A dél-afrikai vulkanikus eredetű kőzetdarabban primitív baktériumokra bukkantak, ami a kutatók szerint segíthet megérteni a földi élet eredetét.
Sokáig értetlenül álltak a tudósok az ősi kőzetekben talált különös sejtmaradványok előtt, de a Holt-tenger mélyén most egy lehetséges magyarázatra leltek.
Lehet, hogy küldetésének legígéretesebb felfedezését tette a Perseverance egy kiszáradt ősi folyómederben, de ennek megerősítéséhez a Földön kellene megvizsgálni a marsjáró által begyűjtött mintát.
A NASA Perseverance szondája a marskutatás történetében először merészkedett egy nagy ősi folyómederbe, ahol immár az összes műszerével felszerelkezve kutathat egykori életnyomok után.
A szonda által gyűjtött közel 2 kilogrammnyi minta új részleteket árulhat el a Hold keletkezéséről és geológiai történetéről, valamint a Naprendszer korai viszonyairól.
A szennyezés új formája: a műanyag zacskókból és más szemétből keletkező „műanyagkövek”.
Egyelőre a bolygó vizsgálatára szánt műszerek tervezésében fogják felhasználni a kőzetmintákról szerzett információkat, de később a regolit tulajdonságai a marsi élet alapvető körülményeit határozhatják meg.
A Curiosity marsjáró a Gale-kráterben bukkant az érdekes, leginkább korallra vagy virágra emlékeztető kődarabra. Persze nem valódi korallról van szó, a felfedezés viszont segíthet megfejteni, hogy milyen körülmények uralkodhattak a bolygón, amikor még folyékony víz borította a krátert.