Azt tudtuk, hogy ennek a halnak lába van, de, hogy mi mindenre jó, azon a kutatók is meglepődtek

Létezik egy lábszerű szervvel rendelkező halfajta, amely a tengeri morgóhalak közé tartozik. Azt eddig is tudtuk róla, hogy a kvázi végtagjait sétálásra használja, de, hogy az élelemszerzében is jó szolgálatot tesznek, azt csak most állapították meg kutatók.

Prionotus carolinus
photo_camera Prionotus carolinus, a morgóhalfélék egyik alfaja Forrás: Current Biology

A morgóhalfélék (Triglidae) közé tartozó hal lábszerű szerkezettel rendelkezik, afféle módosult uszonnyal. Járkál, kitapogatja a tengerfenék felületét, de kagylókat is képes megfordítani vele.

Most amerikai tudósok két tanulmányt tettek közzé, amelyekből kiderül, hogy milyen génekből származik ez a szerv, és az is, mi mindenre jó.

Prionotus carolinus
photo_camera A tanulmány készítői két alfaj összehasonlítása nyomán kapták a meglepő eredményt Forrás: Current Biology

A Current Biology című folyóiratban megjelent anyagok a kutatócsoport kísérleteiről számolnak be. Többféle, a morgóhalak közé tartozó faj összehasonlító vizsgálatából kiderült, hogy létezik egy alfaj, a Prionotus carolinus, amely esetében a lábaknak érzékszervi képességeik vannak. Ezeken a szerveken a nyelvünkön levő, ízlelőbimbókhoz hasonlatos kidudorodások találhatók, amelyek a zsákmányszerzésben, élelemszerzésben használhatók a halak számára.

Ez a különleges hal New England homokos, sekély vizeiben és az Atlanti-óceán keleti partvidékének felső vidékén fordul elő, ami a kutatók szerint arra utal, hogy ezek a halak csak nemrég alakíthatták ki ezt a különleges tulajdonságot. A kutatók szerint az efféle speciális lábbal rendelkező halakat és azokat, amelyeknek ilyesmijük nincs, körülbelül 10-20 millió év választja el egymástól a törzsfejlődésben.