A polipok bámulatos színváltása költséges mutatvány
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Ismert, hogy a fejlábúak vagy lábasfejűek (Cephalopoda) rendszertani osztályához tartozó nyolclábú polipok (Octopodiformes) rendkívüli kognitív képességeik mellett egyedülálló álcázási technikákkal is rendelkeznek.
Az amerikai Walla Walla Egyetem biológusai arra voltak kíváncsiak, hogy az utóbbi mekkora energiabefektetést igényel a bizonyítottan kivételesen intelligens puhatestűektől – írja a Science. A kutatók a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban november 19-én megjelent tanulmányukban ismertetik az Észak-Amerika nyugati partvidékének sekély vizeiben gyakori Octopus rubescens egyedein végzett vizsgálataik eredményeit.
A kutatók az állatok kültakarójából vett, a bámulatos sebességű és skálájú színváltást lehetővé tevő kromatofora sejtmintákat tettek ki fényingereknek, miközben egy saját fejlesztésű respirométerrel mérték, hogy a szövetek mennyi oxigént használnak fel a folyamathoz adott időtartam alatt. Ebből aztán azt is kiszámították, hogy mekkora energiabefektetésre van szükség ahhoz, hogy egy polip teljes testfelületét álcázhassa magát.
Kiderült, hogy egy 100 grammos példány óránként 219 mikromol oxigént használ fel a teljes átalakításhoz, ami szinte megegyezik a nyugalmi 237 mikromol/óra értékkel. Magyarán, az egyszeri életmentő színváltás megközelítőleg annyi energiát igényel, mint a polip összes biológiai funkciójának fenntartása nyugalmi állapotban egy óra alatt.
A színváltó álcázás jelentős evolúciós költsége magyarázatot adhat arra, hogy a polipfajok túlnyomó többsége miért tölt annyi időt sziklaüregekben vagy a tengerfenék üledékrétege alatt, és miért van a mélytengeri fajoknak a sekély vízieknél jóval fejletlenebb kromatofora-rendszerük – vélik a kutatók.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A tintahal agyfejlődése megdöbbentően emberi
Az észak-amerikai kalmár embrionális vizsgálatán alapuló felfedezésükről a Current Biology folyóiratban megjelent tanulmányukban számoltak be a Harvard kutatói.
Sokkal jobban hasonlít egymásra a polip és az ember agya, mint gondolnánk
A fejlábúak azért lehetnek olyan okosak, mert az agyukban az emberekéhez hasonló mikroRNS-ek találhatók.
Az emberekhez hasonlóan a polipok agyában is vannak ugráló gének a kognitív képességekért felelős területen
A puhatestűek agyában a tanulásért és a kognitív funkciókért felelős területeken azonosítottak ilyen transzponzonokat nápolyi kutatók, az eredmények pedig arra utalnak, hogy más állatok agyában is lehet szerepe az ugráló géneknek.