A házimacskák szinte mindent megesznek, amit a természetben találnak – ezzel jelentős károkat okoznak, és fokozzák a biodiverzitási válságot. A jó hír, hogy a zsákmányuk segít feltárni az állatról emberre ugró kórokozók terjedését.
Egy friss kutatás szerint a biogazdálkodásra átálló földeken rosszabbul érzik magukat az állatok, de hosszabb távon nekik is jót tesz a vegyszerek elhagyása.
Mostanáig nem igazán tudta senki, hogy miként tájékozódnak hosszútávú repüléseik során a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén rendszeresen megfigyelhető Pipistrellus pygmaeus nevű szárnyas emlősök.
A rekorder vándormadarak életük során annyit repülnek, hogy többször eljuthatnának a Holdra meg vissza, és a hosszúszárnyú bálna, a kérgesteknős, a mongol farkas vagy a sarki nyúl sem ijed meg a távolságtól. De melyik állat képes megtenni 13 560 kilométert 11 nap alatt?
A magyar virológusok két másik kollégájukkal együtt nemrég három hetet töltöttek a dél-ázsiai országban, ahol csúcstechnológiás módszerekkel városi denevérekben kutatták a világ egyik legveszélyesebb kórokozóját, kóborkutyákból mutattak ki vírusokat és helyi szakembereket oktattak, hogy jobban fel tudjanak lépni a járványok ellen.
Az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa az invazív szúnyogfajták, köztük a tigrisszúnyog által is terjesztett betegség, a kutyaszívférgesség terjedését vizsgálja a nagyközönség bevonásával. Te is segíthetsz!
A denevérek a kommunikációhoz, a death metal-énekesek a színpadi hörgéshez használják az úgynevezett hamis hangszálakat.
Most figyelték meg először, hogy egy emlős Bates-féle mimikrihez folyamodik. A stratégia a jelek szerint beválik, a baglyokat legalábbis összezavarja.
A Moszkva melletti Borok falu határában meggyűrűzött fiatal nőstény a 2486 kilométerre dél-nyugatra található franciaországi Lully településről került elő.
A Georgetowni Egyetem tudósai szerint az állatok élőhelyei a globális felmelegedés miatt aránytalanul összecsúsznak az emberi élőhelyekkel, ami nagy mértékben kedvez annak, hogy a különféle emlősfajok vírusai keveredjenek, és átugorjanak az emberre.
Előrejelezhetné a koronavírushoz hasonló kórokozók emberi populációkban való megjelenését, ha az emberiség rendesen feltérképezte volna a denevérfajokat. Egy nemzetközi kutatócsoport szerint azonban több tucat felfedezetlen faj hordoz embereket is megbetegíteni képes vírusokat.
Egy frissen megjelent preprint tanulmány szerint meglepően sokan fertőződnek meg denevérektől származó koronavírusokkal, de csak ritkán lesz nagyobb baj belőle. Az elmúlt húsz évben csak a SARS-CoV és a COVID-19 hívta fel magára a figyelmet, de könnyen lehet, hogy ez csak a jéghegy csúcsa.
A Berlini Természettudományi Múzeum kutatói rájöttek, hogy a Közép-Amerikában honos Saccopteryx bilineata kölykei az embergyerekekhez hasonlóan ismételgetnek bizonyos szótagszerűségeket, ezzel pedig nem a szüleik figyelmét akarják felkelteni, hanem játszva gyakorolják azt az éneket, amellyel később kijelölik a területüket.
A gene drive technológiával évek óta kísérleteznek a maláriát terjesztő szúnyogoknál és a Lyme-kórral fertőzött egereknél; most kipróbálnák, működhet-e patkósorrú denevéreken. Bár a megvalósításnak komoly korlátai vannak, ha a módszer beválna, a koronavírusokat már maguk a denevérek elpusztítanák, és így esélytelen lenne, hogy átterjedjenek az emberre.
Hányszor fejlődött ki a repülés az állati evolúció során? Melyik állat képes a szárnya elvesztése után is életben maradni? És vajon fogunk-e tudni mi, emberek valaha repülni? A Qubit új podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.