Alig van verseny a hazai egyetemek doktori iskoláiba jelentkezők között; egyetemi oktatók szerint szinte bárkit felvesznek, aki bizonyítani szeretne. A megalázóan alacsony ösztöndíjak mellett ennek is szerepe van abban, hogy a hallgatók jelentős részének végül nem sikerül fokozatot szerezni.
Az ELTE és a BME és a Zeneakadémia után azon az MKE-n is béremelést követelnek, amely 2018 óta változatlan költségkerettel működik.
A Kari Tanács szerint a 2024-es költségvetés „nem teszi lehetővé még a jelenlegi, törvényben és egyetemi szabályokban rögzített, rendkívül alacsony bér kigazdálkodását sem”, és a helyzet már a „kollégák személyes gazdasági ellehetetlenülését jelenti”.
A Times Higher Education felsőoktatási szaklap kiadta a legnagyobb presztízsű egyetemek rangsorát, amelyen – Oxford ide, Harvard oda – egyre szembetűnőbb az ázsiai intézmények térhódítása.
A mérvadónak tekintett négy globális rangsorban a magyar egyetemek az utóbbi években meg sem közelítették az első százat: átlagosan az 600-800. helyen álltak. Hogy miért? Erről és a magyar középiskolai rangsorról is szó esett a CEU Határtalan Tudás sorozatának szerdai rendezvényén.
Bőkezűnek tűnhet az a 8 milliárd forintos HU-rizont program, amit a kormány kutatási együttműködésekre szán, de az alapítványi egyetemeken dolgozó tudósok szerint ez mind kevés, mivel a Horizont és az Erasmus+ korántsem csak pénzforrást jelentett a felsőoktatásban.
A jó promptolás ma még csak versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon, de holnap már elvárás lesz. Kecskeméten tavasztól 2 kredites ChatGPT-kurzus indul, az ELTE egyelőre az oktatóit tanítja AI-t tanítani.
Az ukrán felsőoktatásban állandósult a háború élménye: ha megszólal a légiriadó, akkor a laborkísérletet is félbe kell szakítani, és irány az óvóhely, míg az online oktatást áramkimaradások zavarják, így a hallgatók inkább gyertyafényben bújják a tankönyveket.
Ha már a hallgatók úgyis használják, az oktatók is elkezdik beépíteni a mesterséges intelligenciát a tantervbe. Van, akinek a Bard jobban bejön, és van, aki azt vizsgálja, büntethető-e, ha generálunk egy képet a graffitiző pápáról.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori pályázatát a kormány jelöltjére szabták, miközben pénzügyi nyomásgyakorlással próbálják átállítani az intézményt az alapítványi működésre – állítja az OHA.
A mérnöki és természettudományi szakokat elvégzők arányát tekintve az utolsók között vagyunk az EU-ban, és a pandémia alatt a közoktatásban is megnőtt a lemorzsolódás. Magyar kutatók vizsgálták, hogyan lehet javítani a helyzeten.
Derült égből villámcsapásként érte a magyar egyetemeket az Európai Unió Tanácsának döntése, ami felfüggeszti az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények részvételét a népszerű és sikeres Erasmus+ programban. Az intézkedés célpontja a basáskodó magyar állam, a járulékos áldozatok a külföldön tanulni vágyó diákok.
Bár külföldön az élelmes diákok már kacagva kapják az ötösöket a géppel íratott dolgozataikra, és akad elemző, aki szerint a mesterséges intelligencia a szemünk láttára öli meg a beadandó esszé műfaját, a magyar oktatók nem tartanak a ChatGPT-től és társaitól, sőt, a technológia szerintük még a hallgatók hasznára is válhat.
Az egyetemisták több mint fele enyhe vagy közepesen súlyos lelki problémával küzd, jelentős részük heti több mint 20 órát dolgozik az egyetem mellett és a megküzdéshez gyakorlatilag semmilyen rendszerszintű segítséget nem kapnak.
A két budapesti iskola több helyet rontott az előző évhez képest, de ez már az európai diákokat a korábbiakhoz képest hátrébb soroló Brexit hatásának is betudható.