Júliusban hatályba lépett a világ első szabályozása az ember és a mesterséges intelligencia közötti érzelmi kötődésről. A nagy kínai techcégek inkább kivezették a virtuális partnereket, mint hogy megfeleljenek a szigorú szabályoknak – volt, aki két év beszélgetés után még csak el sem tudott búcsúzni AI-társától.
Az egészségügyi dolgozók hiánya sürgeti a robot fejlesztését, ugyanis sem a beavatkozásra várakozó pácienseknek, sem az idősek otthonában élőknek nem jut elegendő emberi figyelem és támogatás.
A VR-szemüvegen keresztül játszott bowling és a virtuálisan megjelenő karakterek segíthetnek a magányos vagy társaságban szorongó embereken.
Globálisan minden hatodik ember, a fiatal magyar felnőttek csaknem fele vallja magát magányosnak. A 12. kerületi önkormányzat vitaestjén Albert Fruzsina szociológus és Lányi Gábor református lelkész beszélgetett a jelenségről.
A WHO új jelentése a magányosság jelenségével foglalkozik, valamint az ebből fakadó társadalmi elszigetelődéssel. A magány különösen a fiatalokat, illetve az alacsony és közepes jövedelmű országokban élőket érinti.
A fiatalok lettek a covidjárvány legnagyobb vesztesei, hiszen épp akkor kellett otthon maradniuk, amikor leváltak volna a szüleikről, és egymás fizikai közelségére lett volna szükségük – derül ki Albert Fruzsina szociológus nemrég megjelent könyvéből.
A társas kapcsolatok, a barátok, a család nemcsak mentális szempontból fontosak, de védik a fizikai egészségünket is.
A magányosság jobban érintheti a 30 év alattiakat, mint az időseket, de ennek okait még kutatják. A problémát egyre komolyabban vizsgálják a tudósok, ami nem is csoda: a jelenség a WHO szerint a dohányzáshoz vagy az elhízáshoz hasonló szintű halálozási kockázattal jár.
A magány mellett romló mentális egészség jellemzi a magyar fiatalokat, akik az inflációt, a gazdasági válságot és az oktatás helyzetét tartják a legaggasztóbbnak.
A piaci működésmód erősen formálja a háztartáson belüli viszonyokat. Az állam pedig, ami csökkenthetné ezeket az egyenlőtlenségeket és tehetne azért is, hogy kevesebben éljenek magányosságban, inkább kivonul, vagy csak bizonyos rétegekre figyel, mondja Gregor Anikó, az ELTE szociológusa.
Kezdetben legalább 800 társrobotot juttatnak el az egyedül élő, 65 év feletti New York-iak otthonába. A proaktív digitális asszisztensek a szeretteikkel való kapcsolattartásban és az egészségügyi célok betartásában segítenek.
A 30 év alatti fiataloknak elvben a „társas promiszkuitás” korszakát kellene élniük, mégis magányosabbak, mint bármely más korcsoport – nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Kevés a házasság? Túl sok a mobiltelefon? A szakemberek csak találgatják, mi állhat a jelenség hátterében.
A magányosság nagyobb mértékben növeli a halálozás kockázatát, mint a légszennyezés vagy az elhízás, és a városokban az embertömegek ellenére még nagyobb veszélyt jelent az egyedüllét. A parkok, erdők, de még a szabad ég látványa is jelentősen javítja a városlakók mentális egészségét.
Miközben az emberi élettartam kitolódik, és egyre több idős ember él a Földön, nem törődünk eleget az öregkor lelki vonatkozásaival. Pedig az öregedés közös sorsunk: önmagában is krízis, amiben az ember olyan mélynek élheti meg a magányt, ahogy korábban el sem tudta volna képzelni.
De lehet, hogy inkább macskaszerű fingórobotnak nevezhető a Panasonic magányenyhítésre tervezett Nicobo robotja. El is kapkodták az összeset hat óra alatt.