A legújabb kutatási eredmények szerint az Európát uraló neandervölgyiekkel párhuzamosan pár százezer éve még ők domináltak Észak-Ázsiában.
Az őskrokodilok ormánya nem bírta a nyomást, ezért aztán nem tudtak olyan mélységekbe ereszkedni, mint a delfinek és más cetfélék.
Ha egy halnak lábszerű szervei vannak, az eleve különleges, de, hogy ízlelni is képes velük, az valóban meglepő.
Erre utalnak a figyelemhiányos hiperaktivitás tüneteit mutató alanyok online gyűjtögető játékban elért eredményei, állítják a Pennsylvania Egyetem kutatói.
A páratlanujjúságon a legújabb kutatási eredmények sem változtatnak.
Az afrikai szavanna változó éghajlata és gazdag állatvilága arra késztette az ember elődeit, hogy megszabaduljanak szőrzetüktől, szerszámokat használjanak és változtassanak étrendjükön – állítja a témát évtizedek óta kutató ökológiaprofesszor.
A más fajoknál csak a fiatalokra jellemző Pán Péter-szindróma minden bizonnyal erőteljes szerepet játszott az emberi intelligencia evolúciójában, állítja a Nature Ecology & Evolution folyóiratban frissen megjelent, több tucat mai, illetve már kihalt főemlősfaj vizsgálatán alapuló új tanulmány.
A zárvatermő növények törzsfája egyáltalán nem fa, hanem sűrű szövetű, bonyolult evolúciós hálózat. Ez egyben arra is magyarázat, hogy miért vették át a zárvatermők az uralmat alig 120 millió év alatt a földi flórában, mondja Poczai Péter, a Helsinki Egyetem növénybiológusa.
A július 8-án bejelentett felfedezés az emberré válás történetének egyik alig ismert, de kulcsfontosságú fejezetét, az Afrikát elsőként elhagyó elődfaj vándorlását segíthet rekonstruálni.
Egyszerű genetikai változás rövidítette meg az emberi hátsó felet: két kóborló DNS-darabka lehet a ludas, bár abban, hogy végleg eltűnt a farok, több gén módosulása is közrejátszhat. A farok hiánya összefügghet azzal, hogy az embereknél ilyen gyakoriak a velőcső-záródási problémák.
Egy nemzetközi kutatócsoport éghajlati modellek és sok ezer ásatás eredményeit tartalmazó adatbázis alapján állítja, hogy a Homo fajok közül többel is a gyors klimatikus változások végeztek.
Ausztrál kutatók úgy vélik, hogy jelenleg az emberek 35 százalékánál a magzati kor után is megmaradó medián alkari ütőér olyan mikroevolúciós fejlemény, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a Homo sapiens törzsfejlődése még javában zajlik.
A majmoknál megfigyelt heccelődés növeli az elköteleződést, és az elmét is csiszolja. És bár az összetett viccek és szójátékok képzéséhez szükséges kognitív kapacitás feltehetően nincs meg a főemlősökben, a viccelődés iránti lelkesedésük mértéke összevethető az emberekével – derült ki egy átfogó antropológiai kutatásból.
Amerikai, argentin és brazil ornitológusok szerint a hímek által repülés közben produkált különleges hanghatás evolúciós kulcsszerepet játszik a dél-amerikai madárfaj alfajainak különválásában.
Az evolúciós átmenetek néven ismertté vált elméletet továbbfejlesztő budapesti iskola tagjai az elmúlt három évtized hazai eredményeit foglalták össze a Nature Reviews Chemistry-ben megjelent cikkükben. A tanulmány társszerzőjét, Szilágyi András biofizikust kérdeztük az élet eredetét firtató kutatásokról.