A magány növelheti a szívbetegségek és a sztrók kockázatát

Egy friss tanulmány szerint a barátokkal és a családdal való kapcsolattartás erősítheti az immunrendszerünket, és csökkentheti az olyan betegségek kockázatát, mint a szívbetegség, a sztrók és a 2-es típusú cukorbetegség.

Az Egyesült Királyság és Kína kutatói több mint 42 ezer felnőtt vérmintájában lévő fehérjék elemzésével fedezték fel a társas kapcsolatok és az egészség közötti összefüggést. A Nature Human Behaviour című folyóiratban megjelent eredményeik arra mutatnak rá hogy a társadalmi elszigeteltség és a magány miért károsíthatja az egészséget – írja a tanulmányt ismertető Knowridge.

A társas kapcsolatok fontosak a jólétünk szempontjából. A szociálisan elszigetelt vagy magányos emberek egészségi állapota általában rosszabb, és nagyobb a korai halálozás kockázata is. Az összefüggés mögött meghúzódó biológiai okok azonban eddig tisztázatlanok maradtak. Ez a tanulmány rávilágít arra, hogy a vérben lévő fehérjék hogyan segíthetnek megmagyarázni mindezt. A fehérjék tükrözhetik, hogy génjeink hogyan reagálnak különféle körülményekre, és így gyakran használják őket a betegségek markereiként.

A kutatócsoport, amelyet a Cambridge-i Egyetem és a Fudan Egyetem tudósai vezettek, 40 és 69 év közötti emberek vérmintáit elemezték. A a vérben lévő fehérjék teljes készletének vizsgálatával a csapat a társadalmi elszigeteltséggel és a magányossággal összefüggő mintázatokat azonosított. A tanulmány 175 fehérjét talált, amely a társadalmi elszigeteltséggel hozható kapcsolatba és 26-ot, amely a magányossággal köthető össze, és a két csoport között jelentős átfedések is mutatkoztak.

photo_camera A covid-zárlat idején, a lakása ablakánál napozó nő, Krakkóban Fotó: ARTUR WIDAK/NurPhoto via AFP

E fehérjék közül sok játszik szerepet gyulladásos folyamatokban, az immunválaszokban és olyan betegségekben, mint a szívbetegség, a cukorbetegség, a sztrók. A kutatók fejlett statisztikai módszerekkel igazolták, hogy a magányosság közvetlenül befolyásolta öt konkrét fehérje szintjét, ezek közül az egyik, az ADM szerepet játszik a stressz reakciókban és az oxitocin szabályozásában. A megemelkedett ADM-szintek a korai halálozás fokozott kockázatával is összefüggésbe hozhatók voltak.

A vizsgálatban azonosított más fehérjék, például az ASGR1, a magasabb koleszterinszinthez és a szív- és érrendszeri betegségek nagyobb kockázatához kapcsolódtak. További fehérjéket hoztak összefüggésbe az inzulinrezisztenciával, az artériák károsodásával és a rák kifejlődésével, rámutatva arra, hogy a magány és az elszigeteltség többféle egészségügyi problémához is hozzájárulhat.

A WHO a társadalmi elszigeteltséget és a magányt globális közegészségügyi problémaként ismerte el. Az új eredmények pedig aláhúzzák a társas kapcsolatok ápolásának fontosságát az egészséges életmód részeként. A barátokkal, a családdal és a közösséggel való kapcsolatok erősítése nem csak a mentális jólétet erősítheti, hanem a fizikai egészséget is védi.