerült csökkentenie a CO2-kibocsátást a közlekedési ágazatban a pénzügyi válságot követő intézkedések nyomán.
Dr. Anupama Sen, az Oxford Smith School of Enterprise and the Environment vezetője elmondta: „A beruházások több mint 80 százalékában a tiszta technológiák teljes élettartamra vetített költsége jelentősen alacsonyabb, mint a fosszilis technológiáké. Az új oxfordi kutatás most bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a szakpolitikák optimális kombinációja képes eredményeket elérni és gyorsan csökkenteni egy ország kibocsátását.”