A tintahal agyfejlődése megdöbbentően emberi
Úgy tűnik, hogy a komplex agyfejlődés tervrajza az 500 millió éves eltérő evolúció ellenére is ugyanaz maradt – állítja a Live Science-ben hétfőn ismertetett új kutatást összefoglaló tanulmány.
A Harvard Egyetem molekuláris biológusai szerint annak ellenére, hogy evolúciójuk 500 millió éve elvált a gerincesekétől, a fejlábúak idegrendszeri fejlődése megdöbbentően hasonlít az emberére.
Az észak-amerikai kalmár (Doryteuthis pealeii) embrionális vizsgálatán alapuló felfedezésről a Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmányukban számoltak be a kutatók.
A fejlábúak intelligenciája régóta lenyűgözi a biológusokat. A legtöbb gerinctelen állattól eltérően ezek a fajok figyelemre méltó memóriával rendelkeznek, eszközöket használnak használnak problémamegoldásra, kiválóan álcázzák magukat, széles érzelmi skálán reagálnak a környezetük történéseire, és feltehetően álmodnak is. A Qubiten nemrégiben számoltunk be arról, hogy az ember és a polip agyában is bonyolult idegsejthálózatok alakulhatnak ki az úgynevezett mikroRNS-eknek (vagy miRNS) köszönhetően. Ezek az apró, nem kódoló molekulák a gének kifejeződésének szabályozásáért felelősek, megjelenésük pedig hozzájárul ahhoz, hogy összetett idegi működések is megvalósulhassanak az agyban.
Az új tanulmány nem kevesebbet állít, minthogy a fejlett intelligencia képletének kulcselemei – legalábbis a Földön – egyazon evolúciós mechanizmus mentén alakulnak ki. A Kristen Koenig, a Harvard Egyetem molekuláris biológusa által vezetett kutatásban tintahalembriók agyfejlődését vizsgálták.
A kutatók fluoreszcens festékkel megjelölt neurális progenitor őssejteket jelöltek meg, majd mikroszkópfelvételekkel követték fejlődésüket az állatok retinájában. Kiderült, hogy a tintahalak őssejtjei szinte ugyanolyan sűrű és összetett szöveti struktúrát hoztak létre, mint amilyeneket eddig csak a gerincesek idegrendszerében figyeltek meg. A kutatók szerint e struktúra magjának mérete, szerveződése és fejlődése figyelemre méltóan hasonlít a gerincesek ugyanilyen állományaihoz.
A kutatócsoport a továbbiakban azt szeretné megvizsgálni, hogy az észak-amerikai kalmárokban a szövetek növekedése során hogyan és mikor alakulnak ki a különböző sejttípusok, és ezt a folyamatot kívánják összehasonlítani a gerincesek embrióiban megfigyeltekkel.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
