Láttál már denevért futópadon futni?
Íme:
A New Scientist azonban nem véletlenül tette közzé a videót. A felvételeken látható denevérfutást ugyanis egy tudományos kísérlet miatt provokálták és rögzítették a Torontói Egyetem munkatársai.
Kenneth Welch már évtizedek óta vizsgálja az állatok anyagcseréjét, akkor kollibrikkel dolgozott. A madarak és a denevérek persze teljesen más táplálékot fogyasztanak, de nem ez az egyetlen és a kísérlet szempontjából lényeges különbség közöttük. Vizsgálatainak célja elsősorban az volt, hogy megismerje, miben tér el az állatok metabolizmusa, és hogyan dolgozzák fel a felvett energiaforrásokat. Welch-nek akkor viszonylag könnyű dolga volt, mert a kollibrik képesek egy helyben maradni a levegőben a gyors szárnycsapásoknak köszönhetően. A denevérek viszont nem.
A kutatók a kollibris kísérletek után mintegy 20 évvel egészen más kísérleti állatokkal kezdtek foglalkozni: kimondottan vérrel táplálkozó denevéreket választottak. A vérszopó denevérek közül három faj összesen 24 egyedét vonták be a kísérletbe, ami azért valósulhatott meg most, mert végre előállt egy olyan kísérleti elrendezés, aminek a segítségével zárt rendszerben tudják vizsgálni az állatokat mozgás közben. A dobozokba helyezett futópadok segítségével mérik az oxigénfelvételt és elemzik a kilégzést is, amiben a megjelelölt marhavér maradékai után kutatnak.
Egyébként a denevérek futása a zsákmányszerzésben kulcsfontosságú, egyáltalán nem áll távol tőlük ez a mozgásforma. A talajon is követik az áldozataikat, ha szükséges, a repülésüket viszont csak költséges szélcsatornákban lehetett volna ilyen behatóan vizsgálni.
A kutatás eredményei rámutattak, hogy a denevérek a futás előtt elfogyasztott marhavérből nyert fehérjéket bontották le, és nagyrészt az így keletkező aminosavakból nyertek energiát. Ez merőben eltér például az emberek vagy akár a már említett, nektárral táplálkozó kollibrik energiaszerzési gyakorlatától. A legtöbb emlős ugyanis, az emberhez hasonlóan, az elraktározott zsírból és az elfogyasztott szénhidrátok bontásából nyer energiát, ami lehetővé teszi azt is, hogy hosszabb ideig kibírják az egyedek élelem nélkül. Akadnak persze példák arra is, hogy egy-egy állat hosszabb ideig tengődik fehérjéken, de a denevérek úgy élik a mindennapjaikat, hogy folyamatos táplálékszerzési kényszerben vannak.
Olyannyira, hogy számukra már 24 óra éhezés is halálos kimenetelű lehet, ezért a legtöbb denevér csoportokban él, amikben ha kell, a táplálékukat is megosztják egymással. Így gondoskodnak arról, hogy senkinek ne essen bántódása az éhezés miatt.
***
Rendkívül izgalmas témát, az alvás és az álmodás folyamatát, valamint ezeknek a memóriánkra, a biológiai óránkra, sőt az egészségünkre és a betegségeinkre gyakorolt hatását vizsgáljuk a novemberi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, a tizedik Qubit Live-on.
Velünk lesz Bódizs Róbert pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese, Fabó Dániel neurológus, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Epilepszia Centrumának vezetője és Ella Krisztina molekuláris biológus, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének kutatója.
Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!