Bár a csecsemőgondozási tanácsokról nem a politika jut eszünkbe, az utóbbi évtizedek történeti kutatásai szerint ahogy a náci csecsemőgondozási elvek és a fasiszta rezsim működése között, úgy a gyerekközpontú nevelés és a demokrácia között is található összefüggés.
Az evolúciós gyökerekre is visszavezethető nagymamai gondoskodásra a szülőknek is nagy szükségük van, de ha a nagyszülők örömmel is vesznek részt az unokáik életében, a generációk gondoskodási eszméi sokszor szöges ellentétben állnak egymással.
A CSOK-ot és a babaváró hitelt kérvényezők 20-30 százaléka nem teljesítette a gyermekvállalási feltételeket, de azt még nem tudni, mi lesz a pénzükkel. A támogatások hatékonyságát közben a csökkenő születésszámok is megkérdőjelezik – hangzott el a CEU Bibó István Szabadegyetemének évadzáró estjén.
Mióta államosították a meddőségi klinikákat, nőttek a várólisták, többnyire futószalagon zajlanak az eljárások, a rendszerben túlterhelt orvosok és asszisztensek dolgoznak, és kevesebb mint feleakkora eséllyel születik a folyamat végén gyerek Magyarországon, mint Európában.
Egy 35 éves magyar nőnek 1950-ben még 21,37 élő rokona volt, 2095-ben már csak 15,4 lesz, ami nagyjából 28 százalékos csökkenést jelent. A rokonsági struktúrák azért fontosak, mert a gondozási feladatok szinte az egész világon a családi szolidaritásra épülnek, és nagyon nem mindegy, hány hozzátartozóra számíthatunk.
Geoffroy de Lagasnerie könyve vakmerő családellenes manifesztum: a szerző szerint a családi viszonyok szükségszerűen a boldogtalanság forrásai, és a boldogság kulcsát a baráti kapcsolatok jelentik – akár szexszel, akár anélkül.
Amerikai és kínai tizenévesek mentális egészségét vizsgálták, és a kutatásban arra jutottak, hogy az egykék és a kisebb családokban nevelkedők jobban érzik magukat, mint a nagycsaládosok.
Hiába a kampányokra fordított milliárdok és a tradicionális családmodell sulykolása, a magyarok nagyon kis százaléka gondolja úgy, hogy csak az a család, ahol a házasságban élő szülők a saját gyerekeiket nevelik – derül ki a Mi a család? című, frissen megjelent kötetből.
A hitel hatásait felmérő kutatás szerint a nők többsége nem kíván parancsszóra szülni, inkább kiszámítható családpolitikát, biztos munkahelyet, elegendő bölcsődét és segítő apukákat szeretne.
Egy friss brit kutatás szerint a genetikai háttér alapján megállapítható mellrák-kockázat 20 százalék körül mozog, az online genetikai tesztek viszont akár 60-80 százalékos kockázatot is jelezhetnek.
A gyereket vállaló házaspároknak járó állami támogatások miatt sokan benne maradnak olyan bántalmazó kapcsolatokban, amelyeket jobb lenne felszámolniuk, állítja egy friss kutatás.
Több mint tíz éve kötelező családi életre nevelni a gyerekeket a magyar állami iskolákban, de a tanárok jó része erről még csak nem is hallott. Mennyit segít eligazodni a 21. század elejének viszonyai között Arany János 1851-es verse, a Családi kör?
Magyarországon a 3 év alatti gyereket nevelő anyák gyakorlatilag kivonulnak a munkaerőpiacról, és ezzel hosszú távon hatalmas hátrányba kerülnek. A szakemberek szerint a nők foglalkoztatási lemaradásának csökkentését a bölcsődei férőhelyek növelésével, a mindkét szülőre vonatkozó szülési szabadsággal, a rugalmas foglalkoztatással és az attitűdök megváltoztatásával lehetne javítani.
A 30 év alatti fiataloknak elvben a „társas promiszkuitás” korszakát kellene élniük, mégis magányosabbak, mint bármely más korcsoport – nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Kevés a házasság? Túl sok a mobiltelefon? A szakemberek csak találgatják, mi állhat a jelenség hátterében.
Mindenkinek ismerős családi karanténállapotokat rögzít sorozatán Gazsó Attila, akinek képeit Barack Obama fotósa a kedvencei közé választotta. A Nyugat-Magyarországon élő, Ausztriában dolgozó négygyermekes apa családi sorozatával tavaly két nemzetközi elismerést is elnyert.