A régióban és az egész EU-ban Magyarországon a legrosszabb a jogállamiság helyzete

Idén is közzétette a World Justice Project (WJP) azt a jelentést, amelyben aszerint rangsorolják a világ országait, hogy mennyire tartják tiszteletben a jogállamiságot. A WJP adatai szerint a jogállamiság helyzete a vizsgált országok többségében (57 százalékában) romlott, bár a közleményükben arra is felhívják a figyelmet, hogy ennek a tempója a korábbi évekhez képest lassult. A negatív tendencia már a hetedik éve tart, és a WJP szerint különösen aggasztónak számít az autoriter trendek erősödése szerte a világban.

A szervezet a jogállamiság állapotát nyolc szempont alapján értékeli, ezek:

• a kormányzati hatáskörök korlátozása,
• a korrupció hiánya,
• a kormányzat átláthatósága,
• az alapvető jogok helyzete,
• rend és biztonság,
• a szabályozás végrehajtása,
• polgári igazságszolgáltatás,
• büntető igazságszolgáltatás.

A sereghajtó Magyarország

Magyarország a 142 tagú lista 73. helyén áll, közvetlenül Panama mögött (ebben nincs változás a két évvel ezelőtti adatokhoz képest). Az ország jogállamisági pontszáma tavaly óta 0,51 ponttal csökkent, ugyanakkora mértékben, mint a Magyarországot követő két helyezetté, Trinidad és Tobagóé, illetve Srí Lankáé.

Magyarország csaknem minden szempontból a régió sereghajtói közé tartozik (a WJP régió alatt nem a szűken vett környéket, hanem az Európai Uniót, az Európai Szabadkereskedelmi Társulást, illetve Észak-Amerika országait érti).

A WJP által vizsgált területeken három olyan akadt, ahol Magyarország nem az utolsó, 31. helyen végzett: a rend és biztonság, a korrupciómentesség és a büntetőjogi igazságszolgáltatás. Összesítésben az országnak ennek ellenére csak a régió utolsó helyezését sikerült elérnie. A felmérés szerint az összes vizsgált ország 59 százalékában erősödött a korrupció elleni küzdelem, Magyarországon ebben a kategóriában nem történt előrelépés.

Nem sokkal jobb a helyzet a magas jövedelmű országok esetében sem: az ide sorolt 47 ország közül Magyarország a 45. helyen végzett, a kormányzati hatáskörök korlátozásában, a polgári igazságszolgáltatásban és a szabályozás végrehajtásában a csoporton belül utolsóként. (Ide tartozik Antigua és Barbuda, Ausztrália, Ausztria, a Bahama-szigetek, Barbados, Belgium, Kanada, Chile, Horvátország, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Guyana, Hongkong, Magyarország, Írország, Olaszország, Japán, Kuvait, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, Szingapúr, Szlovákia, Szlovénia, Dél-Korea, Spanyolország, Saint Kitts és Nevis, Svédország, Trinidad és Tobago, az Egyesült Arab Emírségek, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Uruguay.)

A szomszédos országok közül Szlovákia a lista 34., Ukrajna a 88., Románia a 41., Szerbia a 94., Horvátország a 45., Szlovénia a 27., Ausztria pedig a 13. helyén áll.

Az összes vizsgált ország közül Dániában a legjobb a jogállamiság helyzete, utána Norvégia, Finnország, Svédország és Németország következik, csakúgy, mint tavaly. A lista utolsó helyén Venezuela található, ennél valamivel jobb a jogállamiság Kambodzsában, Afganisztánban, Haitin és Mianmarban.

***

Rendkívül izgalmas témát, az alvás és az álmodás folyamatát, valamint ezeknek a memóriánkra, a biológiai óránkra, sőt az egészségünkre és a betegségeinkre gyakorolt hatását vizsgáljuk a novemberi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, a tizedik Qubit Live-on.

Velünk lesz Bódizs Róbert pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese, Fabó Dániel neurológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika Epilepszia Centrumának vezetője és Ella Krisztina molekuláris biológus, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének kutatója.

Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!