A bódultan ténfergő elefántoktól a rothadt almától kidőlt rénszarvasig: az alkoholfogyasztás az állatvilágban sem ritka

Az Exeteri Egyetem friss tanulmánya szerint az alkoholfogyasztás széles körben elterjedt az állatvilágban, számos faj rendszeresen fogyaszt etanolt – még ha meglehetősen alacsony koncentrációban is – a természetesen erjedő gyümölcsök, nektár és nedvek révén. Ennek evolúciós története kb. 100 millió évre nyúlik vissza, amikor a virágos növények elkezdték termelni azokat a cukros anyagokat, amelyeket az élesztő etanollá alakít.

A kutatók megállapították, hogy az etanol szinte minden ökoszisztémában jelen van, ami arra utal, hogy az állatok a főemlősöktől a rovarokig úgy fejlődtek ki, hogy beépítsék azt a táplálkozásukba. Míg egyes állatok csak kalóriaszerzésre használják az alkoholt, mások komplexebb viselkedést és alkalmazkodást tanúsítanak a bódító anyag körül, ami megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy az alkoholfogyasztás elsősorban emberi tulajdonság.

A tanulmány szerint például a guineai csimpánzok a rafiapálmából származó erjedt nedvet isszák rendszeresen, míg a panamai pókmajmok az etanollal teli gyümölcsöket, például a sárga mombint keresik a környezetükben – ezek rendszerint 1-2,5 százaléknyi alkoholtartalommal bírnak. A kutatók több olyan történetet is felelevenítenek, amelyek alkoholtól bódult állatokról szólnak: Botswanában a marula nevű gyümölcstől ténfergő elefántokról és páviánokról számoltak be, míg Svédországban egy faágak közé szorult rénszarvasra találtak rá, miután rothadt almával tömte tele magát.

Mivel az etanoltartalmat a legtöbb jelentett esetben nem mérték meg hivatalosan, nehéz következtetésekre jutni, de az biztos, hogy az egyes fajok között eltérő alkalmazkodást látunk. A nyílfarkú mókuscickányok például rendkívüli mennyiséget el tudnak fogyasztani etanolból anélkül, hogy bármilyen látható jele lenne, míg a cédruscsonttollú nevű madárfaj egyedeinél megfigyelték, hogy az épületekbe és kerítésekbe csapódást követő pusztulásukat nagy mennyiségű erjedt rózsaszínbors-bogyó fogyasztása előzte meg.

De a rovarok között is érdekes viselkedési formák övezik az etanolfogyasztást. A hím ecetmuslicák például alkoholhoz fordulnak, miután párzási próbálkozásukat elutasítják, míg a nőstények gyakorlatilag azért fogyasztják, hogy ne legyenek válogatósak, és minél több hímmel megpróbálhassák az utódnemzést. A kutatók ugyanakkor megjegyzik, néhány fajtól eltekintve nem egyértelmű, hogy az állatok előnyben részesítik – legalább bizonyos esetekben – az etanoltartalmú élelmet, vagy csak szándék nélkül, netán (pl. nem erjedt gyümölcsök hiánya miatt) kényszerből fogyasztják azt. Ezt következő kutatásukban igyekeznek feltárni.

***

Rendkívül izgalmas témát, az alvás és az álmodás folyamatát, valamint ezeknek a memóriánkra, a biológiai óránkra, sőt az egészségünkre és a betegségeinkre gyakorolt hatását vizsgáljuk a novemberi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, a tizedik Qubit Live-on.

Velünk lesz Bódizs Róbert pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese, Fabó Dániel neurológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika Epilepszia Centrumának vezetője és Ella Krisztina molekuláris biológus, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének kutatója. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!