Különös, végtelenbe nyúló, méhsejtszerű mintázatokat fotózott a Marson a Curiosity
A kutatók eddig is ismerték a sokszög alakú felszíni formákat, de nem tudták, hogy ennyi van belőlük.
kőzet
Élő mikrobákat találtak egy kétmilliárd éves kőzetben
A dél-afrikai vulkanikus eredetű kőzetdarabban primitív baktériumokra bukkantak, ami a kutatók szerint segíthet megérteni a földi élet eredetét.
3,4 milliárd éves sejtek tárják fel az ősi élet titkait
Sokáig értetlenül álltak a tudósok az ősi kőzetekben talált különös sejtmaradványok előtt, de a Holt-tenger mélyén most egy lehetséges magyarázatra leltek.
Ősi élet nyomait rejtheti a kőzet, amelyből a napokban vett mintát a NASA marsjárója
Lehet, hogy küldetésének legígéretesebb felfedezését tette a Perseverance egy kiszáradt ősi folyómederben, de ennek megerősítéséhez a Földön kellene megvizsgálni a marsjáró által begyűjtött mintát.
A NASA felélesztette a SHERLOC-ot, ami most egy ősi marsi folyómeder titkait segít megfejteni
A NASA Perseverance szondája a marskutatás történetében először merészkedett egy nagy ősi folyómederbe, ahol immár az összes műszerével felszerelkezve kutathat egykori életnyomok után.
Hazahozta az első mintákat a Hold túlsó oldaláról a Csang-o–6 kínai űrszonda
A szonda által gyűjtött közel 2 kilogrammnyi minta új részleteket árulhat el a Hold keletkezéséről és geológiai történetéről, valamint a Naprendszer korai viszonyairól.
Műanyagszeméttel összenőtt kövekre bukkantak egy kínai patak partján
A szennyezés új formája: a műanyag zacskókból és más szemétből keletkező „műanyagkövek”.
A marsi regolitban már azt vizsgálják, milyen nehézségeket támaszthat a por és a homok a kolonizáció során
Egyelőre a bolygó vizsgálatára szánt műszerek tervezésében fogják felhasználni a kőzetmintákról szerzett információkat, de később a regolit tulajdonságai a marsi élet alapvető körülményeit határozhatják meg.
Korallszerű kökénysóra leltek a Marson
A Curiosity marsjáró a Gale-kráterben bukkant az érdekes, leginkább korallra vagy virágra emlékeztető kődarabra. Persze nem valódi korallról van szó, a felfedezés viszont segíthet megfejteni, hogy milyen körülmények uralkodhattak a bolygón, amikor még folyékony víz borította a krátert.