A MOME új struktúrát vezet be, negyvenkét év után bezárja az egyetem Elméleti Intézetét is
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) az év elejétől szervezeti átalakításokat léptetett életbe. Ennek pontos részleteiről hivatalos közleményt nem adtak ki, csupán a tavaly megkezdett „Jövő Egyeteme" projektről találni információkat az egyetem weboldalán. Azonban a MOME Elméleti Intézetének eddigi vezetője, Horányi Attila művészettörténész a Facebook-on, január 1-én közzétett posztjából kiolvasható néhány részlet az átalakításokról.
Az Elméleti Intézetet négy évig vezető Horányi posztjában búcsúzik az intézetvezetéstől és magától az intézettől is. Foglalkozik a design és az elmélet kapcsolatával, azzal, hogy miként jelentek meg új tudások a design-képzésben, megemlékezik mások mellett az intézetet alapító Gergely Istvánról (aki 1982-től még a Magyar Iparművészeti Főiskola rektora volt), valamint az intézetet és az egyetemet az elmúlt évtizedekben vezető szakemberekről. Ebben a szövegben írja, hogy „a Jövő Egyetemének nevezett szervezeti átalakulás következtében, 2024. december 31-én, megszűnt az Elméleti Intézet. Oktatói javarészt egy tudásközpontba tartoznak majd, ám az elkerülhetetlenül híján lesz az oktatás és a kutatás olyan integrált egységének, amely a humboldti egyetem-eszmény alapja." Egyben szomorúságának ad hangot, hogy ami 42 évvel ezelőtt, édesapja, Horányi Özséb villamosmérnök, kommunikációkutató, tudományszervező közreműködésével kezdődött, az most vele ér véget.
Kérdéseket küldtünk a csütörtöki napon a MOME sajtóosztályának is, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak. Az egyetem honlapjáról azonban részben összerakható, milyen változások léptek életbe január 1-től. Eszerint a Jövő Egyeteme projekt keretében három iskolába szervezik az egyetem eddigi intézeti struktúráját. A Klasszikus Tanulmányok Iskolája a BA-képzéseket jelenti, olyan „szakmai alapozó képzés, amely egyetemi szinten készíti fel a hallgatókat a kreatívipar szakmáira, a karrierkezdésre, piacra lépésre és a folytonos tanulásra". A Jövőtanulmányok Iskolája (Future School) az MA és a doktori képzéseket jelenti, a honlap definíciója szerint „interdiszciplináris innovációs iskola, amely a jövő komplex kihívásaival foglalkozik, ezekre készíti fel a mesterszakos hallgatókat, doktoranduszokat és a kutatókat". Az Új Tudás Iskolája (Professional School) nevű szervezeti egység pedig „specializált szakmai ismereteket biztosít egy rugalmas, rövid idejű, egyénre szabható képzési rendszerben, amely a változó piaci igényekre reagál". A MOME honlapja azt írja, 2024 őszén dolgozta ki az egyetem a jogi és szabályozási kereteket, amelyek alapján 2025 januárjától átalakul az intézmény szervezeti struktúrája, és az új képzési modell szeptemberben indulhat el.
Hét tudásközpont jön létre az egyetemen, ezek vezetésére tavaly novemberben kívülről és belülről is lehetett pályázni, (bár a kiírás alapján úgy tűnik, a pályázóknak összesen 12 napjuk volt erre), és úgy tudjuk, az adott vezetők jelölik majd ki a tudásközpontok tényleges szakmai határait, és azokat utólag töltik majd fel oktatókkal.
A MOME-honlap interjút közöl az új rektorral, Koós Pállal is, aki az egyetemet 2014 és 2024 között vezető, a modellváltást is végigcsináló Fülöp József után, tavaly augusztus óta tölti be a pozíciót. Az interjúban így fogalmaz az átalakítások céljáról: „a MOME az elmúlt években is hatalmas fejlődésen ment keresztül, de ez a folyamat az elkövetkező négy évben lesz a legintenzívebb. A cél az, hogy 2030-ra a MOME legyen Közép-Európa vezető kreatívipari és innovációs műhelye.”
Horányi posztjában azt írja, hogy az Elméleti Intézet jogutód nélkül szűnik meg, de az egyetem „egyetlen oktatótól és oktatás-kutatást támogató munkatárstól sem válik meg , az intézet oktatói „egy tudásközpontba" kerülnek. A posztot két nap alatt sokan osztották meg, ezért Horányi egy csütörtöki kommentben további gondolatokat írt le a változásokkal kapcsolatban. Itt azt írja az intézeti rendszer megszűnéséről, hogy „ezáltal a szakok működtetéséhez szükséges közös gondolkodás helye, kerete megszűnik." Hozzáteszi: „kívülről úgy tűnhet, hogy az iskola viszonylag hosszú tervezést követően, közös megegyezéssel, demokratikusan döntött úgy, hogy az intézeti rendszer helyett az iskola/tudásközpont rendszerre áll át. A helyzet ezzel szemben az, hogy az az időprés, amelynek az egyetem alá lett vetve, és az a megosztottság, amely eluralkodott benne, nem tette lehetővé, hogy valóban kiérlelten, az eltérő megközelítéseket alaposan végiggondolva és tanácskozva jussunk el a közös, demokratikus döntésekig." Kerestük Horányi Attilát is, aki a közösségi médiában általa közzétetteket nem kívánta kiegészíteni.
A MOME volt az első intézmény, amely átment úgynevezett egyetemi modellváltáson, 2020 augusztusa óta működik alapítványi formában.