Több mint egy éve rekordmelegek a Föld óceánjai
A gyengülő El Niño ellenére múlt hónapban 21,07 fokkal újra havi rekordot döntött az óceánok felszíni hőmérséklete. 2023 után ez már nem lepi meg a kutatókat.
A gyengülő El Niño ellenére múlt hónapban 21,07 fokkal újra havi rekordot döntött az óceánok felszíni hőmérséklete. 2023 után ez már nem lepi meg a kutatókat.
Az edényekből kioldódó, ruhákról lefoszló, gumiabroncsról lekopó mikro- és nanoműanyagokat kimutatták már a tüdőben, a májban, a bélben és a méhlepényben is, és semmi jóval nem kecsegtetnek. Miközben kezdjük megérteni hatásukat, épp ideje lenne elkezdeni a probléma kezelését is.
A Mexikó és Hawaii közötti terület a mélytengeri bányászat miatt is érdekes, de egy friss kutatás több, a tudomány számára eddig ismeretlen fajt is felfedezett ott.
Az elmúlt 300 év óceáni hőmérsékletét rekonstruáló vizsgálat szerint már rég túlléptük a másfél fokos felmelegedést, de a kutatással más tudósok nincsenek megelégedve.
A globális felmelegedéssel járó tengerszint-emelkedés százmilliók lakóhelyét veszélyezteti. Mi történne Hollandiával, Olaszországgal vagy Romániával, ha 1, 3, 13 és 65 méterrel nőne az óceánok szintje?
A három méter hosszú állat a boncolás szerint borjat szoptathatott, amikor lenyelte a léggömböt. Nem egyedi esetről van szó.
Az 1000 méteres mélységben élő állatok a tenger mélyén pulzáló fényt bocsátanak ki, de a felszínen elveszítik ezt a képességüket.
Petícióval és rövid animációs filmmel hívja fel a figyelmet az óceánok állapotára a szervezet.
Hiába tiltották be a bálnavadászatot az ír partok mentén, a tengeri emlősökre nemcsak a szigonyok, hanem a mesterséges zajok is komoly veszélyt jelenthetnek: a cetfélék elkeseredetten próbálják túlkiabálni az emberi eredetű vízi lármát. Mi a megoldás?
Senki nem tudja, hogy mi lehet ez a furcsa aranyszínű képződmény, ami a tudósokat első ránézésre valamiféle tojáshéjra vagy szivacsmaradékra emlékeztette.
„Ha nem lenne tükröd, és nem tudnád mozgatni a nyakad, honnan tudnád, hogy megfelelően vagy-e öltözködve?”
Mindenhová behatoló homok, naptejtől bűzlő tömeg, verekedés a nyugágyért – ha a földi pokolba vágysz, a tengerpartnál keresve sem találhatnál jobb helyet. De hogyan kezdődött az őrület?
Jó hír ez a tenger szerelmeseinek, a hableányoknak és a hablegényeknek. A projekttől azt várják, hogy többen érdeklődnek majd az óceán sorsa iránt.
Az 1990-es évek eleje óta minden évben annyi vizet vesztettek a legnagyobb tavak, mint ha évente 11-szer eltűnne a Balaton.
Eddig csak szonárral, vagyis hanghullámok alapján tudták feltérképezni a tengerfeneket, most viszont már akár 1100 méter magas tenger alatti hegyeket is lehet radarral, műholdról észlelni.