Hogyan öröklődik a hajléktalanság? Mitől növekszik a rizikója? Hány férőhelyes a magyar hajléktalanellátás? Fehér Borókával és Lengyel Leával, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeinek (BMSZKI) szociális munkásaival beszélgettünk.
Az évtizedek óta tartó lakhatási válság nemcsak a szegényeket sújtja. A Habitat for Humanity 2024-es jelentése szerint sokan küzdenek megfizethetetlen fenntartási költségekkel és rossz állapotú lakásokkal, Budapest pedig külön kategória a problémák között.
A CSOK-ot és a babaváró hitelt kérvényezők 20-30 százaléka nem teljesítette a gyermekvállalási feltételeket, de azt még nem tudni, mi lesz a pénzükkel. A támogatások hatékonyságát közben a csökkenő születésszámok is megkérdőjelezik – hangzott el a CEU Bibó István Szabadegyetemének évadzáró estjén.
A Radnóti-házaspártól Gobbi Hildán át Korda Györgyig sokan megjárták a két háború között aranykorát élő lakástípust – Verő-Valló Judit garzontörténeti kötetéből az is kiderül, hogy a pénzügyi megfontolások mellett a kalandok is vonzották az egyszobás életet élőket.
A régióban Budapesten nőttek meg a legjobban a lakásárak az elmúlt öt évben: 85 százalékkal. Ez az agglomerációba és ingázó életmódba taszítja a fővárosba vágyókat, akik közül sokan nem engedhetnek meg saját tulajdont, márpedig a politika szinte csak a lakásvásárlást támogatja. Mi a megoldás?
A Baross utca 39. alatt álló iskolaépület tantermei a remények szerint két év múlva önkormányzati lakásokká alakulnak, és a rászoruló családok már 2026 tavaszán-nyarán beköltözhetnek új otthonaikba.
Az Economist az alapján vizsgálta a helyi bérlakáskínálatot, hogy optimális esetben az egyedül bérlők sem költhetnének többet jövedelmük 30 százalékánál lakhatásra.
A bécsiek 80 százaléka jogosult szociális bérlakásra, ahol élete végéig lakhat még akkor is, ha időközben meggazdagodik. De mi az akadálya annak, hogy Magyarországon is létrejöjjön egy ilyen csodarendszer?
Magyarországon is megjelent a fiatalokból álló bérlői nemzedék, a generation rent, amelynek tagjai a megfizethetetlen lakásárak miatt a korábbi generációkhoz képest gyakrabban kényszerülnek albérletekbe, és úgy látják, hogy hosszú távon is ott maradnak.
Ahogy nő a gazdasági egyenlőtlenség, úgy kell egyre változatosabb megoldások felé fordulniuk a világ leggazdagabbjainak, akik már azt sem tudják, hová tegyék a pénzüket. A szupervékony-szupermagas épületek luxuslakásai erre kínálnak lehetőséget, és az ingatlanosok ehhez az építési engedélyeket, de még a megfizethető lakhatásra szánt adókedvezményeket is kijátsszák.
A megfizethető lakások hiánya miatt egyre többen szorulnak ki a városokból, és kénytelenek a központoktól távoli zártkertekben letelepedni. A városok peremén olcsóbb az élet, de még elérhetők a városi munkákból fakadó magasabb jövedelmek. Vannak, akik utolsó mentsvárként, és vannak, akik ugródeszkaként tekintenek a zártkerti létre, mutat rá egy friss kutatás.
Havi 250 eurós támogatással segítenék a 18-35 éveseket Spanyolországban, ahol átlagosan 30 évesen költöznek ki a szülői otthonból. Emellett a lakbérek maximum összegét is korlátoznák, az ingatlantulajdonosok pedig adókedvezményt kapnának a bérleti díjak csökkentésére.
Budapest még így is olcsóbb, mint számos környékbeli nagyváros, de a megfizethetőség hibádzik: a magyar szemmel nézve csillagászati ingatlanárakat felmutató Bécsben osztrák átlagfizetéssel valamivel könnyebb ingatlanhoz jutni, mint a magyar bérekkel Budapesten. A járvány trendfordulót hozott: itthon megállította a drágulást, míg a világ számos nagyvárosában elszabadultak az árak.
A járvány jó lehetőség lenne arra, hogy Budapest fejlődését egészen új, fenntartható útra állítsák át, de nem sok minden mutat arra. hogy ez sikerülj is. Külföldön bőven vannak jó példák a közösséget is bevonó fejlesztésekre, itthon azonban egyelőre a féktelen építkezés és autózás dívik, a kormány és a kerületek megmakacsolják magukat, a lakosság önkorlátozó felelősségérzete pedig az álmok világába tartozik.
A 70 éves Tim Shea-nek havi 300 dollárt kell fizetnie a forradalmi technológiával készült lakásért, de a közösség, ahol a minilakópark felépült, munkalehetőséget és egyéb támogatást is biztosít a beköltöző egykori hajléktalanok számára.