A Bloomberg nagyobb gazdaságokat rangsoroló listáját havonta frissítik különféle járvány- és gazdasági mutatók alapján az esetszám növekedésétől a halálozási rátán át a tesztkapacitásig, de olyan tényezőket is számításba vesznek, mint a helyi egészségügy terhelhetősége, a korlátozások gazdasági hatásai és a szabad mozgás lehetősége.
A World Justice Project friss jogállamiság-indexe szerint Magyarország nyolc kategóriából hétben az utolsó vagy az utolsó előtti helyen áll a közép- és nyugat-európai régióban. A kormányhatalom fékjeit tekintve a 108. helyen állunk a 128 országból, Ugandát és Bangladest követve.
Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség értékelte a Nemzeti Energia- és Klímatervek közlekedésre vonatkozó részeit. Az első helyen álló Hollandia 73, az utolsó helyezett Magyarország 13 pontot kapott: a mi tervünk nemhogy szóba se hozza a csökkentést, de egyenesen 30 százalékos emelkedéssel számol az ágazatban.
Bár a többi visegrádi ország lakói lényegesen boldogabbak, mint a magyarok, a 2006-2008-as felmérés óta jelentősen javult itthon a hangulat – derül ki a Gallup friss rangsorából. A lista élén továbbra is feltűnően sok nyugat-európai országot találni.
Magyarországon 67 százalékban sikerült ledolgozni a nemek közötti egyenlőtlenségeket, ezzel Európában az utolsók vagyunk – derül ki a Világgazdasági Fórum friss jelentéséből. A legnagyobb hátrányt a politikai képviselet és az egyenlő bérezés terén szenvedik el a magyar nők.
A változó metodológia eredménye lehet, hogy Magyarország tartotta helyezését a tekintélyes Doing Business versenyképességi rangsorban. Változatlan módszertannal és országlistával számolva 25 helyet csúsztunk volna vissza 2015 óta. A metodológiai tili-toli botrányt okozott közgazdász berkekben.