Az olaszok perrel rakják ki otthonról a 40-es gyerekeiket, a svédeknél már a 20 évesek is inkább önállóan nyomorognak

· 01.28. · podcast

2023-ban egy olasz nő pert nyert a két, 40, illetve 42 éves fiával szemben, akik nem voltak hajlandók elhagyni a mamahotelt. A mediterrán országokban és Kelet-Európában is igen jellemző, hogy a fiatal felnőttek meglehetősen sokáig élvezik a szülői ház nyújtotta előnyöket: sokszor semmilyen formában nem járulnak hozzá a háztartás költségeihez, miközben egy fedél alatt laknak a szüleikkel a gyerekkori szobájukban.

Van, ahol ez az életforma kényszer: nincsenek megfelelő munkalehetőségek, a lakhatás költségei pedig magasak, máskor viszont az egyetlen magyarázatot a kényelem jelenti. Ezzel szemben az észak-európai országokban sokkal fiatalabban, 18-20 éves korukban kirepülnek a gyerekek, akik akár azt is vállalják, hogy pár évig rosszabb körülmények között élnek, mint otthon, ha ez az önállóság ára.

Murinkó Lívia, Kun Zsuzsi és Balázs Zsuzsanna
photo_camera Murinkó Lívia, Kun Zsuzsi és Balázs Zsuzsanna Fotó: Balázs Zsuzsanna

A Betűtészta 6. adásában Murinkó Líviával, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával beszélgettünk a mamahotel jellemzőiről, a szülők és a gyerekek között feszülő ellentétekről és arról, hogy az idősebb vagy a fiatalabb generáció tagjai élnek-e inkább a lehetőséggel.

Nem mindenki lesz önálló az elköltözés pillanatában

Bár a középiskolás évek alatt sokan kollégiumba költöznek, ezt nem érdemes összekeverni a valódi leválással. A határt nem is a szennyes mosása vagy a vasárnapi ebéd dobozolása jelenti, sokkal inkább az önfenntartás képességéről és az önálló boldogulásról van szó. Nehéz ugyanakkor pontosan meghatározni, hogy mikortól érzi valaki úgy, hogy igazán levált a szüleiről, és a kutatóknak sincs egyszerű dolguk, amikor a kérdést vizsgálják. A legtöbben huszonévesen már önállónak szeretnének tűnni még akkor is, ha az albérletüket a szüleik fizetik, vagy az anyagi lehetőségeik nem teszik lehetővé, hogy önálló életet kezdjenek.

Murinkó szerint a családtámogatási rendszer sem oldja meg a problémát: a CSOK bevezetésének hatására ugyan némiképp emelkedett a házasságok száma, de nem valósul meg az, ami a 70-es és 80-as években, azaz a fiatalok nem alapítanak szinte azonnal családot, miután leválnak a szüleikről. Fontosabb, hogy megfelelő egzisztenciát teremtsenek, és a karrierjüket is építenék, mielőtt gyermeket vállalnak.

Külföldön a bérlakásrendszer részben megoldást jelent a problémára, mert a fiataloknak nem egy olyan piacon kell boldogulniuk és bérlővé válniuk, ahol az átlagfizetésből szinte lehetetlen kényelmesen fenntartani egy városi albérletet. Ugyanakkor Dél-Európában a mamahotel a kényelemről szól, és nem feltétlenül a szűkös anyagi lehetőségek adta korlátokról.

Hallgasd alább:

Hallgasd podcastjainkat Qubit+ tagsággal

Ha már van előfizetésed, lépj be vele. Ha még nincs, válassz csomagjaink közül!