Homo juluensis néven önálló fajt alkothattak a gyenyiszovaiak
A legújabb kutatási eredmények szerint az Európát uraló neandervölgyiekkel párhuzamosan pár százezer éve még ők domináltak Észak-Ázsiában.
törzsfejlődés
Kiderült, miért nem léteznek mélytengeri krokodilok
Az őskrokodilok ormánya nem bírta a nyomást, ezért aztán nem tudtak olyan mélységekbe ereszkedni, mint a delfinek és más cetfélék.
Azt tudtuk, hogy ennek a halnak lába van, de, hogy mi mindenre jó, azon a kutatók is meglepődtek
Ha egy halnak lábszerű szervei vannak, az eleve különleges, de, hogy ízlelni is képes velük, az valóban meglepő.
Az ADHD előnyt jelenthetett az őskori embercsoportokban
Erre utalnak a figyelemhiányos hiperaktivitás tüneteit mutató alanyok online gyűjtögető játékban elért eredményei, állítják a Pennsylvania Egyetem kutatói.
Megoldódni látszik a lópata fejlődéstörténeti rejtélye
A páratlanujjúságon a legújabb kutatási eredmények sem változtatnak.
Norman Owen-Smith: Az emberré válás csakis Afrikában mehetett végbe
Az afrikai szavanna változó éghajlata és gazdag állatvilága arra késztette az ember elődeit, hogy megszabaduljanak szőrzetüktől, szerszámokat használjanak és változtassanak étrendjükön – állítja a témát évtizedek óta kutató ökológiaprofesszor.
A neandervölgyiek agya felnőtten is fiatalos maradt, ugyanúgy, mint a mai embereké
A más fajoknál csak a fiatalokra jellemző Pán Péter-szindróma minden bizonnyal erőteljes szerepet játszott az emberi intelligencia evolúciójában, állítja a Nature Ecology & Evolution folyóiratban frissen megjelent, több tucat mai, illetve már kihalt főemlősfaj vizsgálatán alapuló új tanulmány.
Magyar kutató eredt Darwin „undok rejtélyének” nyomába
A zárvatermő növények törzsfája egyáltalán nem fa, hanem sűrű szövetű, bonyolult evolúciós hálózat. Ez egyben arra is magyarázat, hogy miért vették át a zárvatermők az uralmat alig 120 millió év alatt a földi flórában, mondja Poczai Péter, a Helsinki Egyetem növénybiológusa.
Átírja a törzsfejlődés kronológiáját a Spanyolországban most felfedezett 1,4 millió éves európai emberelőd
A július 8-án bejelentett felfedezés az emberré válás történetének egyik alig ismert, de kulcsfontosságú fejezetét, az Afrikát elsőként elhagyó elődfaj vándorlását segíthet rekonstruálni.
Megtalálták a gént, ami miatt farkát veszítette az ember – de a születési rendellenességekre is hajlamosabbá vált
Egyszerű genetikai változás rövidítette meg az emberi hátsó felet: két kóborló DNS-darabka lehet a ludas, bár abban, hogy végleg eltűnt a farok, több gén módosulása is közrejátszhat. A farok hiánya összefügghet azzal, hogy az embereknél ilyen gyakoriak a velőcső-záródási problémák.
Globális klímakatasztrófák pusztíthatták ki a Homo sapiens riválisait
Egy nemzetközi kutatócsoport éghajlati modellek és sok ezer ásatás eredményeit tartalmazó adatbázis alapján állítja, hogy a Homo fajok közül többel is a gyors klimatikus változások végeztek.
Egy magzati artéria fennmaradása bizonyítja, hogy az emberi evolúciónak még nincs vége
Ausztrál kutatók úgy vélik, hogy jelenleg az emberek 35 százalékánál a magzati kor után is megmaradó medián alkari ütőér olyan mikroevolúciós fejlemény, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a Homo sapiens törzsfejlődése még javában zajlik.
A majmok viccelődése az emberi humor evolúciós előfutára
A majmoknál megfigyelt heccelődés növeli az elköteleződést, és az elmét is csiszolja. És bár az összetett viccek és szójátékok képzéséhez szükséges kognitív kapacitás feltehetően nincs meg a főemlősökben, a viccelődés iránti lelkesedésük mértéke összevethető az emberekével – derült ki egy átfogó antropológiai kutatásból.
A tollaikkal keltett hangokkal is kommunikálnak egymással a trópusi villásfarkú tirannuszok
Amerikai, argentin és brazil ornitológusok szerint a hímek által repülés közben produkált különleges hanghatás evolúciós kulcsszerepet játszik a dél-amerikai madárfaj alfajainak különválásában.
Ha az élet keletkezéséről van szó, a legkreatívabb fantázia sem tud versenyre kelni több százmillió év kémiai kísérleteivel
Az evolúciós átmenetek néven ismertté vált elméletet továbbfejlesztő budapesti iskola tagjai az elmúlt három évtized hazai eredményeit foglalták össze a Nature Reviews Chemistry-ben megjelent cikkükben. A tanulmány társszerzőjét, Szilágyi András biofizikust kérdeztük az élet eredetét firtató kutatásokról.