Oxfordi kutatók 41 ország 1500 klímapolitikai intézkedését vizsgálták meg, de mindössze 63 olyat találtak, amelyet követően jelentős kibocsátás-csökkenés történt. Ezeket viszont szerintük folytatni lehet.
Egyre jobban érezzük a globális felmelegedés hatásait, és ezt a döntéshozók is kezdik észlelni. Utánajártunk, hogy mik voltak az EU legnagyobb klímavédelmi eredményei az elmúlt 5 évben, és hogy mit gondolnak a magyar pártok az európai klímapolitikáról.
A közelgő európai parlamenti választások előtt a migráció mellett a klímaváltozás uralja a politikai vitát, egy friss amerikai kutatás pedig arra utal, hogy négy éve Donald Trump épp azért veszített Joe Biden ellen, mert fittyet hányt a küszöbön álló éghajlati katasztrófára. De mi várható az idei választásokon?
Az energiaföldrajzi kutatócsoport szerint sem a Toldi Ottó által a megújulók termeléséről ismertetett adatok, sem a belőlük leszűrt következtetések nem felelnek meg a valóságnak, így javasolják a gázerőművekre vonatkozó állításokat is erős forráskritikával kezelni.
A kormánykoalíció részeként a Zöld Párt kényelmetlen helyzetbe lavírozta magát: az ukrajnai háború miatt inkább áll ki az energiaipari döntések, mint a számára szavazatokat hozó klímavédelem mellett.
A tavaly Glasgow-ban aláírt klímaegyezmény szerint minden országnak felül kellett volna vizsgálni a nemzeti kibocsátásokat, de 196 államból egyetlen egy sem nyújtott be új terveket. Fél év van hátra az egyiptomi klímacsúcsig, a szakértők máris pesszimisták.
A környezet jelenti azt a keretet, amelyhez a gazdasági és társadalmi célokat is igazítanunk kell, így talán lesz esélyünk, hogy sikerrel kezeljük a globális felmelegedés problémáját – mondja Eero Yrjö-Koskinen, a FinnAgora igazgatója, aki korábban több mint tíz évig dolgozott az ENSZ-ben és az Európai Parlamentben.
A csendes-óceáni szigetország, Vanuatu arra kéri az ENSZ elsődleges bírói szervét, hogy foglaljon állást a jelen és a jövő generációknak a klímaváltozás káros hatásaival szembeni védelemhez való jogáról, ugyanis a jelenlegi globális klímapolitikát elégtelennek találják.
Mit jelent az új amerikai elnök beiktatása a bolygóra nézve? Energiahajó rendezvénysorozatunk harmadik, online beszélgetése megnézhető, meghallgatható a Qubit videó- és podcastcsatornáin is.
Új irány, fordulat, visszatérés a normalitáshoz – ezekkel a szavakkal jellemezte Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet alapító igazgatója, Fehér Zoltán politológus-amerikanista és Szabo John, a CEU Környezeti Tudományok és Politika Tanszékének PhD-jelöltje a Qubit és az Energiaklub közös rendezvényén, az Energiahajón, hogy mit jelenthet a világnak Joe Biden beiktatása az energia- és klímapolitika terén.
Kína az elmúlt években kőkemény szigorral csökkentette a belföldi légszennyezést, növelte a megújulók részarányát az energetikai szektorban, de a határain kívül folytatta környezet- és természetromboló beruházási és kitermelési stratégiáját. Az okokról a Greenpeace kelet-ázsiai régióvezetőjét, Cö Pang Cseungot kérdeztük.
További 1,8 Celsius-fokos melegedéssel számolva a 21. század végére minden egyes évben egyharmaddal több menekült érkezhet Európába, mint most. Ha viszont minden marad a régiben, évente 660 ezer új bevándorlóra lehet számítani.