Az evolúciós átmenetek néven ismertté vált elméletet továbbfejlesztő budapesti iskola tagjai az elmúlt három évtized hazai eredményeit foglalták össze a Nature Reviews Chemistry-ben megjelent cikkükben. A tanulmány társszerzőjét, Szilágyi András biofizikust kérdeztük az élet eredetét firtató kutatásokról.
Földi teleszkópok bukkantak a Vénusz légkörében a foszfinra, amit a csillagászok potenciális életre utaló kémiai jelként tartanak számon. Nem zárható ki ugyanakkor, hogy a molekulát egy élettelen kémiai folyamat termeli.
Új trükköt vetnek be a tudósok a földön kívüli élet keresésére. A Holdat gigantikus tükörként használva keresik az élet jeleire utaló kémiai nyomokat, például az ózont.
Egy új kutatás szerint galaxisunkban a fehér törpecsillagok állítják elő a szénatomok nagy részét, amelyek elengedhetetlenek az élet kialakulásához.
Egy friss kutatás szerint a törpebolygó nem jeges, hanem forró anyagokból formálódott, így a felszíne alatt húzódó folyékony vízben akár egyedi életformák is kialakulhattak.
Az ázsiai országban már néhány évvel ezelőtt különös népszerűségre tett szert az érintkezés nélküli kávézás, ügyintézés és orvoslátogatás. Könnyen lehet, hogy a koronavírus miatt bevezetett új szokások a jövőben is megmaradhatnak, és nem csak Dél-Koreában.
Egy vezető brit űrkutató szerint a Marson baktériumok, a Jupiter holdján pedig fejlettebb, akár polipszerű lények is élhetnek.
Az Európai Déli Obszervatórium csillagászai kimutatták azt a kozmikus kémiai összefüggést, ami megmagyarázza, miként kerülhettek a Földre a csillagközi felhőkben keletkező, az ismert élet kialakulásában jelentős szerepet játszó elemek.
A Curiosity mérései szerint a Mars légkörének oxigénszintje olyan szezonális változásokat mutat, amelyre az ismert geofizikai és -kémai folyamatok nem adnak magyarázatot.
Darwin szerint az élet egy meleg pocsolyában jött létre, de a legfrissebb kísérletek szerint az óceán legmélyén létezhetett ideális környezet a protosejtek kialakulására.
Mostantól biztosnak mondható, hogy a cianobaktériumok által létrehozott üledékszerkezetek, azaz a sztromatolitok a Földi élet legősibb nyomai.
A Cornell Egyetem mérnökei olyan DNS-alapú anyagot hoztak létre, ami az élethez szükséges alapvető tulajdonságok közül hárommal is rendelkezik. Az egyik kutató szerint ez a szaporodásra képes gépek megjelenéséhez is vezethet.
Laboratóriumi körülmények között sikerült reprodukálni, hogyan keletkezhettek aminosavak a Föld ősi óceánjainak aljzatán, közel 4 milliárd évvel ezelőtt.
A Deep Carbon Observatory egy tíz éven át húzódó kutatássorozat során próbált rájönni, hogy mit rejt a bolygónk mélye. A próbafúrások során egészen különös élőlényekre bukkantak: akad köztük olyan is, amely urániumon él.
A Szaturnusz holdján víz is van, szerves anyag is van, energiaforrás is van. Akkor miért ne lehetne élet is?
A csillagászok után most az asztrobiológusok is összeírták, melyek a NASA legfőbb teendői az idegen életformák és az élhető bolygók keresésében.
A Hold pólusain felszíni vízjég jelenlétét igazolja egy friss kutatás, amely az eddigieknél közvetlenebb bizonyítékokkal szolgál. Egy magyar kutató, Földi Tivadar már évtizedekkel ezelőtt megjósolta a felfedezést.
Lehet, hogy átlagosan élhetetlen a Mars, de ha van pár hét, amikor a vörös porszemcsék között folyékony víz található, ahol az addig a szárazság és hideg ellen kitartóképlettel védekező mikróbák szaporodhatnak, akkor a Mars most is élő lehet.
Döntsön életről és halálról egy önjelölt világmegváltó, aki megígéri, hogy igazságos döntést hoz, vagy próbáljunk meg olyan közösségi döntést hozni, amely lehetőség szerint egy mindenki számára nyilvánosan igazolható eljárást követ?
A köztudatban a filozófus manapság a romkocsmák mélyén az élet értelméről merengő figura, aki képtelen cselekedni, mert elvész az elméletek tengerében. Az ókorban a filozófust azonban másképp ítélték meg, ugyanis filozofálásának célja épp az volt, hogy rájöjjön: miként érdemes élni.