Titokzatos tavat rejt a Mars déli jégsapkája
A tó jelentőségét az adja, hogy ha egyszer létrejött a bolygón az élet, nem kizárt, hogy több milliárd évvel később mélyen a felszín alatti, geotermikus hő által fűtött menedékhelyekre húzódott vissza.
élet
Évtizedek óta először látjuk közelről a Jupiter holdját, az Europát, amelynek óceánja életet is rejthet
A Juno űrszonda csütörtökön 358 kilométerre közelítette meg a jeges hold felszínét, és elkészítette róla az eddigi legnagyobb felbontású felvételeket. Műszereivel betekintett a jégkéreg mélyébe, és gejzíreket is keresett.
Vízre bukkantak japán tudósok a Földtől 300 millió kilométerre lévő Ryugu kisbolygóról visszahozott mintában
A felfedezés segíthet a földi élet eredetének megfejtésében: azt az elméletet erősíti meg, miszerint az élet bizonyos feltételei, például a víz, nem bolygónkon alakultak ki, hanem az űrből származnak.
Boldog 10. születésnapot a Marson, Curiosity!
Ashwin Vasavada, a marsjáró küldetését vezető kutató szerint szerint sikerült igazolni, hogy a bolygó több tíz- vagy százmillió éven át alkalmas környezetet biztosított az élethez. A 10 éves Curiosity most áttörő felfedezések küszöbén áll, és azt vizsgálja, hogy mikor ért véget a bolygó lakható állapota.
A Perseverance maga viszi majd egy rakétához a Marson gyűjtött mintákat, hogy azok visszajuthassanak a Földre
Egyszerűbbé és olcsóbbá vált a marsi minta-visszahozatal, amelynek célja kideríteni, hogy kialakult-e valaha az élet a bolygón. A programhoz kulcsfontosságú európai szondán magyar műszer méri, hogy mekkora sugárzással jár a Mars és Föld közti utazás.
Mélyebbre kell ásni, hogy kiderüljön, volt-e valaha élet a Marson
8 milliárd dolláros amerikai-európai projekt múlik azon, hogy a Perseverance marsjárónak sikerül-e olyan mélyről mintákat vennie, ahol a kozmikus sugárzás még nem bontott le minden érdekes molekulát.
Egy lépéssel közelebb jutottunk az élet eredetének megértéséhez
Most először sikerült fehérjéket növeszteni RNS-molekulákkal. A folyamat a kutatók szerint az ősi Földön is lejátszódhatott, és ez alapozhatta meg a mai bonyolult fehérjeszintézis folyamatát.
550 millió éve alakult ki bolygónk belső magja, és úgy tűnik, ez mentette meg az életet a Földön
A bolygó mágneses tere a belső magnak köszönhetően állt vissza mai erősségének 70 százalékára. A Föld mélyén lezajlott drámai változások miatt folytatódhatott az állatvilág és általában az élet evolúciója, ami lassan elvezetett a mai biodiverzitás kialakulásáig.
Már 25 lenyűgöző repülést hajtott végre a NASA Mars-helikoptere
Az Ingenuity minden elképzelést túlszárnyalt.
Videóajánló: A brit kémikus, akinek elmélete segíthet az élet eredetének megfejtésében
Lee Cronin, a Glasgow-i Egyetem professzora szerint az élet eredetének megértéséhez nem a múltban kell kutatkodni, hanem ki kell találni, hogyan tudjuk az életet azonosítani. Mivel az élet alapja az evolúció, ezért már csak az a kérdés, hogyan tudjuk megmondani egy molekuláról vagy objektumról, hogy azt evolúció hozta létre.
Véletlenül figyelték meg, hogy tényleg lepereghet előttünk az életünk a halál pillanatában
Egy 87 éves beteg agyáról épp felvételeket készítettek, amikor meghalt, és az orvosok váratlan jelenséget figyeltek meg: az emlékek felidézésében részt vevő agyhullámok aktivitása a szív leállása után is fennmaradt.
