Lehet, hogy küldetésének legígéretesebb felfedezését tette a Perseverance egy kiszáradt ősi folyómederben, de ennek megerősítéséhez a Földön kellene megvizsgálni a marsjáró által begyűjtött mintát.
A Clarion-Clipperton-zóna mélyén zajló folyamatokra még nincs meg a teljes magyarázat.
A NASA Perseverance szondája a marskutatás történetében először merészkedett egy nagy ősi folyómederbe, ahol immár az összes műszerével felszerelkezve kutathat egykori életnyomok után.
GS-z12 kódjelű galaxist az űrteleszkóp a 350 millió évvel az ősrobbanás utáni állapotában látja. A szén nagy mennyiségű jelenléte arra utalhat, hogy az élet már a világegyetem korai szakaszában is megjelenhetett.
A két évtizeden át Stephen Hawking legközelebbi munkatársaként dolgozó Thomas Hertog Az idő eredetéről című könyvében mutatja be, mire is jutott az elmúlt bő száz év alatt az univerzum mineműségét kutató nemzetközi kozmológus közösség.
A sokoldalú robot az Enceladus vastag jégkérge alatti óceánba is beférkőzhet a természetes felszíni nyílásokon keresztül – mesélte a Qubitnek a projektet vezető Matthew Robinson, a NASA robotmérnöke.
A gyógyíthatatlan betegségekkel küzdők számos nyugati országban dönthetnek úgy, hogy legális keretek között vetnek véget szenvedésüknek. Mire készül Emmanuel Macron Franciaországban, és miért nem kapja meg Karsai Dániel Magyarországon az életvégi döntés lehetőségét?
A közös amerikai-európai program kideríthetné, volt-e valaha élet a Marson, de a jelenlegi költségvetés és ütemterv már a NASA szerint sem tartható. Őszig várják az innovatív javaslatokat, Elon Musk máris előállt eggyel: Starship.
A Thales Alenia Space által vezetett konzorcium 522 millió eurót kap az Európai Űrügynökségtől, hogy előkészítse a hányatott sorsú Rosalind Franklin marsjáró 2028-as fellövését.
Német biofizikusok igazolták, hogy csak vízzel teli kőzetrepedésekre és hőforrásra volt szükség, hogy prebiotikus kémiai reakciók létrehozzák az életet felépítő molekulákat. Az eredményeket a kutatást vezető szakember és a terület egyik legnagyobb szakértője segített értelmezni a Qubitnek.
Az európai űrügynökség hétfőn jelentette be, hogy következő nagy költségvetésű küldetése a Szaturnusz jeges holdját célozhatja. A szonda a 2040-es évek elején indulhatna, és élet után kutatna az égitest felszínén.
Vajon mekkora társadalmi és gazdasági katasztrófát jelentene globálisan, ha sokkal tovább élnének az emberek? Az öregedés folyamatával foglalkozó 7. Qubit Live kerekasztal-beszélgetése Szathmáry Eörs, Kubinyi Enikő és Vellai Tibor biológusokkal immár videón és podcastban is elérhető.
A hidrotermális kürtők környezetében a kémiai összetevők és a hőmérséklet tökéletes kombinációja tehette lehetővé az első sejtmembránok kialakulását.
A Göttingeni Egyetem kutatói a sekély ősóceánok maradványait őrző rétegeket vizsgálták.
Ezek a legmagasabb széntartalmú minták, amiket valaha sikeresen visszajuttattak a Földre, de agyagásványokba zárt víz is volt a csomagban.