Spanyol kutatók szerint mélyen az Acidalia Planitia-nak nevezett marsi síkság alatt megfelelőek lehetnek a körülmények metántermelő mikrobáknak. A hipotézist nem lesz könnyű igazolni.
Október közepén a NASA elindította történetének egyik legnagyratörőbb szondáját, a Europa Clippert. Steve Vance, a küldetésen dolgozó asztrobiológus szerint valószínű, hogy vissza akarunk majd térni a Jupiter holdjához, hogy még többet kiderítsünk róla.
Hétfő este elindult hatéves útjára a NASA által valaha épített legnagyobb űrszonda, a Europa Clipper. Az 5,2 milliárd dolláros, kosárlabdapálya szélességű szonda nem életet keres, mégsem kizárt, hogy észlelheti annak jeleit. A Clipper egyik műszerét magyar kutató, Luspay-Kuti Adrienn felügyeli.
A dél-afrikai vulkanikus eredetű kőzetdarabban primitív baktériumokra bukkantak, ami a kutatók szerint segíthet megérteni a földi élet eredetét.
A NASA Curiosity marsjárója által az utóbbi években gyűjtött egyes kőzetminták extrém felszíni párolgásra mutatnak egy friss kutatás szerint, és egy életnek egyre barátságtalanabbá váló környezet képét tárják elénk.
A tőlünk mindössze 6 fényévre található Barnard b az egyik legkisebb tömegű exobolygó, amit ismerünk.
Szöllősi Gergely evolúciógenetikus szerint a friss genomikai és fosszilis adatok és az újonnan kifejlesztett genetikai módszerek együtt tették lehetővé, hogy a kutatók bepillantást nyerjenek a földi élet legkorábbi szakaszába, és feltárják a LUCA titkait. Na de ki az a LACA?
Sokáig értetlenül álltak a tudósok az ősi kőzetekben talált különös sejtmaradványok előtt, de a Holt-tenger mélyén most egy lehetséges magyarázatra leltek.
Lehet, hogy küldetésének legígéretesebb felfedezését tette a Perseverance egy kiszáradt ősi folyómederben, de ennek megerősítéséhez a Földön kellene megvizsgálni a marsjáró által begyűjtött mintát.
A Clarion-Clipperton-zóna mélyén zajló folyamatokra még nincs meg a teljes magyarázat.
A NASA Perseverance szondája a marskutatás történetében először merészkedett egy nagy ősi folyómederbe, ahol immár az összes műszerével felszerelkezve kutathat egykori életnyomok után.
GS-z12 kódjelű galaxist az űrteleszkóp a 350 millió évvel az ősrobbanás utáni állapotában látja. A szén nagy mennyiségű jelenléte arra utalhat, hogy az élet már a világegyetem korai szakaszában is megjelenhetett.
A két évtizeden át Stephen Hawking legközelebbi munkatársaként dolgozó Thomas Hertog Az idő eredetéről című könyvében mutatja be, mire is jutott az elmúlt bő száz év alatt az univerzum mineműségét kutató nemzetközi kozmológus közösség.
A sokoldalú robot az Enceladus vastag jégkérge alatti óceánba is beférkőzhet a természetes felszíni nyílásokon keresztül – mesélte a Qubitnek a projektet vezető Matthew Robinson, a NASA robotmérnöke.
A gyógyíthatatlan betegségekkel küzdők számos nyugati országban dönthetnek úgy, hogy legális keretek között vetnek véget szenvedésüknek. Mire készül Emmanuel Macron Franciaországban, és miért nem kapja meg Karsai Dániel Magyarországon az életvégi döntés lehetőségét?