Amit minden élőlény megtesz magáért
Egyes tudományfilozófusok szerint az élő organizmus egy speciális módon felépülő gépként határozható meg. Ez azt is érthetővé teszi, miért természetes, hogy az organizmusokat teleologikus, azaz valamely célt követő rendszerként látjuk, és nem tehetetlen fizikai testekként.
Miért ír a járványokról könyvet egy evolúcióbiológus?
Az élet keletkezésének tyúk-tojás problémája: mi volt előbb, az örökítőanyag vagy a fehérjék? Mit tanultunk a járványból? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Ősi marsi életre vagy izgalmas kémiai folyamatokra utalhat a Curiosity legújabb felfedezése
A szén 12-es izotópja a Földön életfolyamatokra utal, a NASA Curiosity marsjárója most ebben a szénizotópban gazdag marsi kőzetekre bukkant. A kutatók szerint fontos elvonatkoztatni a földi berögződésektől, így több lehetőséget vizsgálnak a szénatomok származásának kiderítésére.
Hogyan definiáljuk az életet?
Hogyan jöhettek létre az élet építőkövei? Melyek a legegyszerűbb élőlények? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Már a Föld születésétől kezdve érkeztek bolygónkra az élethez nélkülözhetetlen anyagok a külső Naprendszerből
Kutatók a földköpeny mélyéről származó mintákban lévő kriptont vizsgálták, amely fényt derített bolygónk formálódásának körülményeire. Kiderült, hogy az élethez szükséges anyagokat részben a külső Naprendszerből származó por és jeges bolygókezdemények juttathatták a Földre.
Sosem volt lakható a Vénusz egy új éghajlati modell szerint
A bolygót érő napsugárzás mértéke és az éjszakai oldalon a hőt megtartó felhők már négymilliárd éve is kizárták, hogy folyékony víz jelenjen meg a Vénusz felszínén – derült ki egy új kutatásból. A vénuszi életről szóló vita azonban csak körülbelül tíz év múlva zárulhat le megnyugtatóan, a bolygót feltérképező szondák adatai alapján.
Tavakból kiinduló áradások folyóvölgyek százait vájták ki az ősi Marson
Az áradások felelősek több száz marsi folyóvölgyrendszer kialakításáért, derítette ki egy új kutatás. Ez arra utal, hogy az ősi Marson időszakosan bőven lehetett folyékony víz.
A hosszabb nappalok segíthették az élet kialakulását a Föld korai időszakában
A Nature Geoscience folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányukban német és amerikai kutatók összefüggést találtak az oxigenizáció és a Föld tengely körüli forgási sebessége között.
1967 óta reménykedünk benne, de most kiderült, hogy mégsem lehetséges az élet a Vénusz felhői közt
Egy új kutatás lényegében kizárja annak lehetőségét, hogy bármilyen földihez hasonló élet létezzék a Vénusz a légkörében, mert ahhoz túl kevés a felhőzetben a víz mennyisége. A most kidolgozott módszertan ugyanakkor exobolygók vizsgálatára is jó lesz, és segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást.
Azonosították a Marson észlelt metán lehetséges forrását
A NASA marsjárója, a Curiosity egy metánforrás közelében parkolhatott le a Gale-kráterben. Hogy ez az élet jelenlétét bizonyítja, vagy a felszín alatti folyékonyvíz-forrásokét, az még nem világos.
Nagy valószínűséggel biológiai életre utal az Enceladus óceánjából előtörő metán
Eddig úgy tartották, hogy a Szaturnusz holdja mélyén húzódó óceánból gejzíreken át kitörő metán élettelen geokémiai folyamatok eredménye is lehet, de francia kutatók legújabb modelljei alapján ilyen mennyiségben csak biológiai tevékenység állíthatja elő a gázt, vagyis élet húzódhat az Enceladus jeges felszíne alatt.
Ha van a közelünkben rajtunk kívül más technológiai civilizáció, évezredek óta képes észlelni a földi élet jeleit
Egy új kutatás szerint az elmúlt 5000 évben több mint 1700 csillag távolságából volt megfigyelhető a Föld, és néhány ilyen csillag körül biztosan kering olyan bolygó, ami elméletileg lakható.
