Az olaszok perrel rakják ki otthonról a 40-es gyerekeiket, a svédeknél már a 20 évesek is inkább önállóan nyomorognak
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
2023-ban egy olasz nő pert nyert a két, 40, illetve 42 éves fiával szemben, akik nem voltak hajlandók elhagyni a mamahotelt. A mediterrán országokban és Kelet-Európában is igen jellemző, hogy a fiatal felnőttek meglehetősen sokáig élvezik a szülői ház nyújtotta előnyöket: sokszor semmilyen formában nem járulnak hozzá a háztartás költségeihez, miközben egy fedél alatt laknak a szüleikkel a gyerekkori szobájukban.
Van, ahol ez az életforma kényszer: nincsenek megfelelő munkalehetőségek, a lakhatás költségei pedig magasak, máskor viszont az egyetlen magyarázatot a kényelem jelenti. Ezzel szemben az észak-európai országokban sokkal fiatalabban, 18-20 éves korukban kirepülnek a gyerekek, akik akár azt is vállalják, hogy pár évig rosszabb körülmények között élnek, mint otthon, ha ez az önállóság ára.
A Betűtészta 6. adásában Murinkó Líviával, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával beszélgettünk a mamahotel jellemzőiről, a szülők és a gyerekek között feszülő ellentétekről és arról, hogy az idősebb vagy a fiatalabb generáció tagjai élnek-e inkább a lehetőséggel.
Nem mindenki lesz önálló az elköltözés pillanatában
Bár a középiskolás évek alatt sokan kollégiumba költöznek, ezt nem érdemes összekeverni a valódi leválással. A határt nem is a szennyes mosása vagy a vasárnapi ebéd dobozolása jelenti, sokkal inkább az önfenntartás képességéről és az önálló boldogulásról van szó. Nehéz ugyanakkor pontosan meghatározni, hogy mikortól érzi valaki úgy, hogy igazán levált a szüleiről, és a kutatóknak sincs egyszerű dolguk, amikor a kérdést vizsgálják. A legtöbben huszonévesen már önállónak szeretnének tűnni még akkor is, ha az albérletüket a szüleik fizetik, vagy az anyagi lehetőségeik nem teszik lehetővé, hogy önálló életet kezdjenek.
Murinkó szerint a családtámogatási rendszer sem oldja meg a problémát: a CSOK bevezetésének hatására ugyan némiképp emelkedett a házasságok száma, de nem valósul meg az, ami a 70-es és 80-as években, azaz a fiatalok nem alapítanak szinte azonnal családot, miután leválnak a szüleikről. Fontosabb, hogy megfelelő egzisztenciát teremtsenek, és a karrierjüket is építenék, mielőtt gyermeket vállalnak.
Külföldön a bérlakásrendszer részben megoldást jelent a problémára, mert a fiataloknak nem egy olyan piacon kell boldogulniuk és bérlővé válniuk, ahol az átlagfizetésből szinte lehetetlen kényelmesen fenntartani egy városi albérletet. Ugyanakkor Dél-Európában a mamahotel a kényelemről szól, és nem feltétlenül a szűkös anyagi lehetőségek adta korlátokról.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Hallgass bele ezekbe is:
A szolárium nem más, mint pénzért vett daganat
A júniusi és a júliusi hőhullámok miatt sokan már azelőtt átestek az első leégésen, hogy elindultak volna nyaralni. A Betűtészta legújabb adásában Kuroli Enikő bőrpatológustól mindent megkérdeztünk, amit a fényvédelemről és a bőrrákról tudni érdemes.
Nemcsak a videójáték, minden hobbi hajmeresztő hülyeségnek tűnhet a normál élethez képest
A képernyőidő ma a szülői lét egyik legfontosabb kihívása, amivel a korábbi generációkba tartozó szülőknek nem kellett megküzdeniük – mondta a Betűtészta podcast vendégeként Virágh Márton, gémernevén Mazur, aki szerint a tiltás a legrosszabb eszköz, ami a videójátékokkal szemben előkerülhet.
Egymást okolják a nehézségeikért, pedig a munkával minden generációnak meggyűlik a maga baja
A fiatalok kiállnak magukért, de korán kiégnek, a boomerek élvezik a kiváltságaikat, a kettő közötti szendvicsgeneráció pedig mindkét irányból fenyegetve érzi magát. A Betűtésztában Kun Bernadette pszichológussal beszélgettünk a különböző generációk nagyon eltérő munkahelyi tapasztalatairól.
