A kávé olyan élvezeti cikk, amiben mindig lehet újdonságot találni: a hétköznapi halandók valószínűleg soha nem fogják megkóstolni az cibetmacska- vagy elefántürülékbből származó főzeteket, ahogy a denevérhányásos ínyencséget sem, de vannak, akik komoly összegeket adnak ki értük. Hogy jutottunk idáig?
Egy thaiföldi, szingapúri, kínai, ausztrál és amerikai kutatókból álló csoport Thaiföld déli részén vizsgálta az emlősöket, ekkor izoláltak egy, a kínai denevéreket fertőző vírussal rokon kórokozót.
A nem megfelelő ütemezés miatt okoz évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémákat egy sor építési munkálat. Sokan azt sem tudják, hogy a fecskéket és denevéreket érintő épületmunkákat kötelező engedélyeztetni a természetvédelmi hatósággal.
Az új koronavírushoz hasonló kórokozókat találtak egy japán patkósdenevérből vett mintában és egy kambodzsai denevérfaj guanójában, ez az első eset, hogy Kínán kívül történt hasonló felfedezés. A WHO tovább kutatja a vírus eredetét, a mostani felfedezések alapján kiderülhet, hogy terjedt denevérről emberre a betegség.
A denevérészlelések száma 2,5-szeresére nőtt a tavalyi évhez képest, de a mókusok, őzek és sünök is visszavették a területeiket az emberektől, miután lezárták az országot.
Biológusok szerint sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a fertőző állatok beoltására, hogy megelőzhetők legyenek az emberre terjedő betegségek okozta járványok. A vadon élő állatok védelmezésére kitalált módszereket fejlesztették tovább úgy, hogy azokkal állati és emberi populációk is védhetők legyenek.
Egy új kínai kutatás szerint könnyen lehet, hogy többé nem kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy denevértől vagy tobzoskától származik-e az új koronavírus, mert valószínű, hogy az a kettő genetikai rekombinációjával jött létre.
A SARS-CoV-2 névre keresztelt, lassan tényleg az egész világra kiterjedő járványt okozó koronavírus eredetét még mindig homály fedi.
Rossz idők járnak a mosómedve, a mókus- és a leopárdhús kedvelőire.
A gyümölcsevő, nagyobb kolóniában élő repülőkutyák hím egyedei megosztják az élelmet a nőstényekkel párosodási lehetőségért cserébe.
A denevérszerű szárnyakkal felszerelt Ambopteryx igazolhatja, hogy egymástól függetlenül kétszer alakult ki a repülés képessége a dinoszauruszokban.
Arisztotelész szerint az emberi értelem úgy viszonyul a legnyilvánvalóbb dolgokhoz, mint a denevér szemei a fényhez. De mit gondoltak erről a muszlim misztikusok, Aphrodisziaszi Alexandrosz és Aquinói Szent Tamás, és mit mond a modern biológia?