Megoldódott a Galápagos-szigeteki parányi kék polipok évtizedes taxonómiai rejtélye
A meghatározás azért tartott ennyi ideig, mert a mindössze egyetlen példányt sikerült épségben felszínre hozni.
A meghatározás azért tartott ennyi ideig, mert a mindössze egyetlen példányt sikerült épségben felszínre hozni.
Az emberen kívül eddig csak egyes emlősöknél figyelték meg, hogy működik rajtuk a hamis kéz-illúzió, most ugyanezt sikerült megfigyelni egy éjszakai polipfaj esetében is.
A kékgyűrűs polipok akár több mint egy órán át tartó párzási szeánsza bénító mérgezéssel kezdődik, hogy a hímeket ne falják fel egyből az akár ötször nagyobbra növő nőstények.
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány az elsők között írja le a polipok végtagjainak neuroanatómiáját, ami a robotok fejlesztésében is követendő minta lehet.
A kültakaró egyszeri életmentő átalakítása ugyanakkora energiát igényel, mint az összes többi biológiai funkció fenntartása együttvéve.
Korábban úgy gondolták, hogy a polip magányosan szerzi meg a zsákmányát, most azonban több mint száz órányi videofelvétel igazolja, hogy hajlandó összefogni a környék halaival a siker érdekében.
Amikor 120 ezer éve utoljára ennyire meleg volt a Földön, összeomlott a nyugat-antarktiszi jégtakaró. Mindez a déli kontinens körül élő polipok genetikai vizsgálatából derült ki.
A kedvesen csak Dumbo-polipnak becézett élőlény 3-4 ezer méter mélyen él, ahol energiatakarékosan úszkál csápjai és uszonyai segítségével a viszonylag szűkösen rendelkezésre álló táplálék felé.
A Kronprins Haakon kutatóhajó távirányítású tengeralattjárója 3500 méteres mélységben készített felvételeket az állatról.
Miközben számos rákellenes kezelés mellékhatása a gyulladás, a poliptintában található ozopromid még csökkenti is a sejtek körüli gyulladásos fehérjék termelődését.
Legalábbis erre következtetnek azok az amerikai kutatók, akik egy hónapon át laboratóriumi körülmények között rögzítették egy ritka Octopus insularis akváriumi életének minden pillanatát.
Az észak-amerikai kalmár embrionális vizsgálatán alapuló felfedezésükről a Current Biology folyóiratban megjelent tanulmányukban számoltak be a Harvard kutatói.
A fejlábúak azért lehetnek olyan okosak, mert az agyukban az emberekéhez hasonló mikroRNS-ek találhatók.
A narancssárga jószág a Callistoctopus xiaohongxu nevet kapta. A faj nagyon hasonlít több olyan fajra is, amit előszeretettel fogyasztanak Kínában, az új polipot egy halpiacon fedezték fel.
A puhatestűek agyában a tanulásért és a kognitív funkciókért felelős területeken azonosítottak ilyen transzponzonokat nápolyi kutatók, az eredmények pedig arra utalnak, hogy más állatok agyában is lehet szerepe az ugráló géneknek.