A két budapesti iskola több helyet rontott az előző évhez képest, de ez már az európai diákokat a korábbiakhoz képest hátrébb soroló Brexit hatásának is betudható.
A MOME MAG Balatorium úttörő projekt, ami úgy ötvözi a különféle művészeti ágak módszertanát a társadalom- és természettudományok eredményeivel, hogy az oktatók és hallgatók közösen kidolgozott munkáit a gyakorlatban is lehessen használni.
Teljesen helytálló a magyar egyetemek idei ranglistás helyezése. Nekünk egyetlen reális mércénk van, a kelet-közép-európai egyetemek. Nemhogy az angolszász, de még a középmezőnyben lévő európai egyetemekkel sem érdemes összemérni a mieinket – mondja Fábri György, az ELTE felsőoktatás-kutatója.
A manapság nyomasztóan divatos kettős mítosz, miszerint a nők az egyetem elvégzése vagy a karriervágy miatt nem szülnek, alapvetően téves. Az Állami Számvevőszék nagy vihart kavart elemzése homokra épült, állítja Dupcsik Csaba szociológus, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója.
Évről évre diákok tízezreinek életpályáját dönti el, hogy felveszik-e őket a megcélzott egyetemi szakra. De vajon igazságos-e a felvételi rendszer? A felvételi pontszám akkor működik, ha megbízhatóan előre jelzi a későbbi egyetemi teljesítményt – két kutató most azt vizsgálta, mennyire működik ez a mérőszám Magyarországon.
A 25–34 éves magyarok fiatalok alig 33 százalékának van felsőfokú végzettsége, és ezzel csak Olaszországot és Romániát előzzük az Eurostat szerint – az uniós átlag 41,2 százalék. 2010-ben még 30,7 százalékon állt a mutató, de akkor nyolc EU-s államot előzött Magyarország.
A brexit után a megnövekedett tandíjak és adminisztratív akadályok miatt drámai mértékben zuhant a brit egyetemekre jelentkező magyar diákok száma, Hollandiában viszont annyian tanulnának, hogy lassan el sem férnek. De miért indul valaki itthonról nyugati egyetemre, és ha már elindul, hová?
Az Európai Egyetemek Szövetségének legutóbbi értékelése szerint a szervezeti szabadságot tekintve a magyar egyetemek 29 országból a 23. helyen állnak, hangzott el az Eötvös József Csoport szerdai vitaestjén, ahol Polónyi István oktatáskutató és Rónay Zoltán oktatásjogász beszélt a felsőoktatási autonómiáról és az akadémiai szabadságról.
A MATE Budai Campusának területén található arborétum egyedülálló értékeit oktatók és hallgatók generációinak folyamatos szakmai munkája teremtette meg. Illúzió azt gondolni, hogy az egyetemi oktatás kiköltöztetésével, esetleg más funkciók idetelepítésével a kert értékei megőrizhetők lennének, állítja M. Szilágyi Kinga professzor, a Szent István Egyetem Tájépítészeti Karának korábbi dékánja.
A 49 ország nemzeti parkjait, állatkertjeit, arborétumait, természettudományi múzeumait és kutatóhelyeit tömörítő hálózat célja, hogy együttes erővel hívják fel a döntéshozók figyelmét a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára.
Felbonthatatlan nemzetközi szerződések, csak kétharmados többséggel módosítható törvények, zsarolási potenciált rejtő hitelek – a kormány igyekszik minden eszközzel bebetonozni a kínai egyetem helyét Budapesten. Az MTA köztestületi tagjai szerint a lehetséges vesztesek a magyar felsőoktatás, a magyar adófizetők és Magyarország nyugati kapcsolatai.
Az újonnan létrehozott magyar óriás-agráregyetemről kiszoruló ökológiai gazdálkodás világszerte egyike a legkurrensebb képzéseknek, derült ki a Greenpeace Magyarország és a Védegylet közös nemzetközi online konferenciáján.
Kína-ügyi és oktatáspolitikai szakértők szerint a kommunista párt iránt elkötelezett Fudan megadhatja a kegyelemdöfést a romokban lévő magyar felsőoktatásnak. A budapesti campus 2024-es nyitása körül még sok a kérdés, de annyi szinte biztos, hogy a Fudan a diákok és a tanárok jó részét is elszipkázza majd a rövid pórázon tartott magyar felsőoktatási intézményektől.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége szerint a viharos gyorsasággal átalakított egyetemek új vezető testületei ne döntsenek szakok és karok létesítéséről, megszüntetéséről, de az egyetemi vezetők, professzorok kinevezéséről sem.