A kínai rover megtörte a marsi átkot
Hogyan zajlik az életkutatás a Jezero-kráterben? Mit keres a Csurong marsradarja? Mire jó egy neutrínódetektor az Antarktisz jege alatt? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással indul a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
Nyolc éve keresi az élet nyomait a Marson a NASA fáradhatatlan űrszondája, a Curiosity
Az autó méretű, nukleáris meghajtású szonda az elmúlt másfél évben feltárta a Mars éghajlatának múltbeli gyökeres változását, tovább mélyítette a légköri metán rejtélyét, köveket fúrt, hegyet mászott, és közben rengeteg szelfit készített.
Már nem olyan biztos, hogy életre utaló jeleket találtak a Vénusz légkörében
A szenzációs bejelentéssel szeptemberben előrukkolt kutatók a kritikák után újraelemezték az adatokat, és már csak 20-szor kisebb koncentrációban találtak foszfint a bolygó atmoszférájában. Jövőre új vizsgálatok dönthetik el, mi az igazság.
Egy csillagász mutatott rá, milyen értelmetlen azt kutatni, hogy szimulációban élünk-e
David Kipping kiszámolta annak a valószínűségét, hogy valóságunk nem valódi: 50 százalék. Bár a kvantumszámítógépek segíthetnek felfedezni hibákat a Mátrixban, a csillagász szerint van egy jobb eszközünk: Occam borotvája, vagyis a „túlgondolod, haver!” filozófiai elve.
Ha az élet keletkezéséről van szó, a legkreatívabb fantázia sem tud versenyre kelni több százmillió év kémiai kísérleteivel
Az evolúciós átmenetek néven ismertté vált elméletet továbbfejlesztő budapesti iskola tagjai az elmúlt három évtized hazai eredményeit foglalták össze a Nature Reviews Chemistry-ben megjelent cikkükben. A tanulmány társszerzőjét, Szilágyi András biofizikust kérdeztük az élet eredetét firtató kutatásokról.
Életre utaló kémiai jeleket találtak a Vénusz légkörében
Földi teleszkópok bukkantak a Vénusz légkörében a foszfinra, amit a csillagászok potenciális életre utaló kémiai jelként tartanak számon. Nem zárható ki ugyanakkor, hogy a molekulát egy élettelen kémiai folyamat termeli.
Óriástükörként vetik be a Holdat az élhető exobolygók felkutatására
Új trükköt vetnek be a tudósok a földön kívüli élet keresésére. A Holdat gigantikus tükörként használva keresik az élet jeleire utaló kémiai nyomokat, például az ózont.
Egyre több jel mutat arra, hogy haldokló csillagoknak köszönhetjük az életet a Földön
Egy új kutatás szerint galaxisunkban a fehér törpecsillagok állítják elő a szénatomok nagy részét, amelyek elengedhetetlenek az élet kialakulásához.
Az élet kialakulására is alkalmas belső óceánt figyeltek meg a Plútón
Egy friss kutatás szerint a törpebolygó nem jeges, hanem forró anyagokból formálódott, így a felszíne alatt húzódó folyékony vízben akár egyedi életformák is kialakulhattak.
Szép új jövő: Dél-Korea mutatja meg, milyen lesz az élet a járvány után
Az ázsiai országban már néhány évvel ezelőtt különös népszerűségre tett szert az érintkezés nélküli kávézás, ügyintézés és orvoslátogatás. Könnyen lehet, hogy a koronavírus miatt bevezetett új szokások a jövőben is megmaradhatnak, és nem csak Dél-Koreában.
Polipok élhetnek a Jupiter holdján, az Európén
Egy vezető brit űrkutató szerint a Marson baktériumok, a Jupiter holdján pedig fejlettebb, akár polipszerű lények is élhetnek.
