Csodásan kidolgozott, szárnyas dzsinnt ábrázoló pecsétet találtak Izraelben

„Yeho’ezernek, Hosh’ayahu fiának” olvasható a tükörírással a kőbe karcolt felirat azon a pecséten, amelynek a megtalálásáról csütörtökön számolt be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA).

A pecsétet zsinóron vagy láncon nyakba lehetett akasztani, és feltehetőleg egy rangos hivatalnoké lehetett az Első Templom idején, körülbelül 2700 évvel ezelőtt. A felirat alapján úgy tűnik, hogy a pecsétet később ennek a bizonyos hivatalnoknak a fia örökölte meg.

A gyönyörűen kidolgozott szárnyas dzsinn vagy démon asszír hatásokat mutat. A figura hosszú, csíkos tunikát visel, a sörénye a nyakára borul, a fején pedig koronát vagy sapkát visel, az egyik kezét kinyújtja, a tenyerét pedig kinyitja.

Ritka lelet

Filip Vukosavović asszírológus szerint hihetetlenül ritka leletről van szó: ez az első alkalom, hogy hasonló pecsétet találnak Izrael területén, sőt, az első, hogy Egyiptomon vagy Szírián kívül került elő dzsinnes pecsét. A rajta lévő dzsinn a neoasszír művészetre volt jellemző az időszámításunk előtti 9-7. században. A korszak asszír dzsinnábrázolásaira jellemző a korona vagy diadém, illetve a kézben tartott tárgy is, ebben az esetben viszont nem lehet kivenni, hogy mi lehet az alak tenyerén.

Ronny Reich, a Haifai Egyetem régésze szerint a két nevet később vésték a pecsétre, erre utal az is, hogy a dzsinn alakjával ellentétben a szöveg kivitelezése nem valami alapos. A régészek szerint elképzelhető, hogy a vésnök (nagy valószínűséggel Yeho’ezer) ezzel mindent ki akart hozni a védelmező amulettből, amit csak lehetett: így még inkább magára irányította a tárgy hatalmát.

Yuval Baruch, az IAA régésze szerint az is érdekes, hogy míg a dzsinn figurája asszír, a felirat már paleohéber nyelvű: ez azt mutatja, hogy a tulajdonosa az asszír kultúrkörhöz, de a szűkebb júdeai kultúrához tartozónak is érezte magát, valamint azt is, hogy tudott írni-olvasni.