A Szellemflotta korábbi erőfeszítései arra irányultak, hogy a robothajók képesek legyenek emberi beavatkozás nélkül küldetéseket teljesíteni. A rakétakilövés az első arra utaló jel, hogy a robothajókat fegyverekkel is ellátják.
A COVID-19 világjárvány miatt drasztikusan lecsökkent tengeri forgalom lehetővé teszi, hogy az oceanográfusok a természeteshez közelítő zajterhelés mellett vizsgálják a felszín alatti környezetet.
Egy nemrégiben megjelent kutatás szerint a vonóhálós halászatnak nagyjából ugyanakkora a széndioxid-kibocsátása, mint a légiközlekedésnek. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a túlhalászat kerülése a tengeri élővilágnak, a bolygónak, hosszabb távon pedig a fogásnak is jót tenne.
A likacsoshéjúak törzsébe tartozó egysejtűek évmilliók éghajlatváltozásainak lenyomatait őrzik. Segítségükkel nemcsak a múltbéli folyamatokat lehet jobban megérteni, de a közeljövő klimatikus változásairól is pontosabb képet kaphatunk.
A közös vadászatra induló polipok és halak összezörrenései sokszor fegyelmező célúak, de voltak esetek, amelyeknél a kutatók sem tudtak rájönni, okkal pofozgatják-e a halakat a nyolckarú lények.
Minden bizonnyal egy őrizetlen szovjet vegyianyag-tárolóból került a színtelen méreg a tengerbe. Fóka- és poliptetemekkel teli partok, égő szemű szörfösök, valamint néhány túlélő hal és rák jellemzi a katasztrófát.
Fogytán a lítium a Földön, így a kutatók jó ideje próbálkoznak, hogy a lítiumion-akkumulátor elektródáit felhasználva a tengervíz párologtatása nélkül vonják ki a vízből a lítiumot. A Stanfordon sikerült kidolgozni egy módszert, amely lényegesen leegyszerűsíti a folyamatot.
Három év alatt egy egész holdnyi területet sikerült feltérképezni az óceánfenékről, de széles összefogás és technológiai gyorsulás nélkül nehéz lesz határidőre leszállítani a nagy óceántérképet, amely a hajónavigáció, a halgazdálkodás vagy a klímaváltozás szempontjából is nagyon fontos lenne.
2019 nemcsak a legmelegebb év volt az óceánok történetében, de az elmúlt évtized legnagyobb mértékű felmelegedésével is szolgált. Az óceánok langyosodása pusztítja a vízi élővilágot, emellett a szárazföldi viszonyokat is egyre mostohábbá teszi.
Nem csoda, hogy a bálnák dugig vannak műanyaggal: a legkisebb műanyagdarabokat eddig nem nagyon tudták megszámolni, egy új eljárással viszont sikerült. Úgy néz ki, több van belőlük, mint eddig bárki hitte volna.
A Földet ivóvízhiány fenyegeti, miközben a bolygó 70 százalékát víz borítja – ennek túlnyomó része azonban ihatatlan sós víz. Ezt a problémát igyekeznek egyre több helyen sótalanító üzemekkel megoldani, amik viszont újabb környezeti problémákat vetnek fel.
A bogárcsigáknak is nevezett Polyplacophora osztály tagjai egy friss kutatás szerint jóval összetettebb viselkedési mintákat mutatnak, mint azt eddig feltételezték róluk. Lehet, hogy tudattal is rendelkeznek?
Az indonéz vaddisznók a Malaka-szorost átúszva tömegesen érik el a maláj partokat. Az állati migráció veszélyezteti a nagy forgalmú tengeri útvonal hajózási biztonságát és Malajzia élővilágát is.
A Leocratides kimuraorum a japán partoknál él, és nemrégiben derült ki róla, hogy borzasztó hangos.
Még az alacsony emissziós forgatókönyv szerint is katasztrofális a helyzet: az egyik legfontosabb költőhelyen, a Zöld-foki köztársaságnál a kikelő teknősök 99,86 százaléka nőstény lesz a századfordulóra. Erről is mi tehetünk.
A parti köveken megjelenő foltok természetes eredetűnek tűnnek, de sajnos nem azok: a hullámok által ostromolt sziklákat is műanyag borítja. A felelős az ember és a hullámverés.
A klímaváltozásnak vannak vesztesei és nyertesei is: úgy tűnik, hogy a fejlábúak jól érzik magukat a melegebb vizekben. Jó ötletnek tűnhet kihasználni ezt a trendet, és elkezdeni húsukért tenyészteni ezeket az állatokat, de kutatók szerint amilyen hirtelen megindult a poliplufi, olyan könnyen ki is pukkadhat.
A bolygó 70 százalékát óceán borítja, de ezeknek a vizeknek mostanra már csak a 13 százaléka tiszta, a többit beszennyezte az emberi tevékenység, a műanyag szemét, az olajfúrás vagy a halászat.