A csillagbölcsőkben keletkező foszfort is az üstökösök szállították a Földre
Az Európai Déli Obszervatórium csillagászai kimutatták azt a kozmikus kémiai összefüggést, ami megmagyarázza, miként kerülhettek a Földre a csillagközi felhőkben keletkező, az ismert élet kialakulásában jelentős szerepet játszó elemek.
Rejtély, hogy tavasszal és nyáron miért ingadozik az oxigén szintje a Mars légkörében
A Curiosity mérései szerint a Mars légkörének oxigénszintje olyan szezonális változásokat mutat, amelyre az ismert geofizikai és -kémai folyamatok nem adnak magyarázatot.
Rácáfoltak Darwin elméletére a földi élet kialakulásáról
Darwin szerint az élet egy meleg pocsolyában jött létre, de a legfrissebb kísérletek szerint az óceán legmélyén létezhetett ideális környezet a protosejtek kialakulására.
3,5 milliárd éves a legősibb földi életforma, amelyet ausztrál kutatók azonosítottak
Mostantól biztosnak mondható, hogy a cianobaktériumok által létrehozott üledékszerkezetek, azaz a sztromatolitok a Földi élet legősibb nyomai.
Mozog, versenyez, és anyagcserével is rendelkezik a Cornell forradalmi biorobotja
A Cornell Egyetem mérnökei olyan DNS-alapú anyagot hoztak létre, ami az élethez szükséges alapvető tulajdonságok közül hárommal is rendelkezik. Az egyik kutató szerint ez a szaporodásra képes gépek megjelenéséhez is vezethet.
Így jöhettek létre az élet építőkövei a Föld ősi óceánjaiban
Laboratóriumi körülmények között sikerült reprodukálni, hogyan keletkezhettek aminosavak a Föld ősi óceánjainak aljzatán, közel 4 milliárd évvel ezelőtt.
Zombibaktériumokat rejt a Föld mélye, az sem tűnne fel nekik, ha kialudna a Nap
A Deep Carbon Observatory egy tíz éven át húzódó kutatássorozat során próbált rájönni, hogy mit rejt a bolygónk mélye. A próbafúrások során egészen különös élőlényekre bukkantak: akad köztük olyan is, amely urániumon él.
Nem vehetjük biztosra, hogy van élet az Enceladuson, de a feltételek megvannak hozzá
A Szaturnusz holdján víz is van, szerves anyag is van, energiaforrás is van. Akkor miért ne lehetne élet is?
A földön kívüli élet kutatásának sikere érdekében át kell fogalmazni, mi is az a földön kívüli élet
A csillagászok után most az asztrobiológusok is összeírták, melyek a NASA legfőbb teendői az idegen életformák és az élhető bolygók keresésében.
Annyi jeget találtak a Holdon, hogy az talán még egy holdbázist is elláthat vízzel
A Hold pólusain felszíni vízjég jelenlétét igazolja egy friss kutatás, amely az eddigieknél közvetlenebb bizonyítékokkal szolgál. Egy magyar kutató, Földi Tivadar már évtizedekkel ezelőtt megjósolta a felfedezést.
Mégis van élet a Marson?
Lehet, hogy átlagosan élhetetlen a Mars, de ha van pár hét, amikor a vörös porszemcsék között folyékony víz található, ahol az addig a szárazság és hideg ellen kitartóképlettel védekező mikróbák szaporodhatnak, akkor a Mars most is élő lehet.
Kinyírnád a fél emberiséget, hogy megmentsd a másik felét?
Döntsön életről és halálról egy önjelölt világmegváltó, aki megígéri, hogy igazságos döntést hoz, vagy próbáljunk meg olyan közösségi döntést hozni, amely lehetőség szerint egy mindenki számára nyilvánosan igazolható eljárást követ?
#bikinibody és filozófia: miként érdemes élni?
A köztudatban a filozófus manapság a romkocsmák mélyén az élet értelméről merengő figura, aki képtelen cselekedni, mert elvész az elméletek tengerében. Az ókorban a filozófust azonban másképp ítélték meg, ugyanis filozofálásának célja épp az volt, hogy rájöjjön: miként érdemes élni.