Vérből mutatják ki, hogy az ember mekkora eséllyel halhat meg a következő tíz évben
A teszt még kezdeti fázisban van, de már most hatékonyabb, mint az eddigi kockázatfelmérő vizsgálatok.
A teszt még kezdeti fázisban van, de már most hatékonyabb, mint az eddigi kockázatfelmérő vizsgálatok.
A kutatók egy rejtett molekuláris stabilizátorra bukkantak abban a fehérjében, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a herpeszvírusok sejteket fertőzhessenek. Ennek elrontása új antivirális terápiáknak ágyazhat meg.
A fehérjék az agyi folyamatoktól a PET-palackok lebontásáig sok mindent befolyásolnak, de szerkezetük bonyolult, ami a gyógyszerek fejlesztésében is akadályt jelent. Erről is beszélt a 12. Qubit Live-on Gáspári Zoltán bioinformatikus – az előadás podcast és videó formájában is elérhető.
Az EU tudományos tanácsadó testületének friss jelentése szerint nem kell teljesen lemondani a húsevésről, de sokkal kevesebbet kell fogyasztani belőle. A fehérjét viszont pótolni kell valamivel – erre vázoltak fel alternatívákat.
Két kutatás az ősi fehérjékkel kihalt orrszarvúfélék és ormányosok evolúcióját vizsgálta. A dinoszauruszok lehetnek a következők?
Világszerte több millióan küzdenek elhúzódó tünetekkel covidos megbetegedésük után. Dénes Ádám agykutató és kollégái öt évnyi kutatómunkával tárták fel a COVID-19 által okozott gyulladás és idegrendszeri károsodás hátterét.
Megtalálták az első olyan, a beszédhez kötődő variánst, amely a modern emberben megtalálható, de a neandervölgyi és gyenyiszovai rokonainkból még hiányzott.
A fehérjék szintjének követésével meghatározható az agy életkora a tényleges életkorhoz képest.
Az ELTE-BME lágymányosi campusa adott otthont a HiFeszt pályaorientációs rendezvénynek, amin közel 5000 középiskolás vett részt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy reflektál-e a rendezvény az AI-korszak eljövetelére.
Egy tudományos kísérlet kedvéért vettek rá vérszopó denevéreket a mutatványra. A kutatók arra voltak kíváncsiak, miből nyernek energiát.
David Baker új fehérjék tervezéséért kapta a díjat, a Google DeepMind kutatói, Demis Hassabis és John Jumper pedig a fehérjék háromdimenziós szerkezetét meghatározó AlphaFold2 mesterséges intelligencia kifejlesztéséért.
Molekuláris biológiai vizsgálatokkal igazolták, hogy a múmiák arcára és nyakára kent rejtélyes fehér anyag valójában kefir.
Az amerikai kémikusok által azonosított atomi szintű interakció stabilizálja a kollagén fehérje peptidkötéseit, és ezzel megmagyarázza, hogyan maradhattak fenn máig 68-195 millió éves dinoszauruszok makromolekulái.
A kutatók által kifejlesztett gépi tanulási algoritmus nyolc fehérje vérplazmából meghatározható koncentrációja alapján nagy pontossággal megmondja, hogy a REM alvási rendellenességgel élők közül kiknél alakulhatnak ki később motoros tünetek.
Emiatt nem érdemes felhagyni a kullancsok elleni védekezéssel, de a kutatók reményei szerint a verejtékmirigyek által kiválasztott fehérje működésének megértése új kezelésekhez vezethet.