Hány roma él ma Magyarországon? Hányféle előítélet sújtja őket? Milyen hatással járt a közfoglalkoztatás? Aki válaszol: Köllő János, a Közgazdaságtudományi Intézet kutatója és Molnár György, a Kisebbségkutató Intézet munkatársa.
A hazai lakásállomány 1990 óta 19 százalékkal nőtt, miközben a népesség 7,5 százalékkal csökkent, így ma 9,6 millió emberre 4,58 millió lakás jut. Ez azt mutatja, hogy nem a mennyiséggel, hanem a minőséggel és a megfizethetőséggel van a gond – mondja Jelinek Csaba szociológus.
Kovách Imre szociológus és kutatótársai csütörtökön bemutatott, nagyszabású munkájából olyan ország képe bontakozik ki, ahol egyes csoportok elégedetten, polgárosodva élik az életüket, míg más nagy méretű csoportok leszakadtak és elmagányosodtak. A politika ezeket az egyenlőtlenségeket kihasználja és konzerválja, hiszen a polarizáció fenntartása és a dezintegrálódott csoportok befolyásolása a jelenlegi rendszer legfőbb pillére.
Nem csak úgy lehet városfejlesztési projekteket megvalósítani, ahogyan azt Lázár János és az Eagle Hills képzelték. Létezik részvételi alapú, közösségi városfejlesztés, és számos európai példa azt mutatja, hogy ésszel, emberi módon a Rákosrendezőnél jóval nagyobb területeket is élhetővé lehet varázsolni.
A magyarok elvben sokkal inkább érdeklődnek a klímaváltozás hatásai iránt, mint a szlovákok, a csehek vagy a lengyelek, de ahelyett, hogy maguk cselekednének, az államtól várják a megoldást, derül ki a 21 Kutatóközpont friss felméréséből.
Magyarországon a mamahotel inkább kényszer, mint választás, de a pejoratív értelemben használt fogalomnak nincs egyértelmű definíciója. Murinkó Líviával, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet munkatársával igyekeztünk megfejteni, mit is jelent pontosan.
Hogyan öröklődik a hajléktalanság? Mitől növekszik a rizikója? Hány férőhelyes a magyar hajléktalanellátás? Fehér Borókával és Lengyel Leával, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeinek (BMSZKI) szociális munkásaival beszélgettünk.
Az évtizedek óta tartó lakhatási válság nemcsak a szegényeket sújtja. A Habitat for Humanity 2024-es jelentése szerint sokan küzdenek megfizethetetlen fenntartási költségekkel és rossz állapotú lakásokkal, Budapest pedig külön kategória a problémák között.
A CSOK-ot és a babaváró hitelt kérvényezők 20-30 százaléka nem teljesítette a gyermekvállalási feltételeket, de azt még nem tudni, mi lesz a pénzükkel. A támogatások hatékonyságát közben a csökkenő születésszámok is megkérdőjelezik – hangzott el a CEU Bibó István Szabadegyetemének évadzáró estjén.
A Radnóti-házaspártól Gobbi Hildán át Korda Györgyig sokan megjárták a két háború között aranykorát élő lakástípust – Verő-Valló Judit garzontörténeti kötetéből az is kiderül, hogy a pénzügyi megfontolások mellett a kalandok is vonzották az egyszobás életet élőket.
A régióban Budapesten nőttek meg a legjobban a lakásárak az elmúlt öt évben: 85 százalékkal. Ez az agglomerációba és ingázó életmódba taszítja a fővárosba vágyókat, akik közül sokan nem engedhetnek meg saját tulajdont, márpedig a politika szinte csak a lakásvásárlást támogatja. Mi a megoldás?
A Baross utca 39. alatt álló iskolaépület tantermei a remények szerint két év múlva önkormányzati lakásokká alakulnak, és a rászoruló családok már 2026 tavaszán-nyarán beköltözhetnek új otthonaikba.
Az Economist az alapján vizsgálta a helyi bérlakáskínálatot, hogy optimális esetben az egyedül bérlők sem költhetnének többet jövedelmük 30 százalékánál lakhatásra.
A bécsiek 80 százaléka jogosult szociális bérlakásra, ahol élete végéig lakhat még akkor is, ha időközben meggazdagodik. De mi az akadálya annak, hogy Magyarországon is létrejöjjön egy ilyen csodarendszer?
Magyarországon is megjelent a fiatalokból álló bérlői nemzedék, a generation rent, amelynek tagjai a megfizethetetlen lakásárak miatt a korábbi generációkhoz képest gyakrabban kényszerülnek albérletekbe, és úgy látják, hogy hosszú távon is ott maradnak.