Budapest a legdrágább európai város, ha valaki egyedül bérel lakást
Az Economist az alapján vizsgálta a helyi bérlakáskínálatot, hogy optimális esetben az egyedül bérlők sem költhetnének többet jövedelmük 30 százalékánál lakhatásra.
Az Economist az alapján vizsgálta a helyi bérlakáskínálatot, hogy optimális esetben az egyedül bérlők sem költhetnének többet jövedelmük 30 százalékánál lakhatásra.
A bécsiek 80 százaléka jogosult szociális bérlakásra, ahol élete végéig lakhat még akkor is, ha időközben meggazdagodik. De mi az akadálya annak, hogy Magyarországon is létrejöjjön egy ilyen csodarendszer?
Magyarországon is megjelent a fiatalokból álló bérlői nemzedék, a generation rent, amelynek tagjai a megfizethetetlen lakásárak miatt a korábbi generációkhoz képest gyakrabban kényszerülnek albérletekbe, és úgy látják, hogy hosszú távon is ott maradnak.
Ahogy nő a gazdasági egyenlőtlenség, úgy kell egyre változatosabb megoldások felé fordulniuk a világ leggazdagabbjainak, akik már azt sem tudják, hová tegyék a pénzüket. A szupervékony-szupermagas épületek luxuslakásai erre kínálnak lehetőséget, és az ingatlanosok ehhez az építési engedélyeket, de még a megfizethető lakhatásra szánt adókedvezményeket is kijátsszák.
A megfizethető lakások hiánya miatt egyre többen szorulnak ki a városokból, és kénytelenek a központoktól távoli zártkertekben letelepedni. A városok peremén olcsóbb az élet, de még elérhetők a városi munkákból fakadó magasabb jövedelmek. Vannak, akik utolsó mentsvárként, és vannak, akik ugródeszkaként tekintenek a zártkerti létre, mutat rá egy friss kutatás.
Havi 250 eurós támogatással segítenék a 18-35 éveseket Spanyolországban, ahol átlagosan 30 évesen költöznek ki a szülői otthonból. Emellett a lakbérek maximum összegét is korlátoznák, az ingatlantulajdonosok pedig adókedvezményt kapnának a bérleti díjak csökkentésére.
Budapest még így is olcsóbb, mint számos környékbeli nagyváros, de a megfizethetőség hibádzik: a magyar szemmel nézve csillagászati ingatlanárakat felmutató Bécsben osztrák átlagfizetéssel valamivel könnyebb ingatlanhoz jutni, mint a magyar bérekkel Budapesten. A járvány trendfordulót hozott: itthon megállította a drágulást, míg a világ számos nagyvárosában elszabadultak az árak.
A járvány jó lehetőség lenne arra, hogy Budapest fejlődését egészen új, fenntartható útra állítsák át, de nem sok minden mutat arra. hogy ez sikerülj is. Külföldön bőven vannak jó példák a közösséget is bevonó fejlesztésekre, itthon azonban egyelőre a féktelen építkezés és autózás dívik, a kormány és a kerületek megmakacsolják magukat, a lakosság önkorlátozó felelősségérzete pedig az álmok világába tartozik.
A 70 éves Tim Shea-nek havi 300 dollárt kell fizetnie a forradalmi technológiával készült lakásért, de a közösség, ahol a minilakópark felépült, munkalehetőséget és egyéb támogatást is biztosít a beköltöző egykori hajléktalanok számára.
2007-hez képest 75 százalékkal nőtt a lakások, 64 százalékkal az albérletek ára, miközben az uniós átlag 20-21 százalék. Alig néhány olyan állam akad az EU-ban, ahol az évek során olcsóbb lett a lakhatás.
Még hivatalba sem lépett Budapest új főpolgármestere, legfontosabb kampányígéretei közül már kettő is veszélybe került. Úgy tűnik, a dugódíjat nem lesz olyan egyszerű bevezetni, mint elsőre tűnt, a Liget projekt építkezéseinek leállítása pedig elvben jól hangzott ugyan, de a gyakorlatban kivitelezhetetlennek bizonyulhat. Mit ígért Karácsony a kampányban, és mit sikerül vajon betartani?
Nem csupa szívjóságból tette, ugyanis a techcég is felelős azért, hogy így elszálltak az ingatlanárak a Szilícium-völgy lakáspiacán.
A középosztály a kilencvenes évek óta sorvad, ami komoly politikai következményekkel is fenyeget – figyelmeztet friss jelentésében a nemzetközi gazdasági szervezet. A fiatalok nemhogy többet, már annyit sem tudnak elérni, mint a szüleik. A lakhatásért arányosan nálunk fizetnek a legtöbbet a közepes jövedelmű háztartások.