A méh belső szövetét, vagyis az endometriumot ábrázoló atlaszt készített egy, az Egyesült Királyságban működő kutatócsoport. Ahogy arról a New Scientist beszámolt, a kutatók olyan térképet készítettek, ami az emberi szervezet egyik legdinamikusabb szervének működését segít megérteni.

Az elemzésbe 63 szülőképes korú nőt vontak be, közülük 30-at endometriózissal diagnosztizáltak. Az endometriózis a nők mintegy 10 százalékát érintheti, pontos okáról azonban jelenleg igen keveset tud az orvostudomány. A kellemetlen tüneteket és a sokszor elviselhetetlen mértékű fájdalmat az okozhatja, hogy a méh nyálkahártyájának sejtjei a méhen kívül akár más szervek falán telepednek meg.

Mivel a ciklus során ezek a sejtek felszaporodnak, majd a hormonális változás okozta görcsök kíséretében normális esetben leválnak a méhfalról, a méhen kívüli sejtcsoportok (ezeket nevezik endometriumoknak) gyulladást idéznek elő és más szervek működését akadályozhatják vagy akár károsíthatják a szöveteket.

Annak ellenére, hogy a méh összetett működése a szülés szempontjából is kiemelten fontos, mindeddig keveset közöltek a nyálkahártya felépítéséről és működéséről. Ezért nevezhető úttörőnek a brit kutatás, amiben sejtminták segítségével elemezték a génműködést, a sejttípusok eloszlását, továbbá azt is, hogyan hat minderre a hormonális fogamzásgátló tabletták szedése.

A kutatás során egy új sejttípust is felfedeztek, ami a méhszövet alsóbb rétegeiben található és szerepe lehet a méhfal regenerációjában a nyálkahártya-leválás után. Ennek a sejtcsoportnak a károsodása szerepet játszhat a felerősödő menstruációs fájdalmak kialakulásában is.

A térkép segíthet továbbá abban is, hogy az orvosok és a kutatók jobban megértsék a meddőség hátterében álló okokat, a méh gyulladásait, valamint további nőgyógyászati betegségeket. Ehhez azonban nemcsak a már meglévő szövetminták további elemzésére van szükség, hanem új donorok bevonására is, hiszen így lehet megérteni az életkor és a menstruációs ciklusok számának hatásait is.