Megszenvedik az organikus átállást a ciprusi denevérek
07.21.
Egy friss kutatás szerint a biogazdálkodásra átálló földeken rosszabbul érzik magukat az állatok, de hosszabb távon nekik is jót tesz a vegyszerek elhagyása.
denevér
A Magyarországon is honos törpedenevérek a Föld mágneses tere alapján vándorolnak száz kilométereket
05.31.
Mostanáig nem igazán tudta senki, hogy miként tájékozódnak hosszútávú repüléseik során a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén rendszeresen megfigyelhető Pipistrellus pygmaeus nevű szárnyas emlősök.
Alaszkából Ausztráliába, az Északi-sarkról a Délire: az állatvilág maratonistái nem ismernek lehetetlent
05.13.
A rekorder vándormadarak életük során annyit repülnek, hogy többször eljuthatnának a Holdra meg vissza, és a hosszúszárnyú bálna, a kérgesteknős, a mongol farkas vagy a sarki nyúl sem ijed meg a távolságtól. De melyik állat képes megtenni 13 560 kilométert 11 nap alatt?
Megrázó biodiverzitási válság fogadta Lanszki Zsófiát és Kemenesi Gábort bangladesi víruskutató expedíciójukon
04.03.
A magyar virológusok két másik kollégájukkal együtt nemrég három hetet töltöttek a dél-ázsiai országban, ahol csúcstechnológiás módszerekkel városi denevérekben kutatták a világ egyik legveszélyesebb kórokozóját, kóborkutyákból mutattak ki vírusokat és helyi szakembereket oktattak, hogy jobban fel tudjanak lépni a járványok ellen.
Szentiványi Tamara a citizen science eszközeivel eredt a súlyos kutyabetegséget terjesztő szúnyogok nyomába
03.14.
Az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa az invazív szúnyogfajták, köztük a tigrisszúnyog által is terjesztett betegség, a kutyaszívférgesség terjedését vizsgálja a nagyközönség bevonásával. Te is segíthetsz!
Fantasztikus tudományos áttörés: megtalálták a közös pontot a metálénekesek és a denevérek között
2022.11.30.
A denevérek a kommunikációhoz, a death metal-énekesek a színpadi hörgéshez használják az úgynevezett hamis hangszálakat.
Darázsként zümmög a denevér, ha veszélyben érzi magát
2022.05.11.
Most figyelték meg először, hogy egy emlős Bates-féle mimikrihez folyamodik. A stratégia a jelek szerint beválik, a baglyokat legalábbis összezavarja.
Világrekordot döntött az Oroszországból a francia Alpokig repülő durvavitorlájú törpedenevér
2022.05.09.
A Moszkva melletti Borok falu határában meggyűrűzött fiatal nőstény a 2486 kilométerre dél-nyugatra található franciaországi Lully településről került elő.
A klímaváltozással egyre több kórokozó kerül állatról emberre, jöhet az újabb járvány
2022.04.28.
A Georgetowni Egyetem tudósai szerint az állatok élőhelyei a globális felmelegedés miatt aránytalanul összecsúsznak az emberi élőhelyekkel, ami nagy mértékben kedvez annak, hogy a különféle emlősfajok vírusai keveredjenek, és átugorjanak az emberre.
A covidjárvány zéró pontját azért is nehéz azonosítani, mert több tucatnyi denevérfajt hittek eddig egyetlen fajnak
2022.03.29.
Előrejelezhetné a koronavírushoz hasonló kórokozók emberi populációkban való megjelenését, ha az emberiség rendesen feltérképezte volna a denevérfajokat. Egy nemzetközi kutatócsoport szerint azonban több tucat felfedezetlen faj hordoz embereket is megbetegíteni képes vírusokat.
Évente százezrek fertőződnek meg SARS-vírussal, mégis ritkán lesz belőle világjárvány
2021.09.17.
Egy frissen megjelent preprint tanulmány szerint meglepően sokan fertőződnek meg denevérektől származó koronavírusokkal, de csak ritkán lesz nagyobb baj belőle. Az elmúlt húsz évben csak a SARS-CoV és a COVID-19 hívta fel magára a figyelmet, de könnyen lehet, hogy ez csak a jéghegy csúcsa.
A kétcsíkos szabadfarkú-denevérek kölykei ugyanúgy gügyögnek, mint a kisbabák
2021.08.24.
A Berlini Természettudományi Múzeum kutatói rájöttek, hogy a Közép-Amerikában honos Saccopteryx bilineata kölykei az embergyerekekhez hasonlóan ismételgetnek bizonyos szótagszerűségeket, ezzel pedig nem a szüleik figyelmét akarják felkelteni, hanem játszva gyakorolják azt az éneket, amellyel később kijelölik a területüket.
Drasztikus módszerrel írnák át a denevérek genomját, hogy ne legyenek többé koronavírus-járványok
2021.07.05.
A gene drive technológiával évek óta kísérleteznek a maláriát terjesztő szúnyogoknál és a Lyme-kórral fertőzött egereknél; most kipróbálnák, működhet-e patkósorrú denevéreken. Bár a megvalósításnak komoly korlátai vannak, ha a módszer beválna, a koronavírusokat már maguk a denevérek elpusztítanák, és így esélytelen lenne, hogy átterjedjenek az emberre.
Miért nem tud az ember repülni?
2021.06.28.
Hányszor fejlődött ki a repülés az állati evolúció során? Melyik állat képes a szárnya elvesztése után is életben maradni? És vajon fogunk-e tudni mi, emberek valaha repülni? A Qubit új podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
A kávé kalandos útja az etióp magasföldtől a cibetmacska végbeléig
2021.02.13.
A kávé olyan élvezeti cikk, amiben mindig lehet újdonságot találni: a hétköznapi halandók valószínűleg soha nem fogják megkóstolni az cibetmacska- vagy elefántürülékbből származó főzeteket, ahogy a denevérhányásos ínyencséget sem, de vannak, akik komoly összegeket adnak ki értük. Hogy jutottunk idáig?