Darázsként zümmög a denevér, ha veszélyben érzi magát
Most figyelték meg először, hogy egy emlős Bates-féle mimikrihez folyamodik. A stratégia a jelek szerint beválik, a baglyokat legalábbis összezavarja.
denevér
Világrekordot döntött az Oroszországból a francia Alpokig repülő durvavitorlájú törpedenevér
A Moszkva melletti Borok falu határában meggyűrűzött fiatal nőstény a 2486 kilométerre dél-nyugatra található franciaországi Lully településről került elő.
A klímaváltozással egyre több kórokozó kerül állatról emberre, jöhet az újabb járvány
A Georgetowni Egyetem tudósai szerint az állatok élőhelyei a globális felmelegedés miatt aránytalanul összecsúsznak az emberi élőhelyekkel, ami nagy mértékben kedvez annak, hogy a különféle emlősfajok vírusai keveredjenek, és átugorjanak az emberre.
A covidjárvány zéró pontját azért is nehéz azonosítani, mert több tucatnyi denevérfajt hittek eddig egyetlen fajnak
Előrejelezhetné a koronavírushoz hasonló kórokozók emberi populációkban való megjelenését, ha az emberiség rendesen feltérképezte volna a denevérfajokat. Egy nemzetközi kutatócsoport szerint azonban több tucat felfedezetlen faj hordoz embereket is megbetegíteni képes vírusokat.
Évente százezrek fertőződnek meg SARS-vírussal, mégis ritkán lesz belőle világjárvány
Egy frissen megjelent preprint tanulmány szerint meglepően sokan fertőződnek meg denevérektől származó koronavírusokkal, de csak ritkán lesz nagyobb baj belőle. Az elmúlt húsz évben csak a SARS-CoV és a COVID-19 hívta fel magára a figyelmet, de könnyen lehet, hogy ez csak a jéghegy csúcsa.
A kétcsíkos szabadfarkú-denevérek kölykei ugyanúgy gügyögnek, mint a kisbabák
A Berlini Természettudományi Múzeum kutatói rájöttek, hogy a Közép-Amerikában honos Saccopteryx bilineata kölykei az embergyerekekhez hasonlóan ismételgetnek bizonyos szótagszerűségeket, ezzel pedig nem a szüleik figyelmét akarják felkelteni, hanem játszva gyakorolják azt az éneket, amellyel később kijelölik a területüket.
Drasztikus módszerrel írnák át a denevérek genomját, hogy ne legyenek többé koronavírus-járványok
A gene drive technológiával évek óta kísérleteznek a maláriát terjesztő szúnyogoknál és a Lyme-kórral fertőzött egereknél; most kipróbálnák, működhet-e patkósorrú denevéreken. Bár a megvalósításnak komoly korlátai vannak, ha a módszer beválna, a koronavírusokat már maguk a denevérek elpusztítanák, és így esélytelen lenne, hogy átterjedjenek az emberre.
Miért nem tud az ember repülni?
Hányszor fejlődött ki a repülés az állati evolúció során? Melyik állat képes a szárnya elvesztése után is életben maradni? És vajon fogunk-e tudni mi, emberek valaha repülni? A Qubit új podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
A kávé kalandos útja az etióp magasföldtől a cibetmacska végbeléig
A kávé olyan élvezeti cikk, amiben mindig lehet újdonságot találni: a hétköznapi halandók valószínűleg soha nem fogják megkóstolni az cibetmacska- vagy elefántürülékbből származó főzeteket, ahogy a denevérhányásos ínyencséget sem, de vannak, akik komoly összegeket adnak ki értük. Hogy jutottunk idáig?
A COVID-19 betegséget kiváltó koronavírusok közeli rokonai szinte mindenütt jelen lehetnek a denevérekben Délkelet-Ázsiában
Egy thaiföldi, szingapúri, kínai, ausztrál és amerikai kutatókból álló csoport Thaiföld déli részén vizsgálta az emlősöket, ekkor izoláltak egy, a kínai denevéreket fertőző vírussal rokon kórokozót.
Mit tehetnek az építkezők, hogy ne ismétlődjön meg a miskolci denevérmészárlás?
A nem megfelelő ütemezés miatt okoz évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémákat egy sor építési munkálat. Sokan azt sem tudják, hogy a fecskéket és denevéreket érintő épületmunkákat kötelező engedélyeztetni a természetvédelmi hatósággal.
A SARS-CoV-2-höz hasonló vírusra bukkantak Japánban és Kambodzsában
Az új koronavírushoz hasonló kórokozókat találtak egy japán patkósdenevérből vett mintában és egy kambodzsai denevérfaj guanójában, ez az első eset, hogy Kínán kívül történt hasonló felfedezés. A WHO tovább kutatja a vírus eredetét, a mostani felfedezések alapján kiderülhet, hogy terjedt denevérről emberre a betegség.
A denevérek, a pillangók és a méhek a legnagyobb nyertesei a brit karanténidőszaknak
A denevérészlelések száma 2,5-szeresére nőtt a tavalyi évhez képest, de a mókusok, őzek és sünök is visszavették a területeiket az emberektől, miután lezárták az országot.
Az állatok beoltásával előznék meg az újabb zoonotikus járványokat
Biológusok szerint sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a fertőző állatok beoltására, hogy megelőzhetők legyenek az emberre terjedő betegségek okozta járványok. A vadon élő állatok védelmezésére kitalált módszereket fejlesztették tovább úgy, hogy azokkal állati és emberi populációk is védhetők legyenek.
Két különböző vírus egyesülésével is létrejöhetett az új koronavírus
Egy új kínai kutatás szerint könnyen lehet, hogy többé nem kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy denevértől vagy tobzoskától származik-e az új koronavírus, mert valószínű, hogy az a kettő genetikai rekombinációjával jött létre.
Tobzoskától, denevértől, sőt mind a kettőtől is származhat a rettegett koronavírus
A SARS-CoV-2 névre keresztelt, lassan tényleg az egész világra kiterjedő járványt okozó koronavírus eredetét még mindig homály fedi.
Megtorpant a vadhúsüzlet a koronavírus miatt
Rossz idők járnak a mosómedve, a mókus- és a leopárdhús kedvelőire.
Prostituálódnak a nílusi repülőkutyák
A gyümölcsevő, nagyobb kolóniában élő repülőkutyák hím egyedei megosztják az élelmet a nőstényekkel párosodási lehetőségért cserébe.
Egy új felfedezés újraírhatja a repülő dinoszauruszok kialakulásának történetét
A denevérszerű szárnyakkal felszerelt Ambopteryx igazolhatja, hogy egymástól függetlenül kétszer alakult ki a repülés képessége a dinoszauruszokban.
Hogyan lesz az emberi értelem denevértekintetűből sasszeművé?
Arisztotelész szerint az emberi értelem úgy viszonyul a legnyilvánvalóbb dolgokhoz, mint a denevér szemei a fényhez. De mit gondoltak erről a muszlim misztikusok, Aphrodisziaszi Alexandrosz és Aquinói Szent Tamás, és mit mond a modern biológia?