A kékgyűrűs polipok akár több mint egy órán át tartó párzási szeánsza bénító mérgezéssel kezdődik, hogy a hímeket ne falják fel egyből az akár ötször nagyobbra növő nőstények.
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány az elsők között írja le a polipok végtagjainak neuroanatómiáját, ami a robotok fejlesztésében is követendő minta lehet.
A kültakaró egyszeri életmentő átalakítása ugyanakkora energiát igényel, mint az összes többi biológiai funkció fenntartása együttvéve.
Korábban úgy gondolták, hogy a polip magányosan szerzi meg a zsákmányát, most azonban több mint száz órányi videofelvétel igazolja, hogy hajlandó összefogni a környék halaival a siker érdekében.
Amikor 120 ezer éve utoljára ennyire meleg volt a Földön, összeomlott a nyugat-antarktiszi jégtakaró. Mindez a déli kontinens körül élő polipok genetikai vizsgálatából derült ki.
A kedvesen csak Dumbo-polipnak becézett élőlény 3-4 ezer méter mélyen él, ahol energiatakarékosan úszkál csápjai és uszonyai segítségével a viszonylag szűkösen rendelkezésre álló táplálék felé.
A Kronprins Haakon kutatóhajó távirányítású tengeralattjárója 3500 méteres mélységben készített felvételeket az állatról.
Miközben számos rákellenes kezelés mellékhatása a gyulladás, a poliptintában található ozopromid még csökkenti is a sejtek körüli gyulladásos fehérjék termelődését.
Legalábbis erre következtetnek azok az amerikai kutatók, akik egy hónapon át laboratóriumi körülmények között rögzítették egy ritka Octopus insularis akváriumi életének minden pillanatát.
Az észak-amerikai kalmár embrionális vizsgálatán alapuló felfedezésükről a Current Biology folyóiratban megjelent tanulmányukban számoltak be a Harvard kutatói.
A fejlábúak azért lehetnek olyan okosak, mert az agyukban az emberekéhez hasonló mikroRNS-ek találhatók.
A narancssárga jószág a Callistoctopus xiaohongxu nevet kapta. A faj nagyon hasonlít több olyan fajra is, amit előszeretettel fogyasztanak Kínában, az új polipot egy halpiacon fedezték fel.
A puhatestűek agyában a tanulásért és a kognitív funkciókért felelős területeken azonosítottak ilyen transzponzonokat nápolyi kutatók, az eredmények pedig arra utalnak, hogy más állatok agyában is lehet szerepe az ugráló géneknek.
Az emberi agyalapi mirigyhez hasonló szerv termelheti azokat a hormonokat, amelyek elindítják a polipok önmegsemmisítő programját.
A fejlábúakról és a tízlábú rákok rendjéről egy szakértői akciócsoport állapította meg, hogy bonyolult központi idegrendszerrel rendelkeznek, ami lehetővé teszi az érzéseket, vagyis képesek „fájdalmat, élvezetet, éhséget, szomjat, melegséget, örömöt, kényelmet és izgalmat” érezni.