A Concordia Egyetem egyik diákját mélyen megrázta, hogy amikor kapcsolatba akart lépni az online kurzusairól ismerős professzorral, kiderült róla, hogy halott. Az egyetem megőrizte az előadásairól tartott felvételeket, és azokat játszotta vissza a diákoknak. Mennyire etikus ez? És mennyire legális?
A kínai mobilgyártó az infokommunikációs kutatás-fejlesztési projektek egyik legbőkezűbb szponzora a felsőoktatásban: dollárok százmillióit költi a világ egyetemein. Csakhogy a kínai állammal szorosan összefonódó cég nyugati terjeszkedését nem mindenki nézi jó szemmel. Valóban nemzetbiztonsági kockázatot jelent a cég, ami a magyar felsőoktatásban is megvetette a lábát?
A cég az egyetemi tandíj árának töredékéért készítené fel a fiatalokat a legfelkapottabb technológiai munkákra, mindössze hat hónap alatt, hogy ne kelljen végigszenvedniük a teljes felsőoktatást.
A közel egymillió Amerikában tanuló diákot érintő eredeti verdikt szerint a külföldi egyetemistáknak el kellett volna hagyniuk az Egyesült Államokat, ha nem iratkoznak át egy személyes oktatást folytató intézménybe.
Óriási anyagi csapást mérne az amerikai egyetemekre a külföldi diákok hazaküldése, emellett attól tartanak, így akarják újranyitásra kényszeríteni őket, holott ők fontolva haladnának. Beperelték tehát a rendeletet jegyző hatóságot.
A tavalyi 470. helyről az 501-510. helyre csúszott a Szegedi Tudományegyetem a mérvadó QS egyetemi rangsorban, de még így is ez a legjobban szereplő magyar intézmény. A tudományterületekre bontott listákon csak a CEU-nak sikerült a legjobb kétszáz közé kerülnie a magyar egyetemek közül.
A magukat tandíjakból fenntartó felsőoktatási intézmények jó része áldozatául eshet a krízisnek, de a járványt és a vele járó gazdasági visszaesést túlélő egyetemeken is lesznek olyan változások, amelyek hosszú időre velünk maradnak.
Valamilyen oknál fogva éppen azok az intézmények kapják csak a minimálisan megítélhető pénzt, amelyek 2018 végén közös nyilatkozatban fogalmaztak meg kritikát a kormány felsőoktatást érintő döntéseivel szemben.
„Kis valószínűséggel létezik annak a lehetősége, hogy a múltat megint újraírják, ultrakonzervatív és idegengyűlölő módon” – jósolták bizakodva a magyar történelemírásról 1992-ben. Alig két évtized múlva, 2010-től azonban elkezdődött az illiberális emlékezetpolitikai fordulat, amit a történeti folyóiratok kvantitatív elemzése is igazol.
A nemzetközileg elismert THE felsőoktatási világrangsor szerint legjobb magyar egyetemek fele idén még olyan jó sem volt, mint tavaly. Igaz, a nyugat-európai intézményeket is szorongatják az amerikai és az ázsiai egyetemek.
A világszerte idézett QS-lista tudományterületek szerint bontott verziójában magasan a CEU szerepelt a legjobban a magyar egyetemek közül. Humán tudományokban az ELTE fért még be az első 500-ba, az intézmányi listán a szegedi a legjobb magyar egyetem.
Az OH szerint megkezdődött a leépítés, amit a bölcsészkar dékánja már decemberben beharangozott. Az oktatói szervezet szerint összefércelt feltételrendszer alapján küldik el a tanárokat.
A Times Higher Education legfrissebb rangsorát a brit Oxford és Cambridge vezeti az amerikai Stanford előtt, de a kiadvány a Brexit miatt visszaszoruló mobilitás mellett a Magyarországéhoz hasonló populista kormányok tevékenységétől is félti az európai egyetemi élet virágzását.
Amikor kevesebb nő volt egy évfolyamon, mint a PhD-program szokásos átlaga, a nők már az első félévben rosszabb jegyeket kaptak. Az esküdtszékek döntéshozatalát is befolyásolják a nemek. Közgázhíradó.
Két PISA-teszt között is monitorozza a tagországok oktatási rendszereit a gazdasági és fejlesztési szervezet. Nálunk a bruttó hazai termék 3,8 százaléka jut az oktatásra, az OECD-átlag 5, az EU-23 átlaga pedig 4,5 százalék.
A Bevezetés az e-sportba nevű, szabadon választható tárgyat 3 kreditért vehetik fel a harmadéves gazdaságinformatikusok. Közben indul a hivatalos magyar e-sport bajnokság is.
A magyar egyetemek közül egyedül a Semmelweisnek sikerült javítania, a BME és a Szegedi Egyetem különösen sokat csúszott. Sovány vigasz, hogy a régió összes intéménye leszerepelt. A műszaki oktatást kínáló intézmények buktak a legnagyobbat.