Kínai kutatók napelemei, amelyeket a Dél-kínai-tengerben teszteltek, a felszín alatt tíz méteres mélységben is képesek működni.
A halakat egy nagy kagylóhéjba terelik, azt a felszínre hozzák, kirázzák belőle a vizet, és a halak egyenesen a szájukban landolnak. A kagylózást több, egymástól független, távoli helyen is megfigyelték.
Hiába a fokozott érdeklődés a bálnák iránt, arról csak nagyon keveset lehet tudni, hogy mit művelnek, amikor csendben vannak. Az új módszerrel nyomon lehetne követni a mozgásukat, de ennek nemzetbiztonsági kockázatai vannak.
Az esetet még 2024-ben rögzítették a Kaliforniai-öbölben. Kutatók szerint egy vadászati technikáról lehet szó.
Hogy kerül a világ egyik legjobb oceanográfiai múzeuma Monacóba, és miért fontos, hogy létezik egyáltalán?
Belegabalyodhatnak a hálókba, megsérülhetnek, elpusztulhatnak, de vannak helyek, ahol nemigen tudnak máshogy élelemhez jutni.
A helyiek kadedekedewa néven ismerték a fajt, ami a tudományos keresztségben a Hemiscyllium dudgeonae nevet kapta.
Kubához és Közép-Amerikához közeli szigetek vizeiben is újabb klímaváltozást tűrő korallzátonyokra bukkantak a kutatók.
Nagyon ritkán sikerül lencsevégre kapni, így a tudósok sem túl sokat tudnak róla.
A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal által 368 millió dollárért telepített mérőműszerek felbecsülhetetlen értékű adatokkal látták el a klímakutatókat is.
A szigetek látszólag érintetlen környezetében aggodalomra okot adó vegyszerek jelentek meg, de hogy ezek pontosan hogyan hatnak a tengeri élővilágra, azt még vizsgálják.
Egy friss kutatás szerint 2025-ben is megdőlt az óceánok hőtartalmának rekordja, annak ellenére, hogy a tavalyi nem El Niño év volt.
A mérések kezdete óta 2025 volt az eddigi harmadik legmelegebb év a Földön. Ez azt jelenti, hogy még 2030 előtt, az eredetileg vártnál egy évtizeddel korábban átléphetjük a párizsi egyezményben lefektetett célokat.
Francia tengeri régészek találtak rá arra a kb. 7500 éve épült víz alatti falra, ami 120 méter hosszan húzódik a tengerfenéken, és ami egy korabeli település halászati vagy árvízvédelmi célú építményének része lehetett.