A gyógyszercégek olyan hatóanyagokat igyekeznek találni, amelyek egy adott betegségért felelős fehérjéhez hozzákötődve képesek megváltoztatni annak működését. Csakhogy több tízezer fehérje létezik, amelyek bonyolult hálózatban működnek. Ezen a ponton lépnek be a képbe az olyan cégek, mint a magyar Turbine.AI.
A Facebook anyavállalatának mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatói az eddigi módszereknél sokkal gyorsabb fehérjekutató algoritmust hoztak létre, amely egy csapásra 600 millió fehérje háromdimenziós szerkezetét fejtette meg.
Az új mélytanulási algoritmus forradalmasíthatja a terápiákhoz és nanotechnológiás szerkezetekhez szükséges fehérjék tervezését. A ProteinMPNN sokkal gyorsabb, mint a korábbi eszközök, és az általa tervezett molekulák többnyire a valóságban is működnek.
A szorongás és az alkoholizmus egyébként is összefügghet, de egy friss kutatás szerint az agy biokémiai folyamatai is ezt igazolják. Ez új irányt mutathat a probléma kezelésében.
Most először sikerült fehérjéket növeszteni RNS-molekulákkal. A folyamat a kutatók szerint az ősi Földön is lejátszódhatott, és ez alapozhatta meg a mai bonyolult fehérjeszintézis folyamatát.
A kevesebb fehérjét és több szénhidrátot tartalmazó étrend egészségügyi hasznát már egy ideje hangoztatják az orvoskutatók, de a diéta élethossznövelő hatását egyetlen hormon szabályozhatja – ezt találták most meg egerekben.
Hatvan éve keresik a meteoritokban a nukleinsavak, az RNS és az emberi örökítőanyag, a DNS alkotóelemeit, ám mindeddig csak hármat találtak az ötből. Most a maradék kettő is meglett.
A Google-féle DeepMind legújabb AI-modellje az aminosavak sorrendjéből egész pontosan megfejti a fehérjék háromdimenziós térszerkezetét. A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a gyógyszerkutatást: van olyan rákkutató cég, ahol az AlphaFold2 a korábbi egy hónapról néhány órára csökkentette a hatóanyag-jelölt fehérjék megtalálását.
Az élet keletkezésének tyúk-tojás problémája: mi volt előbb, az örökítőanyag vagy a fehérjék? Mit tanultunk a járványból? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Az amerikai Ruttgers Egyetem biokémiai és mikrobiológiai kutatócsoportja szerint a fémek megkötésével elektronátvitelre képes egyszerű aminosavak látták el a szükséges energiával az első önreprodukáló biológiai molekulákat.
Miközben a növényifehérje-alapú műhúsok már Magyarországon is egyre több helyen kaphatók, az ipar és a befektetők az állati sejtekből laborban növesztett húsok felé kacsintgatnak. A gyárak már felépültek, de a levágott állatok húsát kiváltó termékek árusítására két év elteltével sem kaptak hatósági engedélyt – pedig már csak a klímaváltozás miatt is érdemes lenne sietni a váltással.
A Max Planck Intézet régészei által vezetett nemzetközi kutatócsoport bronzkori emberek fogköveit elemezte. Kiderült, hogy a nomád pásztorok eurázsiai elterjedésében kulcsszerepet tölthetett be a tej és a tejtermékek domesztikációt is feltételező fogyasztása.
A rovar az evolúció leghatékonyabb fehérjetermelő gépezete, mégsem fogyasztjuk. Az EU-ban idén legalizálták a lisztkukacevést, és a fenntartható iparág nagy jövő előtt áll. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a rovaripar máris korrumpálódott, mások azt firtatják, mennyire fáj mindez az évi egybillió felhizlalt és vágóhídra küldött rovarnak.
Megkóstoltuk a fehérjedús csodát, amit nemrég nyilvánítottak emberi fogyasztásra alkalmasnak az Európai Unióban, és legnagyobb meglepetésünkre nem hánytuk végig a konyhát. A szárított lisztkukac állaga kiváló, íze rendben van, és a lárvalisztből is lehet ehető ételt készíteni. Tizennyolcas karika, felkavaró felvételek!
A GKN1 fehérje blokkolása varázslatos hatással volt a laboregerekre egy amerikai kutatásban: hiába ettek többet, nem híztak, nem nőtt a testzsírjuk, és nem indultak el kóros folyamatok a szervezetükben.
Nagy a valószínűsége, hogy a koronavírus átjuthat a vér-agy gáton. A fertőzéssel járó citokinvihar túlhajtja az immunrendszert, elködösíti a tudatot, fáradtabbá tesz, és rontja a kognitív képességeket.
A fehérjék 3D alakzatainak aminosav-szekvenciákból való hajszálpontos előrejelzésével a DeepMind szoftvere átalakítja mindazt, amit a biológiáról eddig tudtunk; évekkel felgyorsítja a sejtek működésének megértését, a fehérjetervezést, a gyógyszerkutatást és a hulladékot lebontó enzimek tervezését.
A Washingtoni Egyetem Fehérjetervező Intézete január óta több mint kétmillió tüskefehérjéhez kapcsolódó fehérjejelöltet tervezett. Ezekből algoritmusok és kutatók munkájával hét ígéretes minifehérjét szűrtek ki, amelyek alkalmasak lehetnek a koronavírus elleni védekezésre.
A még nem ellenőrzött tanulmányban az Egyesült Államokban, Kínában, Spanyolországban, Brazíliában, Ausztráliában, Finnországban, Indiában, Olaszországban, Nepálban, Dél-Koreában és Svédországban izolált vírusok genomjait elemezték, összehasonlítva őket a két évtizede járványt okozó ázsiai SARS-CoV genomszekvenciáival.
A megölt és rituálisan eltemetett vaskori férfi maradványaiban újszerű technológiával azonosították azokat a fehérjéket, amelyek döntő szerepet játszottak az agy konzerválódásában.
Miért kell az embernek húst ennie? Kell egyáltalán, vagy kihúzhatja tökön és répán? Az év végi húsdömpingre való tekintettel bemutatjuk a tudomány válaszait.
Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy pontosan meg tudjuk jósolni a fehérjék szerkezetét, ami forradalmasíthatja a biokémiát, és közelebb vihet súlyos betegségek gyógyításához is.
Dietetikusok szerint a növényi alapú termékek legfeljebb lelkiismereti, esetleg klímavédelmi szempontból egészségesebbek, mint a valódi hamburgerekben található hús.
A titokzatos fehérje, a HSF1 szerepet játszik az öregedésben és neurodegeneratív betegségek kialakulásában is, derült ki Barna János genetikus kutató előadásából a márciusi Budapest Science Meetupon.
A Beyond Meat lehet a Burger Kingben is forgalmazott Impossible nevű növényi hús legerősebb kihívója, de ez a cég nem hamburgerrel, hanem tacóval támad. Bár rétegműfajnak tűnik, a növényi fehérjék világában komoly verseny folyik, a McDonald's még hezitál.
Az amerikai Frances Arnold személyében megvan a kémiai Nobel-történet ötödik női kitüntetettje, és egy amerikai-brit biokémikus párost is díjazott a Svéd Királyi Akadémia. Mindhárman fehérjekutatással foglalkoznak.
Nemrég derült ki, hogy a szinapszisok működését nemcsak a genetika, hanem a gondolatok és az emlékezet is befolyásolja. Hogy ez miként történik, azt kutathatja Nusser Zoltán, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének munkatársa.