Élő mikrobákat találtak egy kétmilliárd éves kőzetben

Mikroorganizmusokat találtak egy 2 milliárd éves dél-afrikai kőzet repedéseiben, így ez a legrégebbi ismert kőzet, ami életnek adhat otthont. A felfedezés a kutatók szerint nemcsak a korai földi élet, valamint a földi élet eredetének vizsgálatát segítheti, hanem a Földön kívüli élet megértésébe is betekintést engedhet.

A New Scientistnek Yohey Suzuki, a Tokiói Egyetem munkatársa, a Microbial Ecology-ban megjelent tanulmány egyik szerzője elmondta, hogy eddig a legrégebbi hasonló, életet rejtő ismert kőzet mindössze 100 millió év volt, ami az emberi élettartammal összevetve ugyancsak hatalmas időtávlat.

Ugyanakkor a felfedezés, hogy az élet akár már 2 évmilliárddal ezelőtt nyomokat hagyhatott a Földön, arra engedi következtetni a szakértőket, hogy ezekben a kőzetekben olyan speciális közeg van, ami segítheti az osztódást és az élet fennmaradását ilyen hosszú távon is.

Suzuki és kollégái a a Dél-Afrika északkeleti részén található Bushveld Igneous Complex felszíne alól 15 méterrel bányászták ki azt a kb. 30 centiméteres kőzetmagot, amiben az élet apró jeleire bukkantak. Ez az afrikai terület egyébként az egyik leggazdagabb ásványkincs-lelőhely és geológiai szempontból is igen izgalmas a világ kutatóinak.

A kőzetben a megfestett mikrobákat pásztázó elektronmikroszkóppal vizsgálták meg, a képeket pedig összevetették a szennyeződésekről készített felvételekkel. Ez alapján a kutatócsoport megállapította, hogy a kőzet valóban mikrobákat rejt, amik, mivel ép a sejtfaluk, minden bizonnyal még élők is.

Ez annak fényében különösen meglepő, hogy a vulkanikus kőzetekben ritka, hogy bármilyen élőlény életben maradjon. Ugyanakkor valószínűleg a keletkezés után vízzel kerülhettek be az apró mikroorganizmusok a kőzet réseibe, majd agyag fedhette be a területet. Ez utóbbi biztosíthatta évmilliárdokon át a megfelelő tápanyagokat az élet fennmaradásához.

Suzuki és a kollégái arra számítanak, hogy a felfedezett primitív élőlények segítenek megérteni a korai élet jellemzőit az akkori földi körülmények között, továbbá épp a vulkanikus kőzetek teremtette zord környezet miatt alkalmas lehet a felfedezés arra is, hogy marsi életet is tanulmányozzák.