Donald Trump háborút hirdetett a woke melegágyának tartott amerikai egyetemek ellen. A frontvonalban a Harvard áll, amelynek az elnök megtiltotta, hogy külföldi diákokat vegyen fel – ezt egy bírósági döntés ugyan felülírta, de új diákvízumokat egyelőre mégsem adhatnak ki a követségek. De milyen most magyar hallgatóként az USA-ban tanulni?
Besnyi Erika egyetemi beadandók javítása közben fogalmazta meg javaslatait, hogyan érdemes ChatGPT-t használni a diákjainak. Mert ahogy írja: „A csapból is az folyik, hogy az AI elveszi a munkádat. Tudod, mit? Elveszi, ha hagyod.”
További intézkedésig nem adnak ki időpontot diákvízumot kérelmezőknek az Egyesült Államok követségei és konzulátusai. A már elindult vízumkiadási folyamatokat még be lehet fejezni.
Ma már teljesen megszokottnak számít, hogy a diszgráfia, a diszkalkulia vagy az ADHD miatt a hallgatók különleges bánásmódot kérnek és kapnak a vizsgákon. A traumaérzékeny pedagógia mint mozgalom hasonló babérokra tör: célja, hogy a felsőoktatásban dolgozók felismerjék a trauma tüneteit, és a kurzusok tervezésében és vezetésében a traumatudatosság vezérelje őket.
Hol tart a magyar felsőoktatás átalakítása? Kováts Gergely négy éve vezeti az egyetemi modellváltást vizsgáló kutatócsoportot, amely többek között arra keresi a választ, hogy világszinten mennyire kirívó megoldás a magyar alapítványosítás, és hogy valóban kódolva van-e benne a politikai beavatkozások és a katasztrofális pénzügyi döntések lehetősége.
Az elmúlt több mint tíz évet tekintve az idén a legmagasabb a felsőoktatásba jelentkezők száma. Legtöbben az ELTE-re mennének, dobogós a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem.
Modellváltás vagy állami fenntartás? EU-s pénzek vagy a magyar kormány jóindulata? Sok múlhat azon, hogy ki lesz az ország legnagyobb egyetemének következő rektora, de a jelöltek nem nyilatkoznak, és a programjuk sem nyilvános. A Qubit megszerezte a három pályázatot.
Az ELTE-n 2062, a Corvinuson 800 férőhellyel csökken az államilag fizetett hallgatói keretszám. Van azonban néhány intézmény, ahol csodák csodájára több a hallgató: az egyik közülük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Január 1-től új szervezeti struktúrában működik a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. A Jövő Egyeteme projekt keretében többek között jogutód nélkül szűnik meg az Elméleti Intézet is.
Ingatlanozás az MTA-nál és az egykori MTV-nél. Súlyos, szürke horizontok és a „nehéz magyarság”. KEKVA és MNMKK. Meg nem épült óriás piramisok, lesöpört műemlékvédelmi szabályok, engedetlen kultúrahordozók és disztópia, amerre csak nézünk.
A felsőoktatásért felelős államtitkár helyett az a Ratatics Péter képviselheti a fenntartót a rektorválasztó ülésen, aki megüzente a szenátusnak, hogy a modellváltást szorgalmazó Charaf Hassant támogatja az egyetem konzisztóriuma – bár annak ilyen állásfoglalás nem tartozik a hatáskörébe.
Az MCC hiába magánoktatási intézmény, 2020 óta annyi közpénzt kapott ajándékba, amennyit az állam a teljes magyar felsőoktatásra költ. Hogy jutottunk el az európai egyetemalapítási hullámoktól az ultrajobboldali ideológiai kiképző központok aranykoráig?
A tanulmányok elvégzését és az egyetemen végzett diplomások arányát ugyanakkor nem befolyásolja a fű rekreációs célú legalizálása, állítja egy friss kutatás.
Alig van verseny a hazai egyetemek doktori iskoláiba jelentkezők között; egyetemi oktatók szerint szinte bárkit felvesznek, aki bizonyítani szeretne. A megalázóan alacsony ösztöndíjak mellett ennek is szerepe van abban, hogy a hallgatók jelentős részének végül nem sikerül fokozatot szerezni.
Az ELTE és a BME és a Zeneakadémia után azon az MKE-n is béremelést követelnek, amely 2018 óta változatlan költségkerettel működik.