Minden hatodik ember magányos
A WHO új jelentése a magányosság jelenségével foglalkozik, valamint az ebből fakadó társadalmi elszigetelődéssel. A magány különösen a fiatalokat, illetve az alacsony és közepes jövedelmű országokban élőket érinti.
magányosság
A magány növelheti a szívbetegségek és a sztrók kockázatát
A társas kapcsolatok, a barátok, a család nemcsak mentális szempontból fontosak, de védik a fizikai egészségünket is.
A felnőttek negyede nagyon magányosnak érzi magát, ami már az egészségükre is komoly veszélyt jelent
A magányosság jobban érintheti a 30 év alattiakat, mint az időseket, de ennek okait még kutatják. A problémát egyre komolyabban vizsgálják a tudósok, ami nem is csoda: a jelenség a WHO szerint a dohányzáshoz vagy az elhízáshoz hasonló szintű halálozási kockázattal jár.
New Yorkban ingyen társrobotot osztanak a magányosan élő időseknek
Kezdetben legalább 800 társrobotot juttatnak el az egyedül élő, 65 év feletti New York-iak otthonába. A proaktív digitális asszisztensek a szeretteikkel való kapcsolattartásban és az egészségügyi célok betartásában segítenek.
A természettel való érintkezés lehetősége jelentősen csökkenti a városlakók magányosságát
A magányosság nagyobb mértékben növeli a halálozás kockázatát, mint a légszennyezés vagy az elhízás, és a városokban az embertömegek ellenére még nagyobb veszélyt jelent az egyedüllét. A parkok, erdők, de még a szabad ég látványa is jelentősen javítja a városlakók mentális egészségét.