Jagelló- és Habsburg-házi királyok kincsei kerültek elő Vilniusban

Jagelló- és Habsburg-házi királyok aranykincsei kerültek elő a vilniusi Szent Szaniszló és Szent László székesegyház kriptájából. A 15-16. századból származó koronákat az uralkodók életükben nem viselték, a koronákat kifejezetten a temetéshez készítették. Vydas Dolinskas, a litván nemzeti múzeum igazgatója szerint elképzelhető, hogy a gyűrűket az uralkodók életükben is hordhatták.

A leletben három korona is található, ezek Sándor lengyel királyhoz (II. Ulászló magyar király testvéréhez), Habsburg Erzsébet osztrák főhercegnőhöz és lengyel királynéhoz (vagyis Sándor anyjához, I. Ferdinánd magyar király lányához) és Radziwiłł Barbara lengyel királynéhoz tartoztak. A koronák mellett három nyaklánc, egy medál, négy gyűrű, három tábla, egy jogar és egy országalma is előkerült a rejtekhelyről.

Szeptember 7.

A kincseket először 1931-ben fedezték fel a székesegyház kriptájában, miután egy áradás során a víz elöntötte a templomot, ekkor találták meg a három előkelőség szarkofágjait. A tárgyakat ezután kiállították, de nem sokáig maradhattak napvilágon, a második világháború kitörése után pár nappal újságpapírba csomagolták és elrejtették őket. A temetkezési ékszereken kívül ugyanekkor a templom áldoztató kelyheit is elrejtették, ezekre már 1985-ben rátaláltak, de 1991-ig titokban tartották a felfedezést. A kelyheket és az ékszereket szintén újságpapírba csomagolták, a lap keltezése szerint 1939. szeptember 7-én.

Saulius Poderis régész-restaurátor szerint az ékszerek hamarabb is előkerülhettek volna, ha rá hallgatnak, ugyanis ő már tíz éve megmondta, hogy hol vannak, de sem az egyházi elöljárók, sem az örökségvédelmi hivatal munkatársai nem foglalkoztak a bejelentéssel, állítólag azért, mert Poderis illegális műkincs-kereskedelemben vett részt, ezért nem voltak hajlandók szóba állni vele.

Dolinskas szerint örömteli, hogy a leletek előkerültek, de aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy 90 év után ismét háborús időkben fedezték fel őket újra. A múzeumigazgató szerint ennek ellenére az egyházmegye elöljárói, akik nem értesítették a műemlékvédelmet a kincsek kiemelésekor, jól tették, hogy nyilvánosságra hozták a felfedezést, ugyanis szerinte egyesek „túl közel” kerültek a kincsekhez, a nyilvánosság pedig gondoskodik majd a védelmükről. Az egyházmegye január 8-án elismerte, hogy hibáztak, amikor örökségvédelmi szakember jelenléte nélkül nyitották fel a rejtekhelyet.

Gintaras Grušas érsek szerint a koronát és a többi tárgyat először restaurálják, majd kiállítják őket, de hogy hol, arról később döntenek majd: Dlinskas szerint a nemzeti múzeumban van a helyük, míg Rita Pauliukevičiūtė, az egyháztörténeti múzeum vezetője szerint inkább a királyi mauzóleumban kellene elhelyezni